Valódi választópolgári részvétel – Interjú Szepesfalvy Annával, Budafok-Tétény alpolgármesterével
2019 után idén másodszorra írják ki a Fidesz által vezetett XXII. kerületben a Részvételi Költségvetés Projektet, amelyben az önkormányzat közvetlenül kérdezi a kerületben élőket arról, hogy a költségvetés egy jelentős részét mire fordítsák. A két évvel ezelőtti első kiírás sikerét jól mutatja, hogy idén a főváros ötletgazdag vezetése is meghirdette a saját, hasonló pályázatát. A részvételi demokrácia szabályait maximálisan érvényre juttató kerületi lebonyolítási rendszerben a lakosok több mint háromszázmillió forint összértékű fejlesztésekre adhatnak javaslatokat, majd dönthetnek ezekről közvetlenül, otthonról, egy online szavazás során. A projektről, és arról, hogy Karácsony Gergelyék verziója a valódi részvételiség helyett miért inkább csak a kommunikációról és a marketingről szól, maga az ötletgazda, Szepesfalvy Anna alpolgármester mesélt lapunknak.
Honnan jött az ötlet és miért tartja fontosnak a kerület vezetése, hogy ilyen közvetlen módon is bevonják a lakosságot a Budafok-Tétényt érintő fejlesztésekbe?
A kerületben már évekkel ezelőtt elkezdtük bevezetni azt a gyakorlatot – először a nagyobb, később már a kisebb beruházások esetében is –, hogy már a tervezési szakasz előtt megkérdeztük az embereket az igényeikről, majd az első terveket jóváhagyásra visszaküldtük nekik, és ezt követően kezdődött csak el a kivitelezés. Már ebben az időszakban is az volt a nem titkolt szándékunk, hogy ezzel a típusú közvetlen kommunikációval egyfajta közösségi tervezést valósítsunk meg. Ezt továbbgondolva és hasonló nemzetközi példákat is megismerve gondoltuk azt, hogy ezt a fajta részvételiséget akár arra a szintre is el lehet juttatni, hogy egyenesen a költségvetésről kérdezzük meg az embereket.
Mi a cél ezzel az új szemlélettel, miért jó ez az önkormányzatnak és miért jó az embereknek?
Az előzményként már említett közösségi tervezéseknek nagyon jó volt a tapasztalata. Ha megfelelő számú ember érdeklődött már a tervezési folyamatban is, akkor a kivitelezés után, majd a használat során is sokkal jobbak voltak a visszajelzések. Ezután az volt az elképzelésünk, hogy szeretnénk ezt továbbgondolni akár a részvételi költségvetés irányába is, mert amellett, hogy gyakorlati szempontból is hasznos, egyfajta demokrácia-projekt is egyben. Közelebb hozzuk a döntéshozatalt az emberekhez, belelátnak a folyamatokba, más nézőpontból szemlélik az önkormányzati munkát, és nem utolsó sorban a projekt hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat és a lakosság közötti bizalom növekedjen.
Milyen típusú ötletekkel állnak elő az emberek, és egyáltalán mik az általános tapasztalatok a tavalyelőtti kiírással kapcsolatban?
Nagyon sokféle javaslat érkezik, kezdve a kisebb költségvetésből megvalósítható ötletektől egészen a nagyberuházásokig. Például támogatást nyert egy önkéntes munkát végző kis csapat, akik kóborló kutyákat fognak be, beolvassák a csipeket, ha kell, elviszik a kutyákat állatorvoshoz, vagy próbálják visszajuttatni a gazdáikhoz. De a nagyobb beruházások között említhető a Mézesfehér lakótelepen felépített játszótér, és már véglegessé váltak például a Rózsakerti lakótelepet körülölelő futókör, vagy a családi kikapcsolódásra tökéletes helyszínt biztosító Tétény-rét tervei. Szintén megvalósult már a DunaFoki kertmozi, ahol kempingszékekből vagy fűre leterített pokrócokról nézhetik a kerületben élők a legnagyobb filmklasszikusokat.
Pontosan milyen összegek állnak rendelkezésre, amelyek felhasználásáról ilyen formában a kerületi lakosok dönthetnek?
Idén több, mint háromszázmillió forint áll rendelkezésre. A három városrész, Budafok, Budatétény és Nagytétény között megosztva 100-100-100 millió Ft, kiegészülve a tavalyról megmaradt összegekkel, ami Budafok esetében plusz huszonnyolc, Nagytétény esetében pedig plusz húszmillió forintot jelent.
Az ötlettől a megvalósulásig hogyan zajlik a gyakorlatban az egész folyamat?
Létezik egy hivatalos projektoldal, a kozossegrekapcsolva22.hu. Egy rövid regisztráció után ide várjuk az ötleteket, amiket körülbelül nyolcszáz karakterben kell vázolni. A beérkezett pályázatokat ezt követően szakembereink vizsgálják; a szempontok között szerepel, hogy például saját illetékességi területen legyen, beleférjen a keretösszegbe, törvényi kereteknek megfeleljen, ne legyen más hasonló folyamatban lévő fejlesztés a közelben, de ezeken kívül semmilyen extra követelménynek nem kell megfelelni. Ha a pályázat a fent említett pontok egyikébe sem ütközik, akkor szavazásra bocsátjuk és a legtöbb szavazatot kapó ötleteket megvalósítjuk.
Idén meddig lehet pályázni az ötletekkel?
Február 22-ig várjuk az ötleteket, előtte február 10-én pedig tartunk egy online eseményt a Facebook-oldalunkon, ahol bármilyen projekttel kapcsolatos kérdést fel lehet tenni. Beszélgetünk majd nyertes pályázókkal, szakértőkkel; célunk, hogy minden felmerülő kérdésre pontos választ adjunk, illetve a lehető legtöbb információt megosszuk az emberekkel.
A tavalyelőtti projekt sikerét jól mutathatja az a tény, hogy idén Karácsony Gergelyék is meghirdették saját, hasonló pályázatukat. Vannak-e információik a fővárosi kiírásról, és lesznek-e egyeztetések a kerület és a főváros között?
Elindultak az egyeztetések, de a baloldali vezetésű főváros számára úgy tűnik, egyelőre a kommunikációs stratégia, az arculat és a marketing a legfontosabb kérdések a projekten belül; mi ezzel szemben a megvalósítandó fejlesztések, programok köréről szeretnénk első körben beszélni.
Melyek a legnagyobb különbségek a Budafok-Tétény és a főváros által meghirdetett pályázatok között?
Eléggé furcsa koncepció mentén dolgozta ki saját projektjét a fővárosi önkormányzat. Nálunk deklarált cél, hogy nem akarjuk megmondani az embereknek, hogy ők mire vágyhatnak, ezzel szemben ők kifejezetten bonyolult stratégiákat alkalmaznak, kategóriákat határoznak meg és csak azokon belül lehet az embereknek saját ötletük. Ilyen például a zöld téma, vagy a már jól ismert társadalmi szolidaritás. Mi azt gondoljuk, hogy ezzel pont a lényegét veszik el a részvételiségnek; ha ennyire beszorítjuk az embereket szabályok közé és megmondjuk nekik, hogy mire gondolhatnak, mivel kapcsolatban lehet véleményük, az nem biztos, hogy egy jó irány.
Arra vonatkozóan vannak információk, hogy milyen összegekkel dolgozik a fővárosi vezetés, és a XXII. kerülettel való összevetésben ez arányaiban mit jelent?
A főváros egymilliárdot szán erre a célra, mi pedig háromszázmilliót. Tehát Budafok-Tétény induló költségvetésének mintegy 2,5 százalékát, míg a főváros a 0,2 százalékát. Ha arányosítjuk a két számot, akkor Budapestnek nagyjából 12,5 milliárd forintot kellene erre a célra költeni a jelenlegi egymilliárd helyett. Talán ez az adat mutatja legjobban, hogy a főváros mennyire gondolja komolyan, és mennyire tekint inkább csak marketingeszközként saját projektjére.
Fotók: Budafok-Tétény Önkormányzata
