Újjászületett a Szent István-terem, a Budavári Palota csodája
A Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotában augusztus 20-án nyílt meg az újjászületett Szent István-terem. A rekonstruált történelmi helyiséget egykor királyok használták a jelentősebb események helyszíneként, kialakítása az iparművészet csúcsa volt a XIX–XX. század fordulóján. Látogassanak el Önök is a Budavári Palotába és tekintsék meg a magyar iparművészet újjászületett csodáját!
Az államalapító királyunk nevét viselő helyiség Hauszmann Alajosnak köszönhetően jött létre, aki a dualizmus korának neves építészeként a Budavári Királyi Palota századfordulós bővítését vezette. A déli összekötő szárny ékszerdobozaként álmodta meg a Szent István-termet, a korabeli magyar iparművészet kimagasló teljesítményét. Ferenc József tetszését is elnyerte a csodás kialakítás, amelynek berendezése az 1900. évi párizsi világkiállításon kiérdemelte a zsűri nagydíját.
A második világháború pusztításai során a terem berendezése megsemmisült, és később sem állították helyre. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az elmúlt években korhűen rekonstruálták a századforduló csodáját.
Az újjászületett terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben a hauszmanni elképzelést követi. A monumentális kandalló az eredetihez hasonlóan a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában készült. A több mint két és fél méter széles, és négy és fél méternél is magasabb kandalló hatszáznál is több elemből áll, párkányát Szent István mellszobra díszíti, amelyet eredetileg a századforduló híres szobrásza, Stróbl Alajos alkotott meg.
A Budavári Palota újjászületett csodája az egyedülálló berendezésén kívül további érdekességeket is tartogat: a látogatók a terem felé haladva egy különleges kiállítást is megtekinthetnek, amelynek része a világhírű magyar művész, Havadtőy Sámuel installációja is.
A kiállítás bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét és az újjászületés részleteit. A látogatók emellett bepillantást nyerhetnek az utolsó magyar király, IV. Károly koronázása előtti este pillanataiba, hiszen a ceremóniára a Szent István-teremből indították útjára a Szent Koronát.
A tárlat szenzációja Aba-Novák Vilmos 1936-ban megalkotott festménye, amely kiállításon mostanáig nem volt látható. A mű azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A kiállításon mindezek mellett megcsodálható Szent István 1635-ben, Rómában készült nagy hermája, amelynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először állítják ki.
Havadtőy Sámuel kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely az Intelmek csaknem ezeréves szövegén alapul. A művész hazai ékszerészek és bronzöntők munkái mellett a csipkét is megjeleníti alkotásában, amit a magyar lélek szimbolikus részének tart. Az alkotás másik eleme egy kisfilm, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai Szent István művének tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló gondolatot. Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában az Intelmek mondatai kifejezetten aktuálisnak hatnak.
Az újjászületett Szent István-terembe az összes előregisztrációs jegy elfogyott, azonban foglalás nélkül is ingyen megtekinthető a Budavári Palota csodája augusztus 20-tól a hónap végéig. A 20 perces turnusokban a szervezők helyet biztosítanak az időpont nélkül érkezőknek is, de nekik vélhetően egy kicsit többet kell majd várniuk a helyszínen. A szeptember 1-től induló bővített, 1 órás, személyes vagy tabletes digitális tárlatvezetésekre már lehet jegyet venni a Szent István-terem oldalán.
Vezetőkép: Várkapitányság
(x)
