Pesti Srácok

Tényleg annyiba kerül a Vadászati Világkiállítás? Az ellenzék ötvenöt milliárdos hazugsága

Tényleg annyiba kerül a Vadászati Világkiállítás? Az ellenzék ötvenöt milliárdos hazugsága

A liberális média szerint a vadászati világkiállítás tízszer annyiba kerül, mint valójában. Persze ez hazugság, a valóságos öt-hét milliárdos kiadás helyett hatvanhétmilliárdot emlegetnek. Régi módszer, hogy a dátumot is igyekeznek hozzáadni, miközben egyébként alig tudnak számolni. Lássuk a tényeket!

A kiállítás maga a tizedébe sem kerül annak, amit az ellenzék a hazugságkampányában hangoztat. A világkiállítás helyszíne a Hungexpo lesz, ami jelenlegi állapotában erre teljesen alkalmatlan, ezért a hetvenötezer négyzetméternyi területen lévő épületegyüttes felújítása halaszthatatlan.

A Hungexpo Budapesti Vásárközpont részlete Kőbányán. Régi állapot. Az előtérben a volt Hotel Expo épülete látható. Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

Bár évtizedek óta vitáznak arról, hogy mennyire fontos lenne ezt megtenni, eddig ez nem történt meg. Tény, hogy nem olcsó mulatság egy ilyen nagy területen lévő létesítménykomplexum teljes rekonstrukciója, az erre fordított összeg azonban nem hiábavaló, azt később ugyanis évtizedekig lehet majd használni konferenciák, kiállítások szervezésére. Mindkettő jól jövedelmező üzletág, ami az országnak nem csupán gazdasági szempontból hoz hasznot. Például a Hungexpo területén fogják tartani az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényeit is. A felújításra mintegy ötvenötmilliárd forintot szánnak, a hatvanhétmilliárdban ez a fő összeg. A többi pénzből hatszázhatvan rendezvényt valósítanak meg, tehát körülbelül tíz-tizenöt millió jutna statisztikailag egyre. Többek között lesz grandiózus Kárpát-medence története kiállítás, FeHoVa nemzetközi fegyver-, horgász- és vadászkiállítás – amelyen 2019-ben kétszázhetvennégy kiállító volt jelen tizenhét országból, három nap alatt ötvenötezer látogatóval –, valamint például élelmiszeripari, fenntarthatósági bemutatók. Három vidéki város is érintett a világkiállítás lebonyolításában: Keszthely, Vásárosnamény és Hatvan. Fontos látni, hogy a csatlakozó rendezvények nem holmi utcai csődületek, amolyan Sétáljunk végig a Lánchídon-félék, amelyek közben sokat ordibálnak és a végén feldöntenek néhány szemetest az ilyesmikre fogékonyak.

PestiSracok facebook image
Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Pénzbe kerül a hivatalos vendégek fogadása, magasak lesznek a biztonsági és egészségügyi kiadások, mert ekkora nemzetközi rendezvényt így szokás csinálni, mindemellett az egész projekt megalapozott, átgondolt, befektetés a jövőbe, hazánk idegenforgalmába. A babzsákosok persze nem tudják, hogy az 1971-es, nagy sikerű vadászati világkiállítás újrázásához ma is komoly érdekek fűződnek. A bérvadásztatási üzletágban Európa vezető helyein állunk a vadminőség, a kedvező környezet, a fejlett műszaki adottságok, a logisztika tekintetében. A magyar vadhúsexport egy erőteljes versenykörnyezetben tíz éve stabilan növekedik, a 2019-es árbevétele csaknem harmincegymilliárd forint volt.

Nem mellesleg a kormányt érdekli a vidék sorsa – a vidék az, ahol sok a fa, fű, háziállat és a szabadban nincs ingyen wifi – és az ágazat öt-tízezer családnak ad megélhetést. A szabad területen lőtt nagyvadból 2019-ben összesen háromszáztizenhatezer került terítékre, ebből csaknem száztízezer külföldi résztvevő bérvadásztatásával. A zöldek kedvéért: mindez fontos ökológiai szabályzó funkciót is betölt. A vadakat ugyanis szelektálni kell, különben túlszaporodnának, mindent megennének és degenerálódnának.

A vaddisznó, ha túlszaporodik, sok kárt okoz, ezért a leginkább vadászott nagyvad hazánkban. Fotó: MTI/Kovács Attila

Megszokhattuk, hogy a baloldal mindenre kifogást talál, ami nem az ő ötlete. Máris utálják a bejárati installációt, noha nincs is kész, azt mondják, drága, rossz. Különben meg szellemes és hatásos, ez a célja. A bejárati szobrot többnyire ajándékba kapott hullott agancsból készítik, ami olcsó, náluk ez átfordult több százmilliós költségbe, mert a trófea-agancsárat vették alapul. Az egész tíz tonna – írta a Telex, de a műalkotást nem súlyra mérik. Szőke Gábor Miklós persze bármennyire kiváló szobrász, mégsem lehet az, mert a kormánynak vállalt munkát.

Bőgő gímszarvas bika – ilyenek elhullajtott agancsából készül a bejárati kapu. Fotó: MTI/Kovács Attila

Belekötnek még a látogatottságba is: a szokásos ostoba módon fanyalogva azt jósolgatják, nem lesz látogató, alig jönnek el majd a magyarok és a külföldiek (és örülnének is neki). Ebben is tévednek: a jól átgondolt rendezvény bevételt is eredményez, itthonról alsó hangon egymillió körüli látogatószámra lehet számítani, például a hatszázhetvenezer nyilvántartott halászból, vadászból és családtagjaikból, de érdekli ez a fegyverrajongókat, az értelmes természetkedvelőket, és vannak olyanok, akik szívesen elmennek igényes látványért bárhova, mellettük várható még jelentős számú külföldi is. Mindez komoly bevételt hoz az idegenforgalmi szakmáknak, és a gazdaságnak is. Ha egy Formula–1-es rendezvény néhány nap alatt csupán harmincmilliárdos forgalmat generál a gazdaságban, akkor egy ekkora rendezvény akár száz-kétszáz milliárdot is kitermelhet.

További szempontok egyéb nyavalygásokra: szeptemberre az oltottság sokkal magasabb szinten lesz, a jelenlegi éllovas országokban addigra befejeződik. Mi most száz emberre hetvenöt beadott vakcinát jegyzünk, ebbe az EU statisztikai szabálya szerint a második oltás is beszámít, azaz jelenleg csaknem ötmillió az első körös beoltott, és 2,8 millió már a másodikat is megkapta. A kölcsönös látogatási egyezmények folyamatosan köttetnek, nem kell jósnak lenni, hogy addigra húsz-negyven országgal létrejönnek. Az egész EU-s gazdaság, különösen a déli államok az idegenforgalmon alapulnak, és nem fognak az EU totojázására várni az oltási bizonyítvány kapcsán. Végül ott vannak a nemzetállamok általában, amelyek maguk is kénytelenek mozdulni a lakosság érdekében, bármit is mond Brüsszel.

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Ki ne hinne a csodákban? – Boros Imre lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről (Polbeat – javított kiadás!)

‎Polbeat 2022 december 10.
Boros Imre a PestiSrácok.hu Polbeat című élő műsorában lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről. Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve elmagyarázta, milyen játszma zajlik az unió szankciós politikája mögött, hogyan mesterkedett a magyar olajmulti, a Mol, hogy kikényszerítse az üzemanyagár-stop feloldását még a kormány által tervezett szilveszteri időpont előtt, és hogy miként fog megfizetni – a teljes szankciós nyereségének kormányzati elvonásával – mindezért. Felmerült az is, hogy ki hisz még a csodákban, hiszen a Mol százhalombattai finomítóját több hónap küszködés után, az árstop visszavonása után néhány órával sikerült megjavítani, az addig minden mérnökön kifogó repedéseket behegeszteni. A műsorban a neves közgazdász beszélt Matolcsy György és a kormány vitájának hátteréről is, és természetesen a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben jelen lévő vendégek ezúttal is kérdezhettek, sőt, komoly világnézeti polémia is kibontakozott a kérdezők és Boros Imre között.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.