Baán László: a Városliget lecsúszása ellen egyetlen ligetvédő sem tüntetett (PS-VIDEÓ)
A hetvenes évek közepén, a Budapesti Nemzetközi Vásár kiköltözését követően volt utoljára felújítás és átalakítás a Városligetben, amely azóta fokozatosan pusztult – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Baán László, hozzátéve, a Liget folyamatosan veszítette el azt, amiért az emberek szerették. A miniszteri biztos – akit a Városliget utolsó rozsdaövezetének felszámolásáról kérdeztünk – kiemelte, a ligetvédő mozgalom egyetlen képviselője sem lépett fel korábban a vállalhatatlan épületek ellen, soha egyetlen cikk, felszólalás nem született azért, hogy a Liget jobb legyen, a tiltakozási kedv már csak akkor támadt fel, amikor a kormány elhatározta, hogy változtat az áldatlan állapotokon.
A várostervezés kedvelt szempontja, hogy a lepusztult rozsdaövezetek felszámolásával új tartalmat adjanak egyes területeknek. A fejlesztések harmadik szakaszába lépő Városliget-projekt kapcsán is hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Ligetnek néhány éve még számtalan, a nagyközönségtől elzárt, vállalhatatlan szeglete volt. Az utolsó ilyen terület, lepusztult épületegyüttes a Főkert egykori telephelye volt, amelynek bontási munkálatai cikkünk megjelenésének idején már elkezdődtek. Baán Lászlót emlékidézésre hívtuk, hogy ne merüljön feledésbe, honnan is kellett régi pompájába visszasegíteni a Városligetet.
Lassan elfelejtjük, hogy a Városliget egyes részei rozsdaövezetek voltak
A miniszteri biztos az interjúban elmondta, a rendszerváltáshoz közeledve a Városligeten egyre inkább úrrá lett a lecsúszás érzete, voltak olyan hitvány, a nagyközönségtől részben elzárt épületegyüttesek, amelyek bőven kimerítették a rozsdaövezet fogalmát. Baán László kifejtette, ilyen terület volt a Hungexpo irodaegyüttes ezer négyzetméteres, ráadásul elzárt területe, ilyen volt utolsó napjaiban a PeCsa, és utolsóként a Főkert telephelye. Ugyanakkor megjegyezte, az lesz a sorsa a Városligetnek, hogy felújított állapotát fogja mindenki természetesnek venni, a korábbi vállalhatatlan állapotokra senki nem fog emlékezni, és ha ez bekövetkezik,
Lesz egy egyöntetű megállapodás az emberekben, a közvéleményben, hogy ez egy jó fejlesztés volt, és érdemes volt végig küzdeni érte.
Sok indokolatlan konfliktust kellett felvállalni a projektért
Baán László arról is beszélt, egyre inkább lecsengőben vannak azok a hangok, amelyek a Városliget rendbetétele ellen léptek fel, ugyanakkor a jelenlegi fővárosi vezetés még mindig folyamatosan szembesíti az embereket azzal, hogy ők a fejlesztéseket nem akarták és nem is akarják. A miniszteri biztos elmondta, a Városliget rendbetétele ellen küzdő politikusok megítélése szempontjából egyre inkább egy „nagy mínuszt” jelent a válaszadók szemében az érthetetlen elutasító magatartás, ugyanakkor a kormány 2011-óta nagyon sok konfliktust vállalt föl azzal, hogy kitartott a Városliget megújítása mellett. Mint fogalmazott:
Nagyon sokan a kezdeti időkben valami szörnyűség ellen léptek föl, közöttük voltak politikailag motivált, és a Ligetért valóban aggódó emberek. Utóbbiak ma már tudják, hogy ez fölösleges aggodalom volt, aki politikailag volt motivált, az meg is maradt annak, velük úgysem lehet mit kezdeni.
A miniszteri biztos kitért arra, a főváros nemrégiben ékes példáját adta annak, hogyan is képzelnének el egy felújítást, amikor Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes visszadobta a köztudatba a Budai vár Szent György terének letérkövezési ötletét. Baán László úgy vélte, ha a főváros által támogatott tervek alapján az új Nemzeti Galéria a Várban épülne fel, azzal egy olyan beton krematóriumot erőltetnének a Szent György térre, amely nemcsak kinézetében és minőségében kifogásolható, de olyan térkövezéssel járna, ami miatt a Városligetet különben teljesen indokolatlanul támadták.
Ilyen lehetne az egész ország
Baán László végezetül arról beszélt, a Városliget fejlesztése arra is rámutat, milyen lehetne az egész ország, ha nem kellene folyamatosan az innováció ellen küzdőkkel vitatkozni. Mint fogalmazott, a Városliget
Egy olyan sziget, amellyel meg tudjuk mutatni, hogy milyen lehetne az egész ország, hogyha ez a törekvés, ez az összefogás, ez az elszánás nem csak ezen az egy négyzetkilométeren, hanem kilencvenháromezer négyzetkilométeren hoznánk létre.
A miniszteri biztos hozzátette:
Itt azt mutatjuk meg, hogy mit tudunk létrehozni, ha ezt szabad. A kormány megadta ezt a lehetőséget, ezt akarják elvenni tőlünk, és ezért nem szabad ezt engedni.
