Pesti Srácok

A 2006-os rendőrterror utolsó sértettjei is megkapják kártérítésüket a kormánynak köszönhetően

A 2006-os rendőrterror utolsó sértettjei is megkapják kártérítésüket a kormánynak köszönhetően

Tizennégy és fél év után, a 2006. október 23-i, a Kossuth téren hajnalban jogellenesen feloszlatott tüntetők utolsó csoportjának tagjai egy kormányhatározat révén megkapják az őket megillető jóvátételt, kártérítést – jelentette be Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Egyesület ügyvezetője, Gőbl Györggyel, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnökével tartott közös pénteki sajtótájékoztatóján. Attól a negyven embertől pedig, akik szintén elszenvedték a 2006-os rendőrterrort, de nem találják őket, arra kérték, hogy e-mailben vegyék fel a jogvédő szervezettel a kapcsolatot.

Gaudi-Nagy Tamás a sajtótájékoztatón felidézte a 2006-os események kronológiai sorrendjét. és embervadászatnak nevezte azt a rendőri túlkapássorozatot, ami ezt az időszakot jellemezte. A jogász úgy fogalmazott:

Gaudi-Nagy emlékeztetett: összesen ezerhat rendőr hajtotta végre a parancsot. Gyurcsány Ferencnek az volt az utasítása Bene László akkori országos rendőrfőkapitány felé, hogy minden eszközt vessen be a tüntetők kiszorítására a Kossuth térről. Gaudi-Nagy Tamás kiemelte: ezzel a kiszorítottak gyülekezési jogát megsértették.

PestiSracok facebook image

– emlékeztetett Gaudi, aki átvette az ügyet. Százhetvenháromból százhúsz jogsértettet fel tudtak kutatni 2018-ig, és az Igazságügyi Minisztériummal nyolcszázhatvankét euró nem vagyoni kártérítésről szóló megállapodást kötöttek, amit a strasbourgi bíróság jóváhagyott. Ezt egy nehezebb időszak követte, mivel ötvenhárom embert nem sikerült felkutatni, majd tizenhárom érintettet megtaláltak, de negyven embert még mindig keresnek. Gaudi-Nagy Tamás ezért azt kérte, hogy ezek az emberek jelentkezzenek, hiszen a kormányrendelet biztosítja számukra a jóvátételt.

A strasbourgi bíróság megszüntette az eljárást

Gaudi-Nagy Tamás beszélt arról is, hogy a Soros György befolyása alatt álló balliberális strasbourgi emberi jogi bíróság önkényes döntésére került sor, mert a tizenhárom jogsértett esetében kérték, hogy az ügyet vegyék visszajegyzésbe, mivel megszüntették az eljárást. A jogvédő szervezet hiába kérte kétszer is a visszajegyzést, a strasbourgi bíróság erre nem volt hajlandó.

– fűzte hozzá. A tárgyalások kezdetben Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternél, majd Varga Juditnál folytatódtak, végül idén tavasszal ezek sikerrel végződtek, és ez az ötvenhárom ember is megkapta a kártérítést a kormánynak köszönhetően, amely nem várt tovább a strasbourgi döntésre.

Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke – akit szintén megkergettek a rendőrök 2006-ban – arról beszélt, hogy negyven károsult még nincs meg, ezért az érintetteket arra kérik, hogy a [email protected] e-mail-címen jelentkezzenek.

A legtöbb rendőr saját könnygázuk, füstgránátjaik és lövéseik miatt sérült meg

A DK miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára szerint sokkal több rendőr sérült meg a tüntetésen, mint civil. Gaudi-Nagy Tamás ezt hazugságnak nevezte és elmondta, hogy kutatásai során – amit a mentőszolgálat is alá tud támasztani – legalább kétszáz civil súlyosan megsérült; a rendőrök tekintetében ez a szám negyvenhét. Gyurcsány Ferenc pedig azt állítja, hogy több rendőr ellen indult eljárás, mint civil ellen, de ez sem igaz. A jogvédő emlékeztetett továbbá a balliberális megmondóember, Vásárhelyi Mária véleményére, amit a kártérítés kapcsán írt. Mint Vásárhelyi fogalmazott:

Gőbl György hozzáfűzte, hogy a rendőrök többsége az általuk használt könnygáztól sérült meg, vagy hallásuk károsodott, mert a kollégáik mellettük lőtték ki a gumilövedékeket, így ezeket a sérüléseket tulajdonképpen saját maguknak köszönhetik.

Fotó: Pesti TV

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.