Pesti Srácok

Ennyi mindent köszönthetünk Fekete-Győr András elmúlt öt évének

Ennyi mindent köszönthetünk Fekete-Győr András elmúlt öt évének

Elég hamar eljött a Momentum elnökénél az úgynevezett burnout-szindróma, legalábbis, ami a politikát illeti, hiszen miután végre ő is maga mögött tudhat egy kétharmados többséget (legalábbis, ami a távozását sürgetők arányát illeti), úgy döntött, lemond a pártelnöki posztról. Ám mielőtt fájdalmas búcsút vennénk Fegyőrtől, emlékezzünk meg arról, hogy mennyi mindent „köszönhetünk” neki, a tej árának lenyomásától a napelemek atommá minősítésén át az elektromosrollerek szakszerű mosdatásáig.

A Momentum első embereként ismerhettük meg öt évvel ezelőtt a most harminckét éves Fekete-Győr Andrást, akit a politikai karrierje legelején nagyon szerettek volna a fiatal Orbán Viktorhoz hasonlítani, de hamar kiderült, hogy a két politikus legfeljebb abban hasonlít, hogy fiatalon a miniszterelnöknek is volt szakálla és hasonló korban kezdett el aktívan politizálni. Továbbá Fekete-Győr András is jogász végzettségű, 2015-ben végzett az ELTE jogi karán, 2013-ban viszont már gyakornok volt Párizsban, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál.

Ez azért is érdekes, mert Fegyőrnek van valami különös vonzalma a franciák felé, hiszen amikor pártjával megfúrták a magyar olimpiarendezés lehetőségét, amibe mindent beleadtak – és már akkor összefogtak a baloldali pártokkal, csak nehogy egyszer Magyarországnak is jó legyen –, kiderült, hogy a pártelnöknek a barátnője is francia származású, majd többször is látogatást tettek párttársaival a francia elnöknél, Emmanuel Macronnál.

Azt is mondta, hogy Franciaországban jött rá arra, hogy le kell váltani a magyar kormányt és ezért jött haza. Ez a terve szemmel láthatóan nem sikerült, de azért a hazai olimpia élményét ügyesen elvette tőlünk.

PestiSracok facebook image

A Momentum az olimpiaellenességével robbant be a köztudatba. Aláírásgyűjtést indítottak, NOlimpia címszóval – most ezt magyarázták, pusztán egy népszavazást indítottak volna meg.

A magyarellenes politika azonban később is felütötte a fejét, hiszen 2019-ben a magyar párt helyett a román pártnak kampányolt a román elnökválasztáson Fekete-Győr, amit azzal magyarázott, hogy az ő testvérpártjuk az USR–PLUS. Arról is beszélt akkoriban, hogy ő és családja is korábban Fidesz-szavazó volt, de kiábrándultak, a családi asztalnál pedig „szitokszó” volt az SZDSZ. Nagy csalódás lehetett ezek szerint a családnak, amikor Fegyőr beleásta magát a politikába, hiszen nagyon hasonló irányba vitte a pártot, mint amilyen az SZDSZ is volt – sokszor csak utódpártként emlegették a Momentumot.

Ha már család: említsük meg, hogy Fekete-Győr nagyapja Heves megye tanácselnöke volt a Kádár-rendszerben – szóval nagy úr. Aztán az elvtársak lebuktatták, mert holmi pitiáner korrupciós ügybe keveredett. Bukás lett a vége: Budapestre került a nagyapa, a mezőgazdasági minisztériumba.

Öt éves politikai karrierje alatt a törvényekkel is meggyűlt a baja

Annak ellenére, hogy nem volt túl hosszú a magyar politikában a vezető (?) szerepe, sok emlékezetes pillanatot hagyott a háta mögött Fegyőr. 2017-ben például már akkorára nőtt az önbizalma, hogy az önbíráskodás határait súrolta, amikor besétált az Origo szerkesztőségébe és az egyik újságírót abuzálta verbálisan.

Egy évvel később pedig füstgránátot dobott – saját bevallása szerint: ejtett – 2018 telén a parlament előtti ellenzéki tüntetésen a rendőrök felé, amit elmondása szerint nem bánt meg. Ezért viszont a bíróság elé került.

Elbulizták a pénzt?

Az átláthatóságot hirdető pártnak az Állami Számvevőszékkel is meggyűlt a bajuk, hiszen a 2018-as kampányköltéseik nem voltak átláthatóak, ötszázmillió forinttal nem tudtak elszámolni. A pénzzel, mint kiderült, korábban sem tudtak bánni, ugyanis egy kiszivárgott dokumentum szerint nagy balhé volt abból, hogy a párttá alakulásuk előtt nem sokkal „elbulizták” a pénzüket. Az anyagiak viszont úgy tűnik, különösebben sosem érdekelték a jólétben felnőtt fiatalt, hiszen azt sem tudta korábban, hogy mennyibe kerül egy liter tej. Később ezt azzal magyarázta, hogy inkább kefírt eszik, ez azért van. Viszont azt is megtudhattuk, Fekete-Győr Andrástól, hogy egy atomerőmű-ország vagyunk, ugyanis szerinte a napelem atomerőmű. Professzionalizmusáról az is árulkodik, hogy nemrég ő maga ismerte be: egy elektromos rollert a zuhany alá tett, hogy lemossa, mert piszkos volt.

Összességében tehát nagy űr lesz a jövőben most, hogy a Momentum elnöke távozott posztjáról, bár az Indexnek a hó elején még azt mondta, hogy gyáva lenne, ha személyes kudarca miatt lemondana.

Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.