A magyar kormány a ferihegyi reptér visszavásárlására készül
A magyar kormány a koronavírus harmadik hullámának letörése után, minél gyorsabban szeretné visszapörgetni a gazdaságot a vírus előtti szintre. Az akkori sikeres gazdaságpolitika egyik sarokköve pont a turizmus volt, amely ágazat aztán a legnagyobb vesztese lett a járványnak. A gazdasági károk enyhítésének és a turizmus fellendítésének érdekében a magyar kormány szeretné visszavásárolni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, hogy a szolgáltatások színvonalának emelésével vonzóbbá tegye a magyar fővárost.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a következőket mondta a reptér visszaszerzésével kapcsolatban:
Tárgyalásos megoldásra törekszünk, a kormánybiztosi megbízatásom az előkészítési feladatok elvégzésére szól. Van egy konzorcium, egy koncessziós szerződés, amiben mindenkinek be kell tartania azt, amit vállalt. Ha nem tudja vagy nem akarja betartani, akkor viszont változtatni kell. Mi készek vagyunk a helyzet rendezésére. Nemcsak, hogy tulajdonrészt szeretnénk szerezni, azt akarjuk, hogy ismét többségében magyar tulajdonosa legyen a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek, az ország legfontosabb légikikötőjének. A gazdaság újraindításának sikere jelentős részben a turizmus fellendítésén múlik, a reptéri szolgáltatások minősége nemcsak az utasok kényelme, hanem az országimázs szempontjából is kulcskérdés. 2005-ben a Gyurcsány-kormány hozta meg azt a szakmailag teljesen téves, hosszabb távon gazdasági szempontból is veszteséges, politikai döntést, amelynek alapján hetvenöt évre koncesszióba adták a budapesti repteret egy külföldi befektetőnek.
Az akkori kormányzat abszolút nem vette figyelembe a turizmusban rejlő lehetőségeket, és nem számoltak azzal, hogy a külföldi befektetőnek nem lesz érdeke, hogy Magyarországnak színvonalas repülőtere legyen. Palkovics szerint
Míg Budapest lemaradt, addig Bécs, Pozsony, Prága, Varsó, Bukarest nemzetközi repülőterei fejlődtek és komoly sikereket értek el. Nekünk meg maradt egy egyre jobban leamortizálódó repülőtér, amelynek működésébe, fejlesztésébe az állam érdemben nem szólhatott bele.
Bár a repülőtér számai jól alakultak az elmúlt tíz évben, ez nem a színvonalas szolgáltatásnak volt köszönhető, hanem annak, hogy Magyarország és Budapest vonzó az üzletemberek és a turisták számára is. Márpedig ahhoz, hogy együtt fejlődhessünk Európa nagyvárosaival, fontos a repülőtér állapota is. Ezért, a magyar kormány elérkezettnek látta az időt az üzleti ajánlat megtételére. A kanadai tulajdonosnak érdekében állhat az eladás, hiszen jelen pillanatban a koronavírusnak köszönhetően a légi közlekedés ráfizetéses üzlet. A Gyurcsány-kormány alatt egy másik nagy állami cég, a MÁV Cargo is külföldi kezekbe került, ugyanakkor ebben az esetben más a helyzet, mint a reptérüzemeltetővel, mert itt jó az együttműködés a két fél között. A miniszter hangsúlyozta:
A vasút esetében három fontos tényezőről beszélhetünk: az egyik valóban a teherszállítás, a másik a személyszállítás, de nem feledkezhetünk meg az infrastruktúra használatáról sem. Ezt a hármat kell együttesen megvizsgálni. Jelentős az előnyünk a térségben, mert alapvetően egy kimagasló sűrűségű, és a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan javuló minőségű hálózatunk van.
Végezetül hozzátette:
Ha össze kell hasonlítanom, hogy mi a fontosabb, hogy legyen egy nagy nemzeti vasúti szállítmányozó cégünk, vagy hogy nemzeti kézben legyen az ország első számú repülőtere, akkor egyértelmű, hogy az utóbbi élvez elsőbbséget. A gazdaság eredményes újraindítása érdekében dolgozunk azon, hogy a ferihegyi repülőtér ismét magyar tulajdonba kerülhessen.
Forrás: vasárnap.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu