Megszavazta az Országgyűlés a veszélyhelyzet meghosszabbítását! (Parlamenti tudósítás!)
Kedden reggel ismét összeült az Országgyűlés. A képviselők kilenc előterjesztésről szavaznak, majd hat javaslat általános vitája kezdődik. A hétfőn kezdődött ülés második napja a magyar jelnyelv napjára történő emlékezéssel és napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. A képviselők ezt követően előbb megtárgyalhatják, majd elfogadhatják azokat a módosításokat, amelyeket az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kezdeményezett az Alkotmánybíróság bérlakástörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagálva. Ezek alapján a forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant. A parlament szavaz az országos népszavazási eljárás, illetve a választási törvény módosításáról, továbbá a 2020-as költségvetés zárszámadásáról is. A döntéshozatal után általános vitát tartanak egyebek mellett honvédelmi, energetikai és közlekedési tárgyú törvénymódosító javaslatokról. Az Országgyűlés aktuális ülése szerdán és csütörtökön folytatódik, majd november 15-én, hétfőn ér véget. A keddi határozathozatalok közül az egyik legfontosabb a veszélyhelyzet meghosszabbítása volt, ezt a képviselők megszavazták, 134-en szavaztak mellette, 52-en ellene.
A megemlékezés utáni első felszólaló a párbeszédes Mellár Tamás volt, aki beszédében arról értekezett, hogy a versenyképesség szempontjából a tudásalapú társadalom, valamint a kutatás és innováció nagyon fontos, de Magyarországnak igen nagy a lemaradása a térség országaihoz képest, és az utóbbi években sem sikerült érdemi javulást elérni.
Sok felesleges dologra akadt pénz a költségvetésben, de kutatásra például nem sikerült többet költeni. Itt üt vissza, hogy a kormány az utóbbi tizenkét évben egészségügyre és oktatásra keveset költött, pedig a humántőke minősége erősen függ ezektől a területektől. Jó minőségű humántőke nélkül nem lehet a versenyképességet javítani. A versenyképes gazdasághoz meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól
– hallhattuk Mellártól a balos demagógiát.
Válaszadásra Orbán Balázs kapta meg a szót. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára minderre azt mondta: 2010 előtt nem a világválság miatt került bajba a magyar gazdaság, hanem azért, mert amikor még konjunktúra volt a világgazdaságban a válság előtt, Magyarországon gyakorlatilag stagnálás volt az elhibázott gazdaságpolitika miatt. A többi visegrádi ország akkor kiugró eredményt produkált, ami miatt most is jól áll, mi pedig elveszítettük az előnyünket velük szemben. 2010-ben gazdaságpolitikai fordulat következett, és most a gazdasági mutatók jól néznek ki. Ellentétben a korábbi válságkezeléssel, amikor a humántőkétől vontak el forrásokat, most segíteni igyekeznek az embereknek.
A versenyképességi fordulat garanciája a Fidesz–KDNP és az, hogy a baloldal ne tudjon visszatérni a hatalomba
– jelentette ki az államtitkár.
A DK-s Arató Gergely a határon túli magyarok helyzetével jött később. A gyurcsányista politikus elismerte, nemes cél a határon túli magyar tehetséges fiatalok segítése, és a kormánypárti képviselők gyakran beszélnek is erről, de véleménye szerint sokszor kiderül, hogy a szép szavak mögött más a valóság.
Most a sajtóból az derült ki, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványnak érkezett támogatás döntő részét egy budai villára fordították. Ez azért vált fideszes üggyé, mert kiderült, hogy a villában a házelnök kabinetfőnökének a rokonai laknak, és az adományozó egy olyan kínai üzletember, akit a házelnök javaslatára tüntettek ki magas állami kitüntetéssel és jó viszonyban van fideszes vezetőkkel. Ez a történet nagyon is jellemző Önökre
– fogalmazott.
Orbán Balázs válaszolt ismét. Az államtitkár azt mondta, már hétfőn is volt szó arról, hogy az említett alapítvány csak magánadományokból működik, semmiféle közpénzt nem kezel, így a kormánynak nincs hatásköre az ügyben. Kitért rá: a képviselő annak a politikai erőnek a tagja, amely sorozatosan kampányol a határon túli magyarok ellen; a pártja egyedüli ellenzéki erőként tagadja azt a politikai konszenzust, amely a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban kialakulni látszik.
A DK a 2010 óta meghozott nemzetpolitikai lépéseket sem támogatta, ezért álszent a képviselő felszólalása, hiszen valójában nem érdekli a határon túli magyarok ügye. Ezzel csak a Városháza eladása miatti balhéról akarja elterelni a figyelmet
– hangsúlyozta az államtitkár.
Bangóné házhoz ment a...
Már egy kicsit kezdett volna nyugodni a légkör, amikor megérkezett Bangóné Borbély Ildikó, aki arról beszélt, hogy 2019 után a kormány jelentősen átalakította a lombikbébi-programot; ennek értelmében csak állami intézményben lehet ilyen kezelést kapni, amit döbbenten fogadott a szakma és az érintettek is. Az MSZP-s politikus szóvá tette, hogy 2014 óta nem készül jelentés a humánreprodukciós eljárásokkal kapcsolatos adatokról. Szerinte, ha ez sikeres lenne, akkor a kormány „itt lobogtatná” ezt a jelentést. Kitért arra is: bár ingyenesek a lombikkezelések, hosszú folyamaton és költséges vizsgálatokon kell átmennie egy párnak, amíg részt vehet a programban.
Bangónénak Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára válaszolt, aki orvosilag és emberileg is nagyon nehéz folyamatnak nevezte a lombikprogramot. Hozzátette: a kormány arra törekedett, hogy lebontsa a párok előtt az akadályokat.
Korábban ez a szándék nem volt egyértelmű, hiszen Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter csökkentette volna az ingyenes beavatkozások számát. A mostani kormány megszüntette a finanszírozás korlátját, ingyenessé tette a szükséges gyógyszereket, kezeléseket és növelte az ingyenes beavatkozások számát. Csak tavaly ötmilliárd forintot biztosított a kormány, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. Az idei évtől tizenkét központba mehetnek kezelésre a leendő szülők
– szembesítette a tényekkel Bangónét Rétvári.
A jobbikos Dudás Róbert felszólalásának témája az üzemanyagárak voltak. Állítása szerint azzal, hogy folyamatosan emelkedik a kőolaj ára, párhuzamosan nő az élelmiszereké és az építőanyagoké is. Hozzátette: a Jobbik petíciót indított az üzemanyagár befagyasztása érdekében és országgyűlési határozati javaslata is van erről. Közölte: amíg az árbefagyasztás életben van, a kormánynak az Európai Bizottsághoz kell fordulnia, hogy csökkenteni lehessen az üzemanyagok áfáját és jövedéki adóját.
Emiatt vívjanak szabadságharcot!
– mondta Dudás, aki elismerte, hogy mindenhol drága az üzemanyag, de hozzátette: nem mindenhol a gyenge magyar forinttal fizetnek. Míg Magyarországon 298 ezer forint a nettó átlagkereset, Ausztriában ez az adat 986 ezer forint.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a kormány fontosnak tartja, hogy a gazdasági nehézségek miatt segítő kezet nyújtson sok társadalmi csoportnak. Példaként említette a családi adóvisszatérítést, a minimálbér-emelést, az otthonteremtési program bővítését, a nyugdíjprémiumot, a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését és a béremelési programokat. Az államtitkár hiteltelennek minősítette a Jobbik kezdeményezését, mondván, Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nem támogat semmilyen szociális komponenst a benzinárban, kommunista ötletnek tartja az árszabályozást, és nem célja, hogy megállítsa a világpiaci árakat Magyarország határán. Az Ausztriával történő összevetéssel kapcsolatban azt mondta: Ausztriában nem volt negyven évig kommunizmus, így erre hivatkozni képmutatás. Szólt arról is, hogy a mostani kormány működése alatt hetven százalékkal emelkedtek a reálbérek. Dömötör emlékeztetett: Márki-Zay Péter egyértelművé tette, hogy bezárná a Mátraalja legnagyobb foglalkoztatóját, a Mátrai Erőművet.
El a kezekkel a Mátrai Erőműtől!
– hangoztatta az államtitkár.
Mi lesz a Városházával?
A fideszes Szatmáry Kristóf beszédében felhozta, hogy sajtóhírek szerint a főváros balliberális vezetése állítólag eladná a Városháza nagy értékű, műemlékvédelem alatt álló épületét. Szerinte az ügyben félrebeszélés folyik a főváros részéről: a főpolgármester azt állítja, hogy semmilyen döntés nem született, azonban nyilvánosságra került egy dokumentum, amely ezt cáfolja. Úgy értékelt: a balliberális városvezetés két éve átláthatóságot ígért, de ehelyett szerencsétlenkedést és gyanús ügyeket kaptak a fővárosiak.
Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár a konkrét ügy részleteire nem tért ki; azt mondta, a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció kellő mélységgel és határozottsággal foglal majd állást a kérdésben. Az államtitkár reagálásában a liberális, baloldali vagyongazdálkodási szemléletről beszélt, amit úgy jellemzett: mindent eladtak, amire vevőt találtak. Szerinte az elmúlt évtizedekben több hullámban voltak tanúi annak, hogy a baloldali kormányok gátlástalanul eladtak mindent, ami a magyar gazdaság és társadalom működéséhez szükséges: a monopolhelyzetben lévő stratégiai gazdasági elemeket, energiatermelő erőműveket, áram- és gázszolgáltatókat, a gáztározókat és a bankrendszer jelentős elemeit.
Ezzel szemben a Fidesz-kormány 1998-ban és 2010-ben is deklarálta, hogy a társadalompolitikai célokra hivatkozó privatizációnak vége, és a lehető legszélesebb körét visszavásárolta és visszaállította az állami vagyonnak
– jelentette ki az államtitkár.
Megszavazták a veszélyhelyzet meghosszabbítását, az ellenzék ebben nem volt partner
Több mindenről is szavaztak kedden az Országgyűlésben. A parlamenti képviselők megszavazták, hogy a jövőben változik az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabálya, amit 134 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el a parlament. A jövőben választania kell két megbízatás között annak, aki a főváros valamelyik kerületi önkormányzatába és a közgyűlésbe egyaránt mandátumot szerez, ha mindkét tisztséget kompenzációs listán nyerte el. A két poszt között három napon belül kell választania az érintettnek. A jogszabály eddig csupán azt mondta ki, hogy ugyanazon ember nem lehet két különböző település önkormányzati képviselője egyszerre. Egy másik változtatás alapján az a megválasztott önkormányzati képviselő, aki nem vette át megbízólevelét, megszerezheti mandátumát anélkül, hogy a kompenzációs lista végére kerülne.
A képviselők azt is elfogadták, hogy kétharmados parlamenti többséghez kötik a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint a biztos helyettesének felmentését. Völner Pál ezt azzal indokolta, hogy ezen szervek vezetőinek megválasztása ugyancsak kétharmadhoz kötött, így evidens módon megbízatásuk megszüntetése is ilyen szavazati aránnyal kell, hogy történjen. Pont került annak a kérdésnek a végére, hogy ezentúl a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hét évre, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kilenc évre megválasztott elnökét. Jelenleg a miniszterelnök nevezi ki mindkét szervezet vezetőjét.
A képviselők 2023 végéig meghosszabbították az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást. Az Országgyűlés határozatban járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség kétszáz katonával 2023. december 31-ig részt vegyen az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben. A képviselők 155 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadták el a honvédelmi miniszter indítványát. A határozat értelmében a katonák továbbra is Irakban állomásoznak, ahol a többi között őrző-védő, csapatkísérő, katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat látnak el. A tevékenységről a kormánynak évente legalább egyszer kell beszámolnia az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának. A javaslat indoklása szerint a részvétel fenntartásával a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett Magyarország segíteni tudja az illegális migráció és az azt kiváltó okok megszüntetését helyben.
Módosításra szorult a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény hatálybalépését tartalmazó, úgynevezett kivezető jogszabály, miután az Országgyűlés december 31-ig meghosszabbította a veszélyhelyzeti törvény hatályát.A kedden 134 igen szavazattal, 52 ellenvoks mellett elfogadott jogszabály azokat az átmeneti szabályokat tartalmazza, amelyekre a veszélyhelyzet megszűnésekor, az az alatt alkotott jogszabályok kivezetése miatt van szükség.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása a koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt volt indokolt. A kivezető törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek alkalmazhatósága elválaszthatatlan a veszélyhelyzet időtartamától. Ilyen például a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alkalmazása. A módosítás a törvény legtöbb rendelkezésén nem változtat, csak annak időbeli hatályát változtatja meg, illetve más részét nem lépteti hatályba.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/Pestisrácok.hu
