Pesti Srácok

Magyar miniszterelnököt Románia élére! – Csalódott román publicista írása a magyar–román konföderáció előnyeiről

Magyar miniszterelnököt Románia élére! – Csalódott román publicista írása a magyar–román konföderáció előnyeiről

Románia egy bukott állam – állítja nemrégiben megjelent publicisztikájában Marius Ghilezan, a román konzervatív România Liberă egyik szerzője, aki többek közt azt fejtegeti, milyen előnyökkel is járna a kormányválságokkal terhelt Románia számára egy RMDSZ-es miniszterelnök. Ghilezan ráadásul példaként állítja a román politikusok elé Orbán Viktort is, aki értelmezése szerint kellő erélyességgel lép fel a brüsszeli bürokrácia, vagy éppen a nyomuló multinacionális cégekkel szemben. A szerző végkövetkeztetése szerint nemcsak, hogy nem lenne ördögtől való, ha Románia miniszterelnökét mondjuk Kelemen Hunornak hívnák, de az RMDSZ-es politikus előkészíthetne egy román–magyar konföderációt, amelyben az államok szuverenitásuk megőrzése mellett közösen képviselhetnék érdekeiket Európán belül...

A Főtér.ro erdélyi hírportál rendszeresen közöl eredetileg a román sajtóban megjelenő, magyar szempontból is érdekes cikkeket, publikációkat. Ezek legújabbika Marius Ghilezantól származik, aki a konzervatív România Liberă egyik szerzője. Ghilezan, mint a román politikai életből kiábrándult publicista, elég meglepő kijelentést tesz, amikor azt javasolja: az újabb kormányválságból épp kikecmeregni készülő, meglehetősen szokatlan, jobb- és baloldali koalíció ne a két nagy párt, azaz a PSD vagy a PNL jelöltjét javasolja miniszterelnöknek, hanem az RMDSZ-es Kelemen Hunort. Mint a publicista Klaus Iohannisra utalva megjegyzi,

Románia egy bukott állam

PestiSracok facebook image

A szerző kiábrándultságának oka, hogy a román politikai életről tulajdonképpen megállapítható: az lényegében kormányválságok sorozata, legalábbis annak tükrében, milyen sűrűn adják át egymásnak a kilincset a miniszterelnökök. Legutóbb éppen idén októberben bukott kormány, ami a Mentsétek meg Romániát (USR) koalícióból való szeptemberi távozáshoz vezethető vissza. Pont, amikor annak kezdhettünk örülni, hogy az új kormányban az RMDSZ színeiben Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila, Tánczos Barna és Novák Eduárd pedig miniszter lehet. A kormányválság utáni új felállásban az addig kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) kötött koalíciós megállapodást nagy baloldali ellenfelével, az eddig ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párttal (PSD), valamint az RMDSZ-szel. A kérdés jelenleg már csak az, melyik párt adja a miniszterelnököt. Ennek eldöntése érdekében mindkét nagy párt miniszterelnök-jelöltje elzarándokol majd Klaus Iohannis köztársasági elnökhöz.

Marius Ghilezan azonban unortodox javaslattal áll elő publicisztikájában, mégpedig azért, mert vélhetően elirigyelte a magyar politikai stabilitást. Mint a cikkben elképzelését kifejtve írja, intő jel Románia számára, milyen kormány alakult Bulgáriában, ahol a szerző szerint "az Egyesült Államokban felkészült Petkov és Vasziljev" miniszterek lettek az ügyvivők, ezzel létrehozva az "alkalmatlanok kormányát".

– állítja a szerző, aki szerint ez olyan globális trend, amely könnyen utolérheti Romániát is. Marius Ghilezan ennek megoldásaként váratlan fordulattal egy Közép-Európán belüli, erős román–magyar konföderális összefogást javasol, elöljáróban is kifejtve, hogy a 1878 és 1886 között a bolgár elit Bukarestet járta, hogy felajánlja I. Károlynak: legyen a bolgárok királya is. A szerző szerint hasonló fordult elő a magyarokkal is, akik Kun Béla elűzése után éppen Ferdinánd román királytól kérték, hogy fogadja el a magyar trónt (a román–magyar perszonálunió ötlete ugyan felmerült a korban, de nem ilyen formában, és elenyésző támogatottsággal). A lényeg, hogy a publicista szerint ezeket a történelmi lehetőségeket kár volt visszautasítani és elszalasztani, pláne annak tükrében, hogy "százegynéhány évvel később a helyzet megváltozott, Románia egy bukott állam", amit az elnök is elismer.

Orbán Viktor, a minta-miniszterelnök

Ghilezan szerint ráadásul

A publicista példaként említi, hogy amikor a nemrégiben lezárult glasgow-i klímaegyezmény arra kötelezte az országokat, köztük Romániát, hogy szüntesse be a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, Orbán Viktor milyen kemény álláspontot fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy Brüsszel a klímavédelemre hivatkozva a klímaromboló multicégek helyett az átlagemberekre akar adókat kivetni. Ghilezan arra utal, hogy erre a hangra és erre a típusú kiállásra lenne szüksége Romániának, a román politikának is, ha szembe akar szálni a brüsszeli bürokráciával, vagy éppen a multinacionális cégekkel.

Előbb egy romániai magyar elnök, aztán a konföderáció

A publicista ezután levezeti, miért is lenne előnyösebb Románia számára, ha Kelemen Hunor lenne a miniszterelnök. Ghilezan szerint Kelemen Hunor egy pártsemlegesebb választás lenne, amely egy stabil, megbízható és reprezentatív kormányt eredményezne. Ráadásul az RMDSZ elnöke előkészíthetne – Európában elsőként – egy román–magyar konföderációt is,

Mint hozzáteszi, ez

A szerző a cikk végén idézi I. Mihály király 2011 novemberi, parlamenti beszédét is, amely kiemeli, hogy Románia akkor válik ismét tiszteletre méltóvá, ha "szomszédaival és testvéreivel" egységesen és közösen tervezi a jövőt.

Összességében tehát – legalábbis, ahogy a román publicista láttatja – Románia a sorozatos politikai bukdácsolása közepedte lassan felismerhetné, milyen politikai hozzáállásra is lenne szüksége, ha a brüsszeli bürokráciával, illetve a multinacionális cégekkel szemben saját érdekeit érvényesíteni szeretné. Nagy-Románia korábbi vélt hatalmi pozíciójához nincs mit hozzátennünk, hiszen ez a román folklór része, ahogyan ahhoz sem, hogy "Románia bukott állam". A szorosabb román–magyar államközi összefogás, vagy egy romániai magyar miniszterelnök ötlete üdvözlendő, még ha a történelmi terheltség miatt az ehhez hasonló hangok nagyon halkak is Romániában. Mindenesetre Magyarországról példát venni egyenesen hízelgő lehet a számunkra, és tényleg: ha német lehet egy köztársasági elnök Romániában, miért ne lehetne magyar a miniszterelnök. Persze, ha ilyen előállna is, az egyelőre nem a józan átgondoltságot, hanem csak az ország szürreális politikai viszonyait képezné le. Még jó néhány hasonló cikk kell szülessen, hogy I. Mihály király szavai megfoganjanak...

Vezetőkép: MTI (a kép puszta illusztráció, amelyen Ionel Ghita, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója és Horváth László, az L.A.C Holding elnök-vezérigazgatója az L.A.C. Holding érdekeltségébe tartozó CER Hungary új technológiával, Romániában készült Transmontana típusú mozdonyait avatják fel Budapesten, a Magyar Vasúttörténeti Parkban 2015. január 27-én)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.