Mózes Szabolcs: hitelesség és teljesítmény kell, hogy a választók bizalmát visszanyerje a szlovákiai magyar politika
A régi szereplők elkoptak, többségük, például Bugár Béla távozott is, most egy új generáció veszi át a stafétabotot – kommentálta portálunk megkeresésére Mózes Szabolcs a felvidéki magyar pártok összefogásának hírét. Az Összefogás Mozgalom elnöke kiemelte: más határon túli pártok választási sikere is összefogásukon múlt, a matematika "nem enged", a 9-10 százaléknyi magyarság 5 százalékos bejutási küszöbnél nem bír el több magyar pártot. Mint ugyanakkor kiemelte, hitelesség és teljesítmény is kell ahhoz, hogy a választó bizalmát visszanyerje a szlovákiai magyar politika.
Üdvözöljük, hogy létrejött a megegyezés az új szlovákiai magyar párt, a felvidéki magyarság egységét jelentő Szövetség – Magyarok, nemzetiségek, régiók létrehozásáról
– kommentálta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a szlovákai magyar pártok összefogását. Mint kiemelte, örömteli, hogy a többi külhoni magyar közösség után a felvidéki magyarság is felismerte, hogy a különutas politika nem vezet célra, a magyar jövőt az összefogás jelenti. Hozzátette:
az út még hosszú, de bízunk benne, hogy sok munkával és kellő alázattal a mérföldkőnek számító első lépés valóban egy új korszak kezdetét jelenti a felvidéki magyarság számára. Egyetlen magyarról sem mondhatunk le, minden magyar számít – éljen Felvidéken, Szlovákiában vagy bárhol a világon.
A felvidéki magyar pártok márciusi megegyezése kapcsán Mózes Szabolcsot, az Összefogás Mozgalom elnökét kérdeztük.
Akkor sikeres a határon túli magyarság, ha egységes
Elöljáróban arról érdeklődtünk, hogy a felvidéki magyar közösség utóbbi időben megélt választási sikertelenségein, a parlamenti képviseletről való lemaradáson túl mi motiválta leginkább az összefogást; tekinthetjük-e ezt valóban a felvidéki magyarság által megfogalmazott igénynek, vagy a sikertelen pártok túléléséről szól? Mózes Szabolcs úgy vélte, a 2020-as "választási fiaskó" után azoknak is fel kell ismerniük, hogy csak a teljes összefogás vezet eredményre, akik ezt addig elutasították. Hangsúlyozta: a matematika "nem enged", a 9–10 százaléknyi magyarság 5 százalékos bejutási küszöbnél nem bír el több magyar pártot.
A felvidéki magyar politika akkor volt sikeres, amikor egységes volt, ezt láthatjuk a többi külhoni régióban is
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy az Összefogás másfél évvel ezelőtt éppen azért alakult, hogy ezt a korparancsot a széthúzó magyar pártoknak elmagyarázza.
Kiüresedett a magyar érdekképviselet
Az Összefogás Mozgalom elnökét arról is kérdeztük, hogy amennyiben a felvidéki magyar pártok külön-külön sikertelenek voltak, mi a garancia arra, hogy összefogásban nem sikertelenségeik adódnak össze, hanem működni fog az egységesülés. Mózes Szabolcs válaszában felidézte: az elmúlt tíz évben folyamatosan fordult el a magyar választó a politikától, egyre többen maradtak otthon a választás napján. Kifejtette: ez több okra is visszavezethető, amelynek csak egyik része az egység hiánya, az a "többpártrendszer", amely szerinte nem az ötletek egészséges versengését hozta, "hanem az árokásást és a sárdobálást, amiből a választónak teljesen elege lett". A pártelnök hozzátette: a mások ok, hogy a magyar politikai érdekképviselet egyre kevésbé tűnt kompetensnek, egyre inkább kiüresedett, a "szavazz a magyarra, ha magyar vagy" jelszó sokaknak már nem elegendő. Mózes Szabolcs elmondta: kezdetektől azt hangsúlyozták, hogy az egység mellett személyi és tartalmi megújulásra is szükség van, a 2020-as választások előtt mozgalomként ezért vették kezükbe a programírást a Magyar Közösségi Összefogás párt számára.
Azzal a programmal még nem lehetett csodákat elérni, de több független szlovák intézet rendkívül pozitívan értékelte. Az aktuális tárgyalások során is az egyik fő témánk volt a szakmai munka felpörgetése
– hangsúlyozta. Hozzátette:
a régi szereplők elkoptak, többségük távozott is, gondoljunk csak például Bugár Bélára. Most egy új generáció veszi át a stafétabotot, a generációcsere nagyrészt már megvalósult. De önmagában ez még nem jelent előrelépést, hitelesség és teljesítmény kell ahhoz, hogy a választó bizalmát visszanyerje a szlovákiai magyar politika.
A közösség önbecsülését is erősíteni kell
Az összefogásban résztvevő magyar pártok Szövetség – Magyarok, nemzetiségek, régiók néven alakítják meg az új pártot. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Mózes Szabolcs úgy reagált, törekvéseiknek két fő fókusza van: az egyik a magyarok által lakott régió elkeserítő gazdasági, szociális és infrastrukturális helyzete, amely részben összefüggésben van a másik fő fókusszal, amelyet a kisebbségi jogok, a magyar közösség megmaradásának intézményi feltételei jelentenek. Úgy vélte, ha a magyar közösség saját maga irányíthatja ügyeit, akkor hamarabb elérheti a céljait. Portálunk arra is kitért, hogy a felvidéki magyarság kapcsán gyakran előkerül az "elszlovákosodás" belső kritikája, amely megmutatkozik a szlovák pártokra való átszavazási hajlandóságon túl olyan kulcskérdésekben is, hogy szlovák óvodába, iskolába íratják a gyermekeket. Az Összefogás Mozgalom elnöke e problémával kapcsolatban leszögezte, hogy a jelenség ellen lehet és muszáj is küzdeni. Mint kifejtette, a helyzet a kisebbségi jogok mellett a közösség önbecsülésével is összefügg, a magyarság és a magyar nyelv presztízsével, jogállásával. Úgy vélte, hiába van elméleti szinten lehetőség a magyar nyelv hivatali használatára, ha a gyakorlatban ez sokszor akadályokba ütközik, és ezt az ügyeit intéző polgár maceraként, nem pedig lehetőségként él meg. Kiemelte, hogy a politika országos és helyi szinten sokat tehet az iskolahálózat fejlesztéséért, amelyben Magyarország is partner.
Ha erről a célról lemondunk, olyan, mintha megmaradásunkról mondanánk le
– fogalmazott.
Kisebbségi minimum
Arra is rákérdeztünk, hogy a különböző, akár a politikai színtéren ellenfélnek számító magyar pártok összefogásakor melyek azok a legfontosabb pontok, egyfajta kisebbségi minimum, amelyben megegyezés mutatkozik és amelyre építeni lehet. Mózes Szabolcs úgy vélte, a két legfontosabb programpillér tekintetében a pártok hasonlóan látják mind a magyarság lehetőségeit, mind a tennivalókat. Kifejtette, hogy szükség van az önkormányzatiságra, legyen szó az oktatásról vagy a kultúráról; rendezni kell az úgynevezett szimbolikus ügyeket, mint például az alkotmány diszkriminatív bevezetője, az állampolgársági törvény, vagy akár a Beneš-dekrétumok mai napig tartó joghatása. Ugyanez érvényes a régiónk gazdasági fejlesztésére is. Mint fogalmazott,
a tempót kell fokozni és kézzelfoghatóbb, részletesebb cselekvési tervet készíteni.
Portálunk arra is rákérdezett, vannak-e a pártösszefogásnak potenciális szlovák szövetségesei. Mint az Összefogás vezetője elmondta, szövetséges és koalíciós társ akad, amennyiben a magyar érdekképviselet bejut a parlamentbe és kormányra kerülhet, mivel a program nagy részét csak onnan lehet megvalósítani. Megjegyezte: "nem vagyunk ugyanakkor naivak, programunkat koalíciós alkuk révén lehet érvényre juttatni, nem azért, mert valamelyik szlovák szövetséges annyira támogatná ezeket a célkitűzéseket".
A cselekvő ember hiteles
Portálunk egyik felvidéki szerzője fogalmazta meg egy írásában azt a kritikáját, hogy az Összefogás párthoz közel álló gombaszögi szervező neve felbukkant a Népszabadság mellett kiállók listáján, valamint, hogy "a tábor sajtósai hagyományosan a magyar kormány politikáját mereven elutasító felvidéki médiumok (Új Szó, Pátria Rádió, trafik.sk) szerkesztői". Mózes Szabolcs erre úgy reagált: véleménye szerint a gombaszögi tábor és a völgy fejlesztése igazi sikertörténet, amelyben partner a magyar kormány is. Hozzátette: Gombaszögben a tenni akaró önkénteseket, a gazdag programot, a fiatalokat, a magyarság jövőjét, a magyar-magyar együttműködést látja, ahogyan így látják azok a magyarországi kormányzati vezetők is, akik évről évre tiszteletüket teszik a táborban. Az Összefogás Mozgalom elnöke megjegyezte: "másvalaki pedig nagyítóval járva azt keresi, kit lehetne ráhelyezni egy gyűlöletlistára, hogy lejárató cikket izzadhasson hozzá össze. Ez segíti a felvidéki magyarság ügyét? Aligha." Hozzátette: ez ahhoz hasonlatos, ahogyan néhány hete egy szlovák liberális portál "listázta" az Összefogás több vezető személyét, azzal a váddal élve, hogy az általuk vezetett oktatási vagy ifjúsági szervezetek és intézmények magyarországi támogatást kapnak.
Azt megértem, ha ez egy szlovák lap számára probléma, de hogy a felvidéki magyarságot belülről miért kell bomlasztani? Tömören: én mindig a cselekvő emberekben hittem, nem a rombolókban és a károgókban. Az Összefogás fiatal csapata a 2020-as választáson is erőn felül teljesített, ezt mutatják a preferenciavoksok. Az egységes magyar pártban is a munkára jelentkeztünk
– fogalmazott.
Nagy segítséget jelentenek a magyarországi támogatások
Portálunk egyik szerzője az Összefogást amiatt is kritikával illette, hogy a mozgalom véleménye szerint elhatárolódik a magyar kormánytól, utalva Mózes Szabolcs korábban elhangzott mondatára, hogy nem kell a magyar politikát Szlovákiába exportálni. A felvetéssel kapcsolatban az Összefogás mozgalom elnöke elmondta: a magyarországi belpolitikai viszályokat nem kell a Felvidékre importálnunk, "ez senkinek sem segít". Ugyanakkor hozzátette:
Ha viszont felmerül például a magyarországi támogatások kérdése, akkor világosan elmondjuk, ahogy a fent említett szlovák újságnak is nyilatkoztuk, hogy ezek nagy segítséget jelentenek kisebbségi társadalmunknak, nélkülük sok fontos szervezet nem tudna működni. Ezért sem igaz az a hamis vád, miszerint a magyar kormányzati politikát nem szeretnénk importálni, ilyen sosem hangzott el részünkről. Nekünk a budapesti belviszályokba nem kell beavatkoznunk, sem kommentálni azokat.
Vezetőkép: facebook.com
