Pesti Srácok

Mutatjuk, melyik Btk-paragrafus illik legjobban Dobrev tegnapi fenyegetőzéseire!

Mutatjuk, melyik Btk-paragrafus illik legjobban Dobrev tegnapi fenyegetőzéseire!

Van egy aprócska gond Dobrev Klára vasárnapi acsargásával, miszerint ha csak feles többségük lesz, akkor is kukába dobják majd az alaptörvényt. Az az aprócska gond, hogy ez konkrétan bűncselekmény. Állam elleni bűncselekmény. Benne van a Btk-ban. Budaházy György ellen ennél jóval kevesebbért emeltek vádat a Gyurcsány-rezsim idején.

Az ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelöltek vasárnapi ismerkedős estjén sok nagy marhaság elhangzott (igazából csak ilyenek hangzottak el), ám közülük is kiemelkedik Gyurcsányné Dobrev Klára fenyegetőzése. A DK-s aprószent úgy fogalmazott:

Magyarán: ez a nő magasról tesz Magyarország alkotmányos berendezkedésére, jogszabályaira, a jogállamiságra, fékekre-ellensúlyokra – mindenre, amiért az elmúlt évtizedben oly látványosan aggódott a magyarországi ellenzék és az őket futtató brüsszeli maffia. Ha csak egyfős többségük lesz a parlamentben, akkor is térdremegés nélkül új alkotmányt gyártanak, hiába kellene hozzá kétharmad. Mert csak.

PestiSracok facebook image

Amúgy is: az ő nagyapja volt Apró Antal, tehát van rutinja az akasztgatásokban. Férje révén pedig a szemkilövetés terén is otthonosan mozog. E pompás családfa pedig garancia arra, hogy hatalomra jutva meg is valósítja majd a teljeskörű leszámolást, vagyonelkobzást, illetőleg földönfutóvá tételt, amit férjura ígért Vidnyánszky Attilának és a jobboldali művészeknek.

(Mém forrása: Hollik István fészbukoldala)

Szabad ilyet?

Az a kérdés, szabad-e ilyet tenni. Szabad-e minősített többséget igénylő törvényeket sima feles többséggel átírni, semmibe venni a hatályos alkotmányos berendezkedést, jogszabályokat? Vagy egyáltalán ilyesmivel fenyegetőzni? A válasz nyilvánvalóan: nem.

Aki ilyesmit tervez, előkészít, aki ilyesmivel riogat, az minden valószínűség szerint súlyos, államellenes bűncselekményt követ el. Nézzük, mit ír erről a Büntető-törvénykönyv (Btk.)!

Alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, Btk. 254. §.(1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ott van, fehéren-feketén: akár életfogytot is kaphat, aki ilyesmire készül. Ám ha ez nem lenne elegendő, van egy másik paragrafus, ami egész pontosan ráillik az Apró-sarj cselekményére:

Alkotmányos rend elleni szervezkedés, Btk. 255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Márpedig nem Klára az első DK-s vagy DK közeli figura, aki a magyar alkotmányos rend fölrúgását helyezte kilátásba az ellenzék esetleges hatalomra vergődése esetére. Gyurcsány egyik legalázatosabb híve, Fleck Zoltán „jogszociológus” például már korábban beharangozta:

A DK tehát szabályos gyűjtőhelye azoknak a kreatúráknak, akik a hatályos alkotmányos rendet erőszakkal vagy azzal fenyegetve meg akarják változtatni.

Mit lehet tenni?

A Btk. fenti paragrafusait összevetve Dobrev fenyegetőzéseivel nem nehéz arra a megállapításra jutni, hogy ez a nő bizony súlyos, államellenes bűncselekményt követhetett el, s a nyomozó hatáságok feladata lenne föllépni ellene. Ugyanakkor szinte biztos, hogy nem fognak. Mint ahogy Gyurcsány ellen is meg kellett szüntetni a büntetőeljárást a milliárdos kárt okozó Sukoró-ügyben az Egyesült Államok nagykövetségének agresszív közbelépése nyomán... A Nyugat nem engedi, hogy itteni bábfiguráinak haja szála görbüljön, bűneikért, hazaárulásaikért meglakoljanak.

Viszont azt is tudjuk, hogy Dobrevék mit tennének fordított helyzetben: vagyis ha ők lennének épp hatalmon, és egy ellenzéki politikus fenyegetőzne az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával. Azért tudjuk, mert a Gyurcsány-rezsim idején történt ilyen.

Emlékezetes, Budaházy Györgyöt „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével” gyanúsította, majd vádolta meg a Gyurcsány-rezsim hatalmi gépezete, amiért 2006-ban és 2007-ben a kuruc.info-n megjelent tizenhárom írásában a Gyurcsány-kormány elkergetéséről, a parlament feloszlatásáról, alkotmányos nemzetgyűlés összehívásáról, továbbá a társadalmi és tulajdoni viszonyok átalakításáról értekezett.

A vádbeli írásokban az utcai demonstráció konkrét technikáiról, a barikádharcról és Budapest blokádjáról is szót ejtett. Szakrális vezetést szeretett volna az ország élére. Egyebek között azt írta:

Budaházy azt is kifejtette: „tettre kész, elszánt tömeggé kell szervezni az embereket”, a jelenlegi politikai elit tagjai pedig „takarodjanak a hatalomból, ha élve meg akarják úszni”. Budaházyt a Fővárosi Bíróság (FB) első fokon fölmentette, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban az FB már kimondta Budaházy bűnösségét, és egy év – három év próbaidőre – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amelyet a tábla másodfokon helybenhagyott és jogerőre emelt. Végül ötéves bírósági tortúra után, 2012-ben a Kúria felülvizsgálati eljárásában kimondta: Budaházy György nem követett el bűncselekményt.

Szó se róla, Budaházy erőseket mondott-írt, ám nem keményebbeket, mint Dobrev vagy bármelyik mostani ellenzéki gyászhuszár. (Például Fekete-Győr is arról szokott delirálni, hogy Orbán Viktor majd kénytelen lesz Oroszországba menekülni, ha ők hatalomra kerülnek. És a többi.)

Mindenesetre: ha most Gyurcsány lenne hatalmon, akkor egy ilyen Dobrev-szerű fenyegetőzést gyanúsítás és vádemelés követne.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)