Íme azok a fiatalok, akik az életüket áldoznák a hazáért (videóval!)

Magyar ugar 2021. július 10. 23:03

Rendkívüli riadalmat váltott ki balliberális körökben a honvédelmi oktatás újraindítása, szerintük ugyanis a kormány a hazaszeretet militarizálására készül – jelentsen ez bármit is. A honvédelmi képzés miatt önkívületi állapotba került liberális gittegylet tagjai egyebek mellett azt sérelmezték, hogy a diákok alapvető katonai ismereteket, harcászatot és önvédelmi technikákat is megismernek, ami nyilván vérlázító – legalábbis szerintük. Az általuk megélt valóságban vélhetően hatékonyabb lenne nyuszisimogatással megvédeni a hazát és helytállni egy éles bevetésen, mint a már megszerzett katonai tudással, amiről egyébként meggyőződéssel állítják, hogy káros hatással van a fiatalokra. A kadétképzés kíméletlen kritikai dömpingje közben, annak ízekre szedése mellett arról azonban mélyen hallgattak a független-objektív, haladó szellemiségű liberális hazafiak, hogy a programban egy nemzetközileg elismert, egyedülálló magyar módszerrel tanulnak például kézitusát a diákok. A technikát dr. Zöllei Zoltán ny. alezredes fejlesztette ki, aki a Pesti TV-nek adott interjúban kiemelte: a honvédelmi nevelés nem pártpolitikai, hanem nemzeti kérdés.

Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy új módszerrel képezzék ki a kadétokat a Magyar Honvédségnél. A katonák kézitusa-technikájának kidolgozása dr. Zöllei Zoltán alezredes nevéhez fűződik. A szakember a kjokusin karate, a középkori japán lovagoktól eredő dzsúdzsucu és az izraeli krav magán alapuló technikákat ötvözte egy stílussá és fejlesztette tovább.

Fontos tudni, hogy a kiképzés célja nem az, hogy ölésre oktassák a katonákat, de az edzéseken megtanulnak bánni késsel és gyalogsági ásóval is, valamint olyan ütéseket és rúgásokat is elsajátítanak, amelyekkel képesek hatástalanítani ellenfelüket. Ezt a technikát oktatják a honvédkadétoknak és a rendvédelmiseknek is. A Zöllei alezredes által kifejlesztett módszertant a világ számos országában elismerik és alkalmazzák, így a honvédkadét-képzésben is kiemelt figyelmet fordítanak ennek elsajátítására.

A Katonai Kézitusa és közelharc stílusalapító mestere kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott: olyan küzdősportokból és harcművészetekből álló rendszert raktak össze, ami működőképes a rendvédelmisek vagy éppen a honvédek számára. Olyan szakértői alapokon nyugvó, nemzeti habitusnak megfelelő szakmai anyagot készítettek el, amelyet a világ számos országában elismernek.

Az elmúlt hetekben tartottak egy honvédelmi tábort, amely szakmai gyakorlatnak felel meg; stábunk a helyszínen forgatott. A fizikai erőpróbának, amely egy civil számára is elképesztően izgalmas látványt nyújt, azonban konkrét célja van. Mint azt Zöllei Zoltán elmondta, véleménye szerint annak, aki a rendvédelmi pályát választja, többet kell tudnia, mint egy civilnek; olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, amit egy civil nem tud. Ilyen például a fegyverhasználat, az önvédelem, a tájékozódási képesség, a jó fizikai és szellemi állapot.

A táborban nem alakizást gyakoroltattunk, mint az egykori néphadseregben – ami lássuk be, nem túl izgalmas kihívást jelent egy fiatalember számára. „Érték és élmény” – talán ez lehetett volna a tábor mottója, mi ugyanis ezt szerettük volna megadni a résztvevők számára. Persze volt reggeli edzés, alakzatban közlekedés is, de olyan technikákat is megismerhettek, mint például a vízimentés, az elsősegélynyújtás, menetgyakorlás, vagy éppen a tájékozódás természeti jelenség alapján, taktikai műveleti módszerek, airsoft lövészet, de őrségben is kellett szolgálatot teljesíteniük. A mai közelharc-kézitusa alapvető eleme a rohamcsapatok működésének ismerete. Az oktatás részét képezi – akárcsak anno a K.u.K. idején – a különböző szükségeszközök alkalmazásának elsajátítása. Látni kell, hogy a mai digitális és távolsági hadviselés korában is egyre nagyobb szerepet kap a test-test elleni küzdelem; egy katonának készségszinten el kell ezt sajátítani, hiszen számos helyzet akadhat, amikor csupán erre számíthat. A kézitusa-kiképzés során megtanítjuk, hogy a katona hogyan tudja alkalmazni a rendelkezésre álló tárgyakat fegyverként, például tárat, ásót, sisakot, fejszét. A különböző küzdési módszerekből azokat az elemeket válogattuk össze, amelyek passzolnak a magyar hagyományokhoz és amelyeket hatékonyan lehet alkalmazni a katonai gyakorlatban. Fontos szempont volt például, hogy a tanultakat rendes menetfelszerelésben is használni lehessen.

Nem mindenki lesz végül katona vagy rendvédelmis. Azok, akik már most elhatározták, tudatosan készülnek erre a pályára, ők jelentik a jövőt. A bizonytalanokból nem lesz katona.

Azt szoktam mondani, hogy ez már a gyerekkorban eldől, hogy valaki katona akar lenni, és ez nem túlzás. Ehhez a hivatáshoz kell egyfajta tartás, elhivatottság, mert ezek nélkül nem működik. Az is fontos, hogy kik oktatják a gyerekeket, hogyan, milyen módszerrel. Büszke vagyok arra, hogy például a 2012-ben megalakult kézitusa-szövetség is olyan összefogás eredménye, ami jól tükrözi, mennyit számít az, ha a speciális ismereteket rendszerezzük, a különböző honvéd sportegyesületek segítségével pedig olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk egy csokorba, ami valóban unikummá tette a magyar kézitusa-tematikát. Természetesen a különböző országokban jól működő technikákat is ötvöztük ebben, így a német hadsereg, a Bundeswehr, az orosz haderő specialistái, a francia idegenlégió vagy éppen az izraeli hadseregé is beépült a szakmai anyagba.

A kézitusa definíciója a „hideg fegyverrel történő test test elleni küzdelem”. A „hideg fegyver” jelenthet kést vagy bármilyen más szúrószerszámot, de akár egy golyó nélküli gépkarabélyt vagy egy letört nyakú borosüveget is. Az alezredes elmondása szerint a magyar honvédségnél a kézitusa-képzés a hetvenes évektől a nyolcvanas évek végéig a legendás hírű, ma már nyugdíjas Furkó Kálmánnak köszönhetően a kjokusin karatén alapult. A nyolcvanas évek végén érkeztek aztán Magyarországra koreai szakemberek, akik kifejezetten harcra, küzdőszellemre oktatták a katonákat. Közben nemzetközi szinten egyre elterjedtebbé vált a japán gyökerekkel rendelkező dzsúdzsucu, később pedig a krav maga is. Utóbbit vette át szinte teljes egészében például a lengyel hadsereg.

A fiatalok honvédelmi nevelése nem pártpolitikai, hanem nemzeti kérdés

Aki ezt a hivatást választja, kötelessége megtanulnia mindazt, amit a tapasztalt kiképzők mutatnak nekik, és kötelessége minden csepp vérével a hazáját szolgálni. A szárazföldi felkészülés is kiemelten fontos, annak pszichológiai és fizikai részleteire pedig komoly hangsúlyt fektetnek.

Mint ismert, a magyar kormány elkötelezett a haza védelmében, a haderőfejlesztés részeként pedig már számos új haditechnikai eszközt vásároltak. A fejlesztések középpontjában azonban az ember, vagyis a katona áll, ezért helyeznek kiemelt hangsúlyt az utánpótlás biztosítására, amelynek egyik formája a honvédkadét-képzés. A programban részt vevő diákok így egyszerre vállalnak szerepet a „szellemi honvédelemben”, és a kadétprogram által annak fizikai megfelelőjében is.

Néhány év alatt az egyik legkedveltebb képzéssé vált

A kadétképzés alig néhány éve indult el hazánkban, az idén pedig már ötszörös volt a túljelentkezés. A siker nem véletlen: a diákok lövészeteken vehetnek részt, haditechnikai ismereteket szerezhetnek, és önvédelmi oktatásban is részesülnek.

Balogh Zsolt tartalékos alezredes, honvédkadét-képzési szakértő, szaktanáralezredes, a honvédkadét-program szaktanára Az Ügyben úgy fogalmazott: az iskolában tanítanak katonai ismereteket, hadtörténelmet, kéthetente lövészet van, haditechnikai ismereteket tanulhatnak, és megszerezhetik az európai számítógép-kezelői jogosítványt is. A kadétoknak különleges tantárgyaik is vannak, így például a geopolitikai földrajz, ahol a térképészeti ismereteken át jutnak el egészen a társadalmi elemzésekig. Ugyanakkor az idegen nyelvet sem hanyagolják el, hiszen katonai vezetőként, altisztként vagy tisztként mindenképpen szükség lesz legalább egy alapfokú angolnyelv-vizsgára.

A képzés abban is rendhagyó, hogy a heti öt testnevelésóra mellett még van két önvédelemóra is, később, a 11–12. osztályban pedig katonai közelharcot is tanulnak a kadétok. Ezeket a foglalkozásokat náluk Zöllei Zoltán alezredes tartja, aki elismert szakember ezen a területen. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusaként Balogh Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy a fiatalokhoz valóban meg lehet találni az utat, tapasztalataik szerint elsősorban a sport révén, ezért honvédelmi, katonai versenyeket rendeznek az iskolákban és egyéb helyszíneken. Az alezredes kifejtette azt is, hogy komoly marketing és kemény munka kellett az induláshoz, de jól jelzi a sikert, hogy még mindig kiemelt az érdeklődés a képzés iránt.

Nálunk több, mint ötszörös volt a túljelentkezés; biztos vagyok abban, hogy ez annak is köszönhető, hogy már híre ment a honvédkadét-képzésnek a szülők, diákok által. Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, ami megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk. Fontos látni, hogy igen komoly munka áll amögött, hogy a diákok a 12. osztályban is ezt a pályát válasszák majd. Az első osztály, amely a honvédkadét-képzésben indult, most tizedikes, ők még nagy motivációval rendelkeznek, kilencven százalékban katonai pályán képzelik el a folytatást. Sok támogatást kapunk a Honvédelmi Minisztériumtól, a Honvédelmi Sportszövetségtől, a Magyar Honvédségtől is munkánkhoz, amiért köszönet illeti ezeket a szerveket, de hálásak vagyunk az intézmény fenntartójának és a pedagógusoknak is a segítő együttműködésért

– fogalmazott Balogh Zsolt.

Tudásban és erőnlétben is kiválóak a magyar honvédkadétok

A kadétképzésben végzettek választhatják a honvédség hivatásos, szerződéses, tartalékos szolgálatát vagy a civil pályát is. Már végzésükkor elhelyezkedhetnek a honvédségnél közalkalmazottként, de tovább is tanulhatnak a szentendrei altiszti akadémián vagy más felsőfokú intézményben, köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti karán is. A szakgimnáziumi képzés a közelmúltban átalakult. A kadétképzésbe be vannak építve a gépjárművezetés elméleti órái, és már a tanulmányok alatt le lehet tenni a KRESZ- és az egészségügyi vizsgát is. Aki pedig tartalékos szolgálatot vállal, annak a gépjárművezetői tanfolyam díját sem kell kifizetnie. Megszerezhetik továbbá a számítógépes alapvizsgáról szóló ECDL-bizonyítványt, valamint alap és szakmai anyaggal bővített angol nyelvű képzést is biztosítanak a diákoknak. Mindemellett katonai közelharcból is vizsgát tehetnek a tanulók. A kadétprogram másik pillére egy komplexebb, gyakorlatiasabb képzés. Az OKJ képzési palettájába 2017-ben került fel a honvéd kadét igazgatási ügykezelő szakma, elsőként a budapesti Than Károly és a szekszárdi Ady Endre középiskolában.

A Honvédelmi Sportszövetség felkérésére első alkalommal, idén június 17–23. között rendezték meg az Elite Challenge Cadet Edition tábort, amelyen összesen huszonkilenc kadét vett részt, köztük Molnár Gergely is, aki kiválóan teljesített a megmérettetésen.

A fiatalembernek a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (amelynek tagintézménye a Than Károly is) kancellárasszonya, dr. Molnárné Rénes Éva gratulált. Az intézményvezető kezdetektől elkötelezett a honvédkadét program támogatásában. A BMSZC-ben egyébként valóban XXI. századi technológia segítségével tanulhatnak a diákok: a VR-program a honvédelmisek képzésében is jelentős szerephez jut. Az Ügyben bemutatjuk, mindezt hogyan is tudják megvalósítani.

A tisztelet kultúráját teremtik meg

Simicskó István, a kadétprogramot még honvédelmi miniszterként indította útjára, és segíti, mentorálja azt. Szavai szerint „a hazaszeretet, mint közös nevező, a nemzeti közösséghez tartozás érzésvilága a honvédkadét-képzés jelene és jövője”. Kiemelte:

Ha olyan fiatalok jönnek ki a közoktatásból, akik oktatásuk során részesültek a hazaszeretet egészséges érzésében, bennük ez a hazaszeretet könnyebben tevékeny törődéssé, a haza védelmére irányuló tevékenységgé alakítható.

Simicskó István arra is felhívta a figyelmet, hogy a patriotizmusra való nevelés minden korban fontos. Úgy fogalmazott: mai világunk sajátos időszaka az emberiségnek; egy globalizált világban élünk, amelyben a globalizáció, mint egy mindenen áthatoló folyamat egyaránt teremt új és tüntet el korábban meglévő értékeket. Ebből adódóan szerinte minden nemzetnek szüksége van egy saját értékszűrőre, amivel a globalizáció káros hatásait kivédi, családi, illetve nemzeti kultúráját, nyelvét, hagyományvilágát, szokásait pedig megőrzi.

A tudatos hazafiság soha nem válhat idejétmúlttá vagy elavulttá, a valódi hazafiság nem lehet sem nacionalista, sem soviniszta. Az igazi patriotizmus a saját nemzeti értékek tiszteletére nevel, más nemzetek megsértése nélkül. Sőt, ezen keresztül tudja egy magyar ember is tisztelni más népek kultúráját, nyelvét, szokásait. A tisztelet kultúráját szeretnénk tehát ezzel megerősíteni ebben a mai, felgyorsult világban.

Kiemelte azt is, hogy a sporton keresztül szépen lehet nyitni a fiatalok felé, és a felmérések is azt mutatják, hogy azok között, akik sporttevékenységet folytatnak, sokkal nagyobb az önkéntes közösségi munkára való hajlandóság, a közösségi felelősségvállalás, adott esetben a választásokon való részvétel.

„A magyar katonáknak azonban nemcsak történelmi érdemeik vannak, hűséges helytállásuk ma is kivívja a világ elismerését, ők Magyarország biztonságának záloga, és letéteményesei annak, hogy ma a magyar emberek és családok biztonságban élhetnek.” Fotó: Havran Zoltán/Magyar Idők

A hazafias és honvédelmi nevelés kormánybiztosa szerint a pedagógus alapvető kulcsfigura ebben az egész rendszerben, az oktatásban és a jövő nemzedékének formálásában is, ezért nagyon fontos minden segítséget megadni számukra.

Simicskó István elmondta: a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédelmi Sportszövetség is minden segítséget megad az adott intézménynek, így a megfelelő szakembergárdát, az oktatási tananyagot is ők biztosítják. Szavai szerint azok a fiatalok, akik katonai képzésen vesznek részt, olyan többletet kapnak, hogy a polgári életben is jobban megállják a helyüket.