Pesti Srácok

Sötét titkok a mesekirályságban – Janikovszkyék elhallgatott története este 10-tól a PestiTV-n!

Sötét titkok a mesekirályságban – Janikovszkyék elhallgatott története este 10-tól a PestiTV-n!

Saját gyermekét is képes volt elraboltatni az a Janikovszky Béla, aki az ÁVH egyik legfontosabb tisztje volt. Amikor első felesége ezt nem hagyta annyiban, őt az ÁVH elmegyógyintézetbe záratta. Az ő drámai leveleit olvasván döntöttük el, hogy előbb megírjuk, aztán filmet készítünk ebből a gyalázatos történetből. Filmünket ma, csütörtökön este 10-től levetítjük a PestiTV A hálózat című műsorában. A filmet mintegy felvezetendő Máthé Áron történésszel arról beszélgettünk, hogy eljött az ideje egy korszakváltásnak. Az átmentett ÁVH-sok, a remek „humoristák”, gondoskodó „könyvkiadók”, lánglelkű „filmesek”, polgári „orvosok” történeteit, hazugságait már ismerjük. Abban nőttünk fel. Most az áldozatok történetei következnek. Hogy lássuk, mi történt az elfelejtett, gyakran teljesen ismeretlen áldozatokkal, a diktatúra elsüllyesztett embereivel.

Ma este 10-től levetítjük a Levelek a bolondokházából című dokumentumfilmünket, ami Janikovszky Béla első feleségének tragédiájáról szól. Ő volt az az asszony, akit az ÁVH rettegett alezredese bolondokházába juttatott, miután közös gyereküket elraboltatta. Hogy ezt a döntést ő vagy Péter Gábor hozta-e meg, talán örökre rejtély marad. Az iratok szerint természetesen egymásra mutogattak.

Filmünknek három központi antihőse van: Janikovszky Béla, főnöke, Péter Gábor és annak másik beosztottja, Bálint István. Mindhármukat letartóztatták 1953-ban, amikor a Párt lefejezte az ÁVH-t, később az egyikből könyvtáros, a másik kettőből körzeti orvos, illetve pszichiáter „lett”. Vagyis újra azok lettek.

Kettős védelem – Átmentett ÁVH-sok

PestiSracok facebook image

Pethő Sándor filmünk megtekintése után lebilincselő nagyesszét írt erről a történetről Kettős védelem címmel, ami az Országút online oldalán jelent meg sorozatban. Ennek egyik részletét ajánljuk most az olvasó figyelmébe, mintegy „előétel” gyanánt az esti filmhez.

Pethő Sándor: Kettős védelem (részlet)

„Képzeljük el nagy merészen azt az országot, ahol Janikovszky ezredesnek, ha este bekapcsolja a televíziót, a híradóban – ha éppen nem a Magyar Televízió New York-i tudósítója vagy nagykövet valahol – az a „korábban egyházi vonalon dolgozó” Ipper százados magyarázza a külpolitikai híreket, aki már a Rajk-ügyben is „kiértékelő és egyéb bizalmas feladatokat végzett”. A szája sarkában az országosan ismert, negédes, mindentudó, lesajnáló mosoly.

Ipper Pál válaszol az úttörõ riporterek kérdéseire / Fotó: MTI

Hétvégenként az esti műsorsávban és szilveszterkor egy elegáns kopasz humorista szórakoztatja a rendszerrel csipkelődő konferansziéival saját kabarészínháza színpadáról. Szilveszterkor – nyugati módi szerint – flitteres hajtókájú szmokingban. Hát persze. Komlós főhadnagy/őrnagy, a régi szegedi ismerős. A Kádár-kori televíziózás e két egyenruhás ikonja bizonyára gyakran összefut a televízió impozáns aulájában Koós alezredessel, az ÁVH egykori párttitkárával, aki az intézmény létrejöttének első pillanatától, 1957 októberétől felügyeli az ifjúsági műsorok készítését.

Politikai tisztből humorista. Komlós János (balra), mellette Harkányi Endre színművész / Fotó: MTI

Nem messze onnan, ahol Radványi alezredes, az egykori síkhurkolósegéd, ha éppen nem regényt ír, a dokumentumfilmekkel, dr. Váradi György őrnagy pedig a színházi műsorokkal bíbelődik. Ezt a televíziót pedig történetesen az a Tömpe István irányítja, aki a szovjet hírszerzés dél-amerikai rezidenseként végzett tíz év külszolgálat után, 1956 decemberében tér haza a Kádár-kormány belügyminiszter-helyettesének.

Ha az Orvos az onkológiai kutatások új eredményei iránt érdeklődne, elég lenne felhívnia Décsi alezredest az ÁVH Vizsgálati Főosztályának egykori vezetőjét – civilben Rákosi igazságügy-miniszterségéig viszi – az Akadémiai Könyvkiadónál. Ő is régi ismerős: ő adott parancsot első felesége elmegyógyintézetbe szállítására. Ha kikapcsolódásra vágyik, a moziban megnézhet egy Radványi alezredes valamelyik forgatókönyvéből készített fekete-fehér kémfilmet. Elalvás előtt pedig beleolvashat Berkesi őrnagy valamelyik regényébe, amelyet annak régi fegyvertársa, Kardos alezredes adott ki a Magvető Könyvkiadó igazgatójaként az összes kiadást tekintve, közel ötmillió példányban.

Gazfickóból író elvtárs / Fotó: Mek.oszk.hu

Ha belepillant a telefonnoteszébe: majdnem minden fontosat lát az elmúlt harminc év magyar történelméből. Talán még a telefonszámok sem változtak. Ha pedig lakása ablakából kinéz az utcára, lehet, hogy még el is mosolyodik: Az egész korszaknak az a Rajk-per idején hivatalban lévő belügyminiszter a névadója, akinek 1945 és 1956 közötti múltja a rendszer egyik tabuja.”

Így mentették át őket. A teljes sorozat itt olvasható. Filmünk meg este 10-től a PestiTV-n.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)