Pesti Srácok

A rozsdaövezet utolsó maradványait is felszámolják – Kezdődik a Liget Budapest Projekt harmadik szakasza (PS-VIDEÓ!)

A több százezer látogatót vonzó fejlesztések megcáfolnak minden olyan rémhírt, amelyek a Liget lebetonozásáról, beépítéséről szólnak – mondta a Liget Budapest Projekt harmadik szakaszáról szóló sajtótájékoztatón Baán László miniszteri biztos. Az idén többek között újabb, korábban elzárt parkrészek nyílnak meg a látogatók számára, felszámolják a rozsdaövezet utolsó emlékét őrző egykori Főkert-telephelyet, és a feleslegesen széles útburkolatok feltörésével újabb területeket adnak vissza a zöldfelületnek. A sajtótájékoztatón arra is kitértek: a Liget Budapest Projekt tervei között 2014 óta szerepel, hogy a parkfejlesztéssel visszaállítsanak egy már több mint százhúsz évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatást, a városligeti léghajózást. A kilátóként szolgáló léghajó a Mimóza dombként ismert terepalakulaton – a Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésétől keletre – kap helyet, ahol természetesen a teljes zöldfelület is megújul.

Bővül a Városligeti Promenád, megújul a Rondó, kialakítják a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot összekötő parkrészt is – jelentették be a Liget Budapest Projekt hétfői sajtótájékoztatóján. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa kiemelte, több tízezer négyzetméteren folytatódik a ligeti zöldfelületek rehabilitációja és gyarapítása.

A Városliget fejlesztésének következő, harmadik szakaszában többek között látogathatóvá válik a Magyar Zene Háza közvetlen környezetében a korábbi évtizedekben az egykori Hungexpo irodaházak által elfoglalt, a közönség elől kerítéssel elzárt terület is, ahol a park eredeti terveit megidéző nagy, tojásdad formájú zöldfelületi egységeket alakítanak ki. A most kezdődő felújítás érinti a Magyar Zene Háza és az új Néprajzi Múzeum összekötő parkrészt is, a két intézményt körülölelő, több mint ötvenezer négyzetméternyi terület teljes körű zöldfelületi megújítása megvalósul, százötven lombos fa, több tízezer cserje és évelő növény kiültetésével. A fejlesztésnek köszönhetően az indokolatlanul széles – egyes részeken autóút keresztmetszetű – betonutakat feltörik és parkosítják, amelyeken hangulatos sétányok jönnek létre.

Baán László és Gyorgyevics Benedek. Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
PestiSracok facebook image

Új és megújuló zöldfelületek a Városligetben

A sajtótájékoztatón Baán László arról beszélt, a több százezer látogatót vonzó fejlesztések megcáfolnak minden olyan rémhírt, amelyek a Liget lebetonozásáról, beépítéséről szólnak. A miniszteri biztos az idei év tervei kapcsán elmondta, a több ezer négyzetméternyi új és megújuló zöldfelület mellett az év végén átadják a Magyar Zene Házát, jövő év tavaszán pedig a Néprajzi Múzeumot. Mint fogalmazott, az előttünk álló év is izgalmas lesz a projekt szempontjából, majd hozzátette:

Folytatódik a Városligeti Promenád kialakítása is, amelynek első, a Múzeum Mélygarázs fölött elterülő szakaszát a 2020 decemberében adták át a nagyközönségnek. A jelenleg is zajló újabb – a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti – szakasz kialakításával teljes hosszában hangulatos sétánnyá alakul az egykori Felvonulási tér egy része, kényelmes utcabútorokkal és esti világítással. Szabadon bejárható parkosított terület lesz a Néprajzi Múzeum ikonikus új épületének teteje is, a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott fordított kapuzatú gyönyörű épületet 2022 év elején veheti majd birtokba a nagyközönség.

Nem csak papíron...

Gyorgyevics Benedek felidézte, 2017 hasonló időszakában tartották első sajtótájékoztatójukat a megújuló Városligetről, ahol a mai pavilonkert helyén álló egykori romos fabódék elbontását jelentették be. Mint a Városliget Zrt. vezérigazgatója hozzátette, 2017 végén, az elkészült új pavilonok már utaltak arra, milyen minőséget is fog képviselni a Liget Budapest Projekt.

– hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, kiemelve, hogy a projekt fejlesztései nem csak a kulturális, hanem a parki térben is nagy volumenben folytatódnak 2021-ben.

A parkfelújítás mostani szakaszában eltűnik a Ligetből az egyik utolsó leromlott állapotú, rozsdás épület. A '70-es években épült, egykor a FŐKERT telephelyként szolgáló graffitikkel telemázolt épületet teljesen elbontják, a helyét pedig teljes egészében parkosítják, ezzel csaknem ezerötszáz négyzetméter új zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A Liget Budapest Projekt tervei között 2014 óta szerepel, hogy a parkfejlesztéssel visszaállítsanak egy már több mint százhúsz évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatást: a városligeti léghajózást. A kilátóként szolgáló léghajó a Mimóza dombként ismert terepalakulaton – a Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésétől keletre – kap helyet, ahol természetesen a teljes zöldfelület is megújul.

Nem szabad félbehagyni a fejlesztéseket

Szloszjár György, a Városliget Zrt. tájépítészeti tervpályázatán nyertes Garten Studio Kft. vezetője elöljáróban arról beszélt, úgy tűnhet, hogy mintha a fejlesztések harmadik üteme rendet tenne az építkezések után, az épületek körül, valójában azonban erről jóval többről van szó. Mint hozzátette, az idei évben domborodik ki az a tájépítész-koncepció, amely Nebien Henrik örökségéhez kíván visszanyúlni és a történeti kert rekonstrukcióját kívánja megvalósítani. A tájépítész arra is kitért a Mimóza-domb és a hőlégballon-kilátó területe bár kicsit kívül van a központi parkrésztől, mégis olyan pontnak tekinthető, amely előrevetíti, hogy a fejlesztéssekkel nem szabad leállni, hanem következetesen végig kell menni a meghatározott terveken. Szloszjár György ilyen lényegi pontnak nevezte a tó bővítését, a Kós Károly sétány lezárását és azoknak a csendes parkrészek kialakítását, amelyek tudatosan ellensúlyozzák azt az intenzívebb, játszóterekkel, sporttal összefüggésben kialakított területeket.

A Liget Budapest Projekt Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtja végre, melynek köszönhetően a park zöldfelülete jelentősen megnő és növényállománya megújul. Városliget fejlesztése során eddig már csaknem százötvenezer négyzetméter zöldfelület újult meg, hetvenkétezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek ötszáz lombos fát, több mint hetvenezer cserjét és csaknem száznegyvenezer évelőt. A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget projektnek köszönhetően több tízezer négyzetméterrel, a korábbi hatvanról hatvanöt százalékra nő a park zöldfelülete.

Vezető kép: MTI/ Városliget Zrt.

(x)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.