Pesti Srácok

Jövő héten folytatódik a Hunnia-per – A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közkegyelmet szorgalmaz Budaházyék ügyében

Jövő héten folytatódik a Hunnia-per – A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közkegyelmet szorgalmaz Budaházyék ügyében

Csütörtökön tanúmeghallgatásokkal folytatódik a Hunnia-per megismételt elsőfokú eljárása a Fővárosi Törvényszéken. Budaházy György és társai büntetőpere bekerül a magyar jogtörténetbe, nemcsak azért, mert ez az egyik leghosszabban elhúzódó büntetőeljárás (12 év – eddig), hanem azért is, mert Budaházyék voltak az elsők, akiket Magyarországon bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények vádjával állítottak bíróság elé. A tárgyalás most tanúkihallgatásokkal folytatódik, de akár még komoly fordulat is bekövetkezhet az ügyben, ugyanis a Nemzeti Jogvédő Szolgálat leporolta a már 2016-ban előterjesztett közkegyelmi törvénytervezet.

Budaházy György és a Magyarok Nyilai nevű szervezet 16 tagja ellen 2009-ben indult büntetőeljárás, majd 2010 szeptemberében a Központi Nyomozó Főügyészség vádat is emelt mind a 17 fő ellen bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény, emberölés előkészülete, robbanóanyaggal visszaélés, valamint súlyos testi sértés elkövetése miatt. Ez volt az első alkalom, hogy bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádoltak meg valakit Magyarországon. A vád szerint a Magyarok Nyilai 2007-ben és 2008-ban Budaházy György utasítására összesen 15 Molotov-koktélos támadást hajtottak végre szórakozóhelyek, pártirodák és politikusok lakásai ellen, és ők verték meg Csintalan Sándort is.

A Fővárosi Törvényszék a 2016-ban hozott elsőfokú ítélettel összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki, Budaházyra 13 évet. 2018 májusában a Fővárosi Ítélőtábla a jelentős eljárási hibákra és ezek másodfokú eljárásban való kiküszöbölhetetlenségére tekintettel hatályon kívül helyezte az ítéletet.

Az eljárási hibákra, vélt törvénytelenségekre a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – amely a kezdetektől kiemelt figyelemmel követi az ügyet – számtalanszor felhívta a figyelmet. A Budaházy–Hunnia-ügy újratárgyalása 2018 szeptemberében kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az új eljárásban a bíróság a teljes bizonyítási eljárást megismétli. Csütörtökön tanúkihallgatásokkal folytatódik a tizenkettedik éve húzódó büntetőeljárás.

PestiSracok facebook image

Közben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – Gaudi-Nagy Tamás – felmelegítette a már 2016-ban benyújtott közkegyelmi törvénytervezetet. A napokban küldött közleményük szerint Budaházyék közkegyelme és Gyurcsányék felelősségre vonása elengedhetetlen és elkerülhetetlen.

– írták.

Felhívtuk Budaházy György védőjét, Szikinger Istvánt is – aki egyetért Gaudival. Azt mondta, volt már példa arra, hogy az Országgyűlés közkegyelmi törvényt fogadott el, azaz amnesztiát gyakorolt, ami ebben az esetben is indokolt volna. Az, hogy ez konkrétan mit jelentene az eljárás szempontjából, attól függ, mi szerepel egy esetleg elfogadott törvényben. Lehet egy kiszabott ítéletet is rövidíteni közkegyelemmel, de akár a teljes eljárás is megszüntethető lenne. Szikinger István szerint Budaházy György esetében csak a felmentés elfogadható, ugyanis semmilyen érdemi bizonyíték nincs a bűnösségére.

– véli a védő. Szikinger felidézte azt, amit az első eljárás során, védőbeszédében a bíróságon is mondott:

Azon kérdésünkre, hogy a megismételt eljárás mikor fejeződhet be, a védő azt mondta, a tanúkihallgatások után még a szakértők meghallgatására is sor fog kerülni, így szerinte legkorábban jövő év elején.

Budaházy Györggyel készített interjúnkat a jövő héten szombaton este 9 órától kezdődő, Az Ügy című műsorunkban láthatják a Pesti TV-n.

Vezető kép: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.