Nem fogtok tudni ellenállni Gyurcsánynak! – Magyar pártok fóruma Sátoraljaújhelyen
Az összefogás legnagyobb problémája, hogy hatalomba akarnak segíteni egy olyan embert, akitől irtózni kell - fogalmazott a pénteki konferenciabeszélgetésen Kocsis Máté. A Sátoraljaújhelyi pót-Tusványoson megtartott szokásos vitán a Fidesz frakcióvezetője hozzátette, "hiába jöttök nekem a közös programalkotással, meg akármivel, úgyis számtalan ponton fogja érvényesíteni rajtatok az akaratát. Nem fogtok tudni ellenállni". A beszélgetés kulcskérdése az volt, hogyan lesz képes az ellenzéki összefogás egy esetleges hatalomra kerüléskor pórázon tartani a határon túli magyarság-ellenes Gyurcsány Ferencet.
A Gyurcsány-párttal szövetségben álló ellenzéki politikusok mindig kínos magyarázkodásba bonyolódnak esetleges hatalomra kerülésük esetén a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyuk miatt. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején 23 millió románnal riogatva próbálta elgáncsolni a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást, és azóta is folytatja határon túli magyarság-ellenes politikáját. Gyurcsány legutóbb Arató Gergellyel üzentette meg azt is, hogy az összefogott baloldali párt programjában koránt sincs egység, például a kettős állampolgársággal, vagy a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban. A Sátoraljaújhelyen megrendezett Nemzet és szuverenitás - magyarországi pártok fóruma című pódiumbeszélgetésnek is egyik központi kérdése volt, féken lehet-e tartani a Demokratikus Koalíciót az összefogáson belül.
A Jobbik a garancia Gyurcsány ellen?
Brenner Koloman az Országgyűlés jobbikos alelnöke már a beszélgetés elején sietett elébe menni a kellemetlen kérdéseknek azzal, hogy kiemelte, pártja számos intézkedése, javaslata bizonyítja elköteleződésüket a határon túli magyarság iránt, ezért sz összefogásban a Jobbik a garancia, hogy a magyar kisebbség jogait nem csorbíthatja semmi. Mint hozzátette, a határon túli magyar közösségek természetes módon hálásak a Fidesznek a kettős állampolgárságért, de fontos, hogy ne utasítsák el a magyar ellenzéki pártokat sem. Ugyanakkor elmondta, az elmúlt 10-15 évben részben gazdasági okokból, részben az elmúlt évek fojtó politikai légköre miatt több százezer magyar hagyta el Magyarországot, ami a nemzetpolitika kudarcának tekinthető.
Zajlik a homogenizáció
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, a globalizáció-integráció-migráció hármasának kihívásaival küzd a társadalom, amelyek hatással vannak a nemzetpolitikára is, hiszen a világban zajlik egy homogenizációs folyamat a nemzetek, nemzetállamok rovására. Kiemelte, a magyarországi pártoknak
nemzeti sorskérdésekben, határon túli magyar ügyekben egységesen kellene föllépniük, ez lenne az a nemzeti minimum, amelyet el kellene érni.
Simicskó István arra is felhívta a figyelmet, Gyurcsány Ferenc gyakorta hangoztatja, hogy támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozásának tervét, és az ellenzéki összefogás eddig nem tisztázott kérdése, hogy hogyan lehet ezt a törekvést nemzetpolitikai szemüvegen keresztül szemlélni. Mint kiemelte,
mindenkit az foglalkoztat, mi lesz az unió jövője, mi lesz a benne lévő tagországok, a benne élő nemzeteknek a sorsa. Azt látjuk, hogy az a fő irány, ahogy most Magyarországgal szemben viszonyulnak, aki a régi értékek képviseletében jár el, és tükröt tart Brüsszel elé.
Hallja meg az Európai Bizottság az őshonos kisebbségek hangját is
Keresztes Imre Lóránt, az LMP frakcióvezetője többek közt elmondta, a nemzetpolitikát nem lehet pártpolitikai viták tárgyává tenni, ezen a területen ugyanis csak akkor lehet sikereket elérni, ha mindenki a saját eszközeivel próbálja a nemzetstratégiai célokat szolgálni, minél szélesebb kapcsolati hálót kiépíteni. Kiemelte, az uniós politikai elit alapvetően nem mutat kellő érzékenységet és nem fordít kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségeket érintő problémák iránt, ezért közös erővel kell elérni, hogy az Európai Bizottság hallja meg az 50 milliós európai őshonos kisebbségi sorban élő polgár hangját. A politikus ugyanakkor elmondta, egy kormány munkáját és teljesítményét az alapján ítélik majd meg, hogy tudta-e biztosítani a szülőföldön való megmaradás feltételeit, és ebben szerinte a kormánynak vannak adósságai.
Politikai eszközzé vált a kisebbségpolitika is
Mesterházy Attila, MSZP-s országgyűlési képviselő a beszélgetéssel felidézte, 1990-ben meghatároztak egy külpolitikai prioritás-hármast, az euroatlanti integrációt, a határon túli magyarokról való gondoskodást és a jó szomszédi viszony ápolását, és a nemzetpolitikát továbbra is ezek az alapelvek határozzák meg. A politikus ugyanakkor kiemelte, véleménye szerint a magyar kormány olyan politikát alkalmaz a határon túli magyar szervezetekkel kapcsolatban, amelyik erősíti a függésüket Budapesttől, ahelyett, hogy önállóságra sarkallná azokat. Arról is beszélt, amióta szerinte szavazatszerzésre is lehet használni a határon túli politikát, azóta átpolitizálttá, pártpolitikai kérdéssé vált a kisebbségpolitika. Mint fogalmazott.
naivság lenne azt mondani, hogy ez nem pártpolitikai kérdés, és ez egy közös hiba.
A határon túli magyarságellenes húzásairól ismert DK-ról és Momentumról szólva Mesterházy Attila elmondta, szerinte minden politikai pártnak lehetőséget kell adni, ha van olyan ember, aki támogatja.
Nem fogtok tudni ellenállni
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a beszélgetés során elmondta, az embereknek van egy nemzeti, van egy vallási, és van egy nemi identitása. Hozzátette, szemmel láthatóan a mai európai közbeszéd, a liberális mainstream média mind a hármat támadás alá vette. Úgy vélte, az identitások fellazítása, az elgyökértelenítés az első, de nagyon határozott lépés ahhoz, hogy elveszítse az egyén, majd a közösség is a szuverenitását. A politikus kiemelte,
amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor szuverenitásunk fel nem adásának szándékával tettük. Ma azt látjuk, és hogy elvárás felénk, hogy napról-napra lépésről-lépésre adjuk föl a szuverenitásunkat.
Kocsis Máté reagált az ellenzéki képviselők támadásaira is, emlékeztetve a Jobbikot, hogy egy olyan párt vádolja unió-ellenességgel a kormányt, amely be sem akart lépni az EU-ba, sőt az alapszabályban is szerepelt a kilépés. Arról is beszélt, fenntartja, hogy a magyaroknak joguk van Európához tartozni, nem kegygyakorlás, hogy uniós tagok lehetünk. Kitért rá, hogy a KSH adatai szerint 2018 óta többen jönnek haza, mint ahányan elmentek. A frakcióvezető végezetül elmondta, szerinte az az összefogás legnagyobb problémája, hogy hatalomban akarnak segíteni egy olyan embert, akitől irtózni kell. Úgy fogalmazott,
hiába jöttök nekem a közös programalkotással, meg akármivel, úgyis számtalan ponton fogja érvényesíteni rajtatok az akaratát. Nem fogtok tudni ellenállni.
Vezetőkép: PestiSrácok.hu
