Pesti Srácok

Minden egy kölcsönkapott kazettával kezdődött – Kádárék aljas játszmája a lázadók, a CPg együttes ellen

Minden egy kölcsönkapott kazettával kezdődött – Kádárék aljas játszmája a lázadók, a CPg együttes ellen

A CPg együttes üldözése és börtönbe zárása a Kádár-diktatúra kései őrületének szimbolikus története. A punkegyüttes semmi mást nem akart, csak a szabadságot. Érthető, ha a rezsimnek ez nem tetszett. Ebben az írásból kiderül, hogy hogyan kezdődött az egész ügy. Egy kölcsönkapott kazettával. A frontember Güzüt azért vitték be, mert találták nála egy olyan kazettát, amin a Szabad Európa Rádió szignálja és Nagy Feróék dala is rajta volt. Provokáció volt már ez is? Hogyan került hozzá a kazetta? A CPg elleni hadjárat kezdete. A CPg egyébként a Come on Punk group, később Coitus Punk group rövidítése volt.

Még mindig nem tudunk eleget arról, hogy a kádári diktatúra hogyan lehetetlenítette el azoknak az életét nap mint nap, akiket az ellenségének tartott. Jelen esetben a punkokat, a CPg együttes tagjait. Akiket mindennap igazoltattak a rendőrök. Ugyanazok a járőrök, ugyanazokon az útvonalakon járva. Ez volt az első lépcsőfok. Aztán jöttek a sunyi, megalázó provokációk. (A témában korábbi cikkeink itt és itt.)

És elindult a kazetta-ügy

A CPg punk együttes meghurcoltatásának kevésbé ismert része a kazettaügy. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati iratokat most tártam fel a Történeti Levéltárban (dossziészám: V-163453).

PestiSracok facebook image

Benkő Zoltán Güzü úgy emlékezett vissza a Pol Pot megye punkjai című filmben, hogy épp a Csillag téren üldögéltek, amikor egy idegen férfi egy sört adott neki oda, sörnyitóval a kezében. Gyanús volt az egész helyzet, így inkább nem itta meg a sört. Jöttek is a rendőrök igazoltatni, és mivel utcán tilos volt sört inni, az szabálysértés volt és a bevihették volna a rendőrségre.

A következő lépcsőfok, az ún. kazettaügy része jelen esetben már előkészítése volt a CPg elleni pernek. Ennek kezdetére így emlékezett vissza Güzü: „Történt egyszer <1982. június 4-én>, hogy jöttem haza a basszusgitáros gyerektől egy kazettás magnóval, és volt nálam három kazetta.” Mikor hazaért, a rendőrök már várták a házuk előtt.

Rávilágítottak, elkérték a személyi igazolványát, megmotozták, elvették tőle a kazettákat és a magnót. A magnóról azt előfeltételezték, hogy lopott, de persze bebizonyosodott, hogy nem. Güzün kívül igazoltatták Lengyel Zoltánt, Imre Istvánt, Cseresnyés Pált és Bálint Györgyöt, mindannyian punkok voltak.

A kazettákon CPg-számok voltak és a Szabad Európa Rádió szignálja. Kulcsfontosságú lett az a kazetta, amit egy bagi koncert után Tamás János adott Güzünek, hogy hallgassa meg, mert rajta van egy fontos szám, a Csiga-Biga együttes egyik dala, a Mindent akarok. Güzü szerette ezt a zenét, így eltette a kazettát. Ez alapozta meg az izgatási eljárást, amely az első rendőrhatósági eljárás volt a CPg-sek ellen.

CPg

Az ellenséges hangú Szabad Európa

„Az egyik kazetta a Szabad Európa Rádió által 1981. december 13-án a lengyel eseményekkel kapcsolatos ellenséges hangú adást tartalmazta” – ez szerepelt a nyomozás elrendeléséről szóló határozatban, 1982. június 10-én. Güzü erre úgy emlékezett vissza, hogy a kazettán a Szabad Európa Rádió szignálja után „szöveg nem nagyon volt, kvartyogott valakit egy fél mondatot.” A rendőrök a magnót „Sanwa 233/a” típusúként jelölték meg.

Összemosni őket. Bűnjel ez vagy fotó? / Forrás: Fortepan.hu, ad.: Urbán Tamás

És letartóztatják Güzüt

Güzüt 1982. június közepén vették őrizetbe. Ő panaszt jelentett be az őrizetbe vétel ellen, hogy a bűncselekményt nem követte el. Ennek helyt adtak. Güzü ekkoriban 21 éves volt és a Városi Tanácsnál dolgozott díjbeszedőként. Havi 2000 Ft-ot keresett. Bár Güzü erről nem beszélt visszaemlékezéseiben, elképzelhető, hogy már a kazettaátadás is provokáció volt. Az tény, hogy az idegen férfitől kapott kazettán volt hallható a Szabad Európa Rádió szignálja és műsorrészlete. Az ÁBTL-ben őrzött jegyzőkönyvek tanúsága szerint Tamás Jánost nem találta meg a rendőrség.

Nagy Feró Csiga-Biga együttese

A Csiga-Biga együttes akkor, 1982-ben Nagy Feró zenekarának neve volt – Waszlavik Lászlóval, a Beatrice előtt, a Bikini után –, az Ifjúsági Magazin 1982. májusi számában így mutatta be az együttest: „Engem a zenén kívül nem érdekel semmi, ehhez értek, ez az én dolgom. Az író ír, a kutya ugat, én zenélek. Jön a Csiga-Biga.”

Nagy Feró / Fotó: Fortepan.hu, Urbán Tamás

Güzü állítása szerint csak a Csiga-Bigát hallgatta meg a kazettáról, a Szabad Európa nem érdekelte. Gyanúsítotti kihallgatásakor, 1982. június 11-én azt mondta, azért nem törölte le, mert nem volt mit felvenni helyette. És ez igaz is lehetett. Akkoriban a kazettákra nagyon vigyázni kellett. A sokszori felvétel rontotta a minőséget. Csiga - Biga: Egerfelnémet (1982.04.03.) - YouTube.>

Punkok a punkokról

Haska Béla tanúkihallgatásakor, 1982. június 21-én így beszélt a punkról: „Az emberek megbotránkoztatása a fő célja, melyet viselkedésünkkel és öltözködésünkkel kívánunk kiváltani...

Kocsis Tibor tanú a punk kapcsán a zenei irányzat társadalmi érzékenységét emelte ki:

Ekkor még felmentették, de titkosszolgálati alapnyilvántartásba vették Güzüt

Bár Güzüt megvádolták „közösség megsértése” vétséggel, de bűncselekmény hiányában felmentették 1982. október 6-án. Az ítélet indokolása szerint Benkő Zoltán következetesen ártatlannak vallotta magát, csak a Csiga-Biga zeneszámot hallgatta meg többször is. Védekezését a tanúk teljes mértékben alátámasztották. A közösség megsértése szándékos bűncselekmény volt, ami jelen esetben nem valósult meg.

Az eljárás következménye volt, hogy az állambiztonság alapnyilvántartásba vette Benkő Zoltánt. És ez volt a CPg elleni nagy per előkészítő állomása, melynek során 1984. február 7-én letöltendő börtönbüntetésre ítélték izgatás miatt.

Ördögien működött a diktatúra. Előbb módszeresen zaklatták azokat a fiatalokat, akiknek nem tetszett a külseje, a zenéje, aztán koholt vádak alapján elítélték őket. A CPg azért is a legmeghatározóbb punk együttese az 1980-as éveknek, mert ők mertek a legbátrabbak lenni. Nem véletlen, hogy rájuk csaptak le a legkeményebben.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)