Pesti Srácok

Vona Gábor most éppen látványos bűnbánatot tart, ezúttal a Heteknek adott interjút

A Hetek podcastműsorában Vona Gábor beismerte: személyes felelőssége van abban, hogy meg volt engedve a Jobbikban az antiszemita és rasszista húrokon való játék. A jelenlegi Jobbik politikájáról elmondta, hogy az számára sok szempontból nem szimpatikus; nem érzi azt, hogy a Jobbik őt megszólítaná, mint szavazót. A választási kampány egyre durvuló hangneméről, elszámoltatási fenyegetésekről azt mondta, nem tetszenek neki ezek a szólamok, mert ezeknek az indulatoknak aztán megálljt kell parancsolni. Úgy vélekedett, van az ellenzéki szavazóknak egy hardcore része, akik talán azt szeretnék, hogyha vér is folyna.

Vona Gábor szerint a hatalom egy súlyos és kemény drog, Orbán elmúlt 30 évi politikai pályafutása szerinte fizikai szempontból is komoly teljesítmény, abban meg csak bízni tud, hogy a mostani keménykedős elszámoltatós kampányszlogenek csak az ellenzéki előválasztásnak szólnak, utána már programot is bemutat a győztesen kikerülő jelölt.

A baloldali szavazók egy része antiszemita

A Hetek podcastműsorában a Jobbik egykori elnökét kérdezték az antiszemita és rasszista kijelentéseket illető személyes felelősségéről, egyéni politikai ambícióiról és a közelgő választások esélyeiről, kockázatairól. Vona Gábor úgy fogalmazott, személyes felelőssége van abban, hogy meg volt engedve a Jobbikban az antiszemita és rasszista húrokon való játék; félrenéztek és úgy voltak vele, hogy megpróbálják, amennyire lehet, „besöpörni a szőnyeg alá”. Mint mondta, mai fejjel már komoly vitája lenne például a 7 évvel ezelőtti önmagával. Ugyanakkor hozzátette: a magyarországi antiszemitizmust nem érdemes a Jobbikra hárítani, mert az lappangó szinten jelen van és volt máshol is a társadalomban.

PestiSracok facebook image

– emlékezett vissza. Szerinte a megoldást erre az jelentené, ha érdemben lehetne kibeszélni és megbeszélni ezeket a témákat, de talán túl közeliek a XX. század alatt okozott sebek.

Ügyefogyott volt Bíró László magyarázkodása

Hozzátette: bízik benne, hogy a magyar társadalom képes lesz őszintén, magával szembenézve ezt feldolgozni. Úgy véli, a probléma gyökere a törzsi gondolkozásban rejlik, amely szerint a saját közösségét az ember mindig tökéletesnek látja, a másik oldalt pedig mindig rossznak. Mint mondja, ilyen értelemben ő törzsfőnök volt. Arra a kérdésre, hogy a Bíró László képviselőjelölt ominózus „judapestezős” kijelentése felett való átsiklás vajon nem rossz üzenet-e ilyen szempontból, Vona úgy fogalmazott, hogy az ilyen ügyet nem házon belül kellene megbeszélni, „a szőnyeg alatt babrálni”, hanem nyíltan.

– fogalmazott. Példaként említette a magyarság és cigányság ellentétét is vidéken, ahol azt tapasztalja, hogy a viták során mindenki a saját sérelmeit mondja el. Mint fogalmazott, óriási fájdalom és veszteség volt számára Bogdán László halála, mert ő úgy volt képes megszólítani a cigányságot, hogy az ne csak jogvédelem legyen. Hozzátette: egy közös országjáró körutat terveztek, amire sajnos már nem kerülhetett sor.

Durvuló hangnemű kampány

A jelenlegi Jobbik politikájával, néppártosodásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az számára sok szempontból nem szimpatikus; nem érzi azt, hogy a Jobbik őt megszólítaná, mint szavazót. Nem zárja ki, hogy „ha változik a helyzet”, akkor aktív politikai szerepet vállaljon, de a szíve jelenleg nem húzza őt vissza. A választási kampány egyre durvuló hangneméről, elszámoltatási fenyegetésekről Vona azt mondta, azért nem tetszenek neki ezek a szólamok, mert „ezeknek az indulatoknak aztán megálljt kell parancsolni”. Hozzátette: van az ellenzéki szavazóknak egy hardcore része, akik talán azt szeretnék, hogyha egy kis vér is folyna.

– fogalmazott. Hozzátette: abban reménykedik, hogy ezekkel a kijelentésekkel a jelöltek inkább csak az előválasztásokon részt vevő ellenzéki szavazóknak udvarolnak, náluk próbálnak meg pontokat gyűjtögetni.

A programot is hiányolta

– vélekedett. A jövő áprilisi országgyűlési választásokkal kapcsolatban Vona úgy véli, esélye lehet az ellenzéki összefogásnak a győzelemre, de azt még nem látja, hogy tudnak-e kormányozni is. Vona Gábor szerint az ellenzék semmilyen jelet nem ad arról, hogy tudna kormányozni. Hozzátette: ettől függetlenül szeretné, hogy legyen kormányváltás, de fél és tart attól, hogy milyen lesz ez a változás. Vona úgy gondolja, hogy egy ilyen történelmi örökséggel bíró és traumákkal terhelt országban csak 8 évig szabadna miniszterelnöknek lennie bárkinek, mert abban tönkremegy akárki. Ugyanakkor azt szokta mondani azoknak, akik Orbánt például fizikai vagy egészségügyi szempontból kritizálják, hogy csinálják utána azt a 30 évet, amit ő csinált végig a magyar politikában.

Drognak titulálta a hatalmat

A Második Reformkor Alapítvány elnökeként tevékenykedő egykori jobbikos pártelnök úgy véli, a hatalom egy súlyos, nehéz drog, amihez az első találkozás után az ember hozzászokik.

– ogalmazott. Visszaemlékezve pártelnökként is nagyon bosszantotta, hogy miközben polgármesterei mindig büszkén mutatták neki egy-egy faluban elért eredményeiket, ő azt gondolta, hogy

– idézte fel parlamenti éveit Vona.

Forrás: hetek.hu; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)