Fiatal pécsi kutatóorvosoknak sikerült inaktiválni a koronavírust, ami új lehetőségeket nyit a hazai Covid-kutatásban
Két pécsi kutatóorvosra lett figyelmes a PestiSrácok.hu, akik fiatal koruk ellenére áttörő sikert értek el a koronavírus kutatásának területén, ugyanis ahogy korábban jósolták, az év végére tényleg elérték az egyik céljukat, és sikerült a vírust inaktiválniuk UV-fény segítségével. Az emberek gyógyításában ezt a technikát nem lehet alkalmazni, hiszen olyan erős UV-sugárzás lenne ehhez szükséges, ami bőrrákot és szürkehályogot okoz, viszont akik nap mint nap dolgoznak koronavírussal, most már ezt kockázatmentesen tehetik. A kutatás részleteiről és a következő lépésről a sikert elért cég, a RoLink Biotechnology Kft. tulajdonosát, Hetényi Rolandot kérdeztük.
Februárban beszélgettünk arról, hogy Hanna Dániel kollégáddal nem a szokásos „rezidenséletet” választottátok, hanem a kutatás világa felé indultatok el. Létrehoztad a saját cégedet, a RoLink Biotechnology Kft.-t, amivel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán indultatok és nyertetek, most pedig itt az első eredményetek. Mit értetek el pontosan és mit jelent ez a mindennapokban?
Sikerült fertőzésképtelenné tennünk mind az eredeti vuhani, mind a delta variánst. Az inaktiváláshoz UV-fényt használtunk, ami előnyös, mert a vírus felszínén lévő tüskefehérjét és egyéb vírusfehérjéket épen hagyja, így azokat további kutatásokban fel tudjuk használni, így sokkal biztonságosabban tudunk vele dolgozni úgy, mint bármely biológiai laborban. Nem kell szkafanderben, BSL-4 minősítésű laborban fertőző vírussal dolgozni. Ez új lehetőségeket nyit a hazai Covid-kutatásban.
Ki, vagy kik segítették a munkátokat?
A legfőbb támaszunk a pécsi virológusok voltak. A kutatások helyszíne a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont, ahol további számos kutatócsoporttal dolgozunk együtt.
Hogyan kell elképzelni ezt a kísérletet? Fogod a koronavírust, beteszed az UV-fény alá és vársz, amíg nem lesz inaktív? Egyáltalán, hogy jött az ötlet, hogy UV-fényt kellene használni?
A pécsi virológusok a koronavírus inaktiválását BSL-4 laboratóriumban végzik, ahol egy általunk fejlesztett hengeres acélkamrában UVC-fénnyel harminc másodpercig besugározzák a zárt csőben lévő vírusoldatot. Maga az UV-inaktiválás régi technológia; azért erre esett a választásunk, mert úgy teszi fertőzésképtelenné a vírust, hogy nem roncsolja a vírusfehérjéket, így utána mi szabadon tudunk tovább dolgozni. Az ép vírusfehérje pedig az immunrendszer működésének vizsgálatához elengedhetetlenül fontos.
Hogyan jutottatok hozzá a koronavírushoz?
A koronavírust megkapjuk a víruslaborból és utána mi tovább kísérletezhetünk vele, például az immunrendszer vizsgálatához szükséges kísérleteket készítünk elő.
Korábban említetted, hogy van, ahol az UV-fény segítségével például kórtermeket fertőtlenítenek. Nálunk is van már ilyen? Van jelentősége annak, hogy UV-fénnyel vagy fertőtlenítőszerrel mennek végig egy kórtermen?
Tudomásom szerint több klinikán vizsgálókat, illetve orvosi szobákat fertőtlenítenek UV-fény segítségével. Az UV-fény felületi fertőtlenítésre is alkalmas olyan felszíneken, amiket ér. Előnye, hogy vegyszermentes fertőtlenítési technológia. Hátrány, hogy ahova nem süt be a fény, ott nem hat.
Több variánsa is van már a koronavírusnak. Mindegyiket tudjátok ezzel hatástalanítani?
Az eredeti vuhani és a delta variánst is inaktiváltuk. Minimális eltéréseket tapasztaltunk. Az mindenképp számít, hogy a vírusnak milyen magas a koncentrációja egy-egy mintában. Alapvetően minden variánsra alkalmas lehet, de ezt minden esetben a biztonság kedvéért ellenőrizni kell.
Mi a véleményed a mostani vírusvariánsokról? Elképzelhető, hogy egy idő után már nem mutálódik tovább és megszabadulunk tőle?
Ezt nehéz megjósolni. Sokak szerint influenzaszerű szezonális betegséggé alakul. Annyi biztos, hogy rendkívül hátrányos, hogy a lakosság egy jelentős része továbbra sincs beoltva. A vírus számára ez szabad terület, ahol szabadon tud változni és új, veszélyesebb variánsokat létrehozni.
Szerte a világban vannak olyan emberek, akik hiába éltek együtt oltatlanként koronavírussal fertőzött beteggel, nem kapták el a vírust. Mi lehet ennek az oka? Őket is vizsgálják?
Részben a Nemzeti Genom Program foglalkozik ezekkel az emberekkel is, ugyanis tényleg vannak olyan emberek, akik nem fertőződnek meg, annak ellenére, hogy oltatlanok, de egyelőre nem tudni, hogy miért.
Több vállalásotok is volt a projektben, ez volt az egyik, ez már pipa. Mi a következő és hogyan álltok vele?
A következő az immunrendszer vizsgálata inaktivált koronavírussal. Ehhez humán vérmintákból vérplazmát és immunsejteket szeparálunk, majd vizsgáljuk a különböző oltott/nem oltott donorok vérének reakcióját közvetlenül a koronavírussal. Ez a módszer egyik nagy előnye, hogy közvetlenül a koronavírussal tudunk tesztelni, nem pedig valamely mesterségesen előállított részletével.
Fotó: Pécsi Tudományegyetem
