Filmkultúránk megválaszolatlan kérdései – Koltay Gábor a Boomerlázadásban
A magyarok még mindig félnek a történelmi valósággal való szembenézéstől. Koltay Gábor filmrendező, az István, a király, a Honfoglalás, a Velünk élő Trianon és számos értékes történelmi film alkotója a november 29-ei Boomerlázadásban kifejtette: még mindig akadályozzák a birodalmak – előbb a Szovjetunió, most Brüsszel, az USA –, hogy egy szuverén nemzet önazonosság-tudata megerősödjön, megismerje múltját. Holott a nemzeti büszkeség akkor erősödhet meg, ha múltunk dicső, de akár tragikus napjait is művészi úton feldolgozzuk. A lengyelek hasonló cipőben járnak, és nemcsak gazdasági, de a kulturális és politikai életben is vívjuk szabadságharcunkat. A film ezeknek a gondoknak feltárásában sokat jelenthet. Az elmúlt 12 év alatt sok minden változott a magyar kulturális életben, egyre szabadabban lehet hozzányúlni történelmünk tiltott vagy elhallgatott korszakaihoz, amelyek meghatározták életünket.
Az első decemberi Boomerlázadást Stefka István azzal kezdte, hogy felidézte: a filmrendező Koltay Gábor és ő is éltek néhány évtizedet a Kádár-korszakban, ami egy igazi kriminek számított.
Alkotók, költők, írók, filmrendezők megpróbálták visszaadni mindazt, ami akkor történt, több-kevesebb sikerrel, mert igazán nem lehetett mindent elmondani
– állította a Pesti TV programigazgató-helyettese. Majd azzal a kérdéssel fordult a műsor vendégéhez, hogy Koltay Gábor – aki számos nagy film rendezője – miért nincsen számon tartva a legnagyobb magyar filmrendezők között, és a mai magyar baloldal miért támadja az ő nevét. Koltay erre azt válaszolta:
ezzel én már nagyon hamar találkoztam és meg kellett vele barátkoznom. Nem volt könnyű az elején.
Az 1980-ban megjelenő első magyar koncertfilm készítője ezután elmesélte, hogy szerinte ez miért alakult így. Majd az 1983-as István, a király című rockopera létrejöttéről, finanszírozásáról is megosztott velünk információkat, valamint a filmalkotók 30–40 évvel ezelőtti helyzetét is ismertette, és természetesen a történelmi korszakokat feldolgozni kívánó filmes szakemberek akkori lehetőségeiről is beszélt.
Koltay Gábor a műsor első felében emellett felidézte a számára legfontosabb filmeket és a karrierjét meghatározó dokumentumfilmeket. Így szó esett a Honfoglalás (1996), a Velünk élő Trianon (2004), a Horthy, a kormányzó (2007) és A fehér vértanú (2010) című alkotásokról is, ezek finanszírozásáról és elkészülési körülményeikről is.
A filmrendező szerint a történelmi műveket készítő rendezők, filmes emberek azért vannak nehezebb helyzetben, mivel a rendszerváltás előtt akadályozva voltak abban, hogy a magyar történelmet a maga valóságában jelenítsék meg a filmvásznon. Ezek a tematikák néha ma is megfigyelhetőek, például ha Kálomista Gábor Elk*rtuk című politikai krimijére gondolunk.
Ezek segítenek az embereknek megérteni a saját történelmi múltját. Ha annak vannak szép, dicső fejezetei, attól az ember vesz egy nagy levegőt, ki tudja magát húzni, az vérré válik benne. Attól van egy jogos nemzeti büszkesége, és akkor már rögtön baj van. Addig jó, ameddig tudatlanságban van egy tömeg, egy massza. Ezzel a masszával pedig bármit tudsz kezdeni
– fejtette ki gondolatmenetét Koltay Gábor. Ezután Stefka Istvánnal még számos történelmi eredetű film sorsát, volt és jelenlegi filmrendezők hozzáállását, politikai szerepvállalását is érintették. Elhangzott, hogy Magyarország elmúlt 30 éve a szabadság jegyében zajlik, cenzúra nélkül, mégis vannak olyan kezek, amelyek mindmáig akadályozzák az igazán nagy, történelmi korszakok bemutatását.
Trianon, a XX. század, az 1956-os történések, nincsenek meg ezek a filmvásznon. Időnként felbukkan egy-egy alkotás, de ezek nem igazán a lényeget fogják meg. Enélkül nagyon nehéz olyan nemzettudatról álmodozni, amelyről három évtizeddel ezelőtt beszélni sem lehetett
– véli a filmrendező. Ezt követően a filmes szakma jelenéről és jövőjéről is ejtettek néhány szót. Szakál Borostyán a műsor második felében azzal a kérdéssel fordult a Boomerlázadás vendégéhez, hogy vajon a filmes szakma ideológiai háttere okozza-e ma a gondokat. Mire Koltay Gábor kifejtette:
Persze, hogy az okozza. De nemcsak a filmes szakmában, hanem az egész magyar kulturális közéletben ez van. Hát az a vita, ami már hosszú évek óta zajlik, az sok mindent elárul. A moszkvai központú birodalom maradványainak érdeke pedig az, hogy a magyar ember ne ébredjen öntudatára. Ezt úgy lehet elérni, ha elveszem a történelmét.
A filmrendező itt még ugyanazt a mai napig létező és megfigyelhető – főleg Brüsszel és az USA tekintetében – célkitűzést említette: a történelem meghamisítását és a tények tudatos elhallgatását.
A december 6-ai Boomerlázadásban mindemellett Koltay Gábor megosztotta velünk, hogy milyen projekteken dolgozik jelenleg, és mi az a téma, ami nagyon foglalkoztatja őt és szívesen feldolgozná azt. De a mostani, nemzeti-keresztény kormányunk kulturális életre gyakorolt hatását is hosszasan elemezte a filmrendező a műsorban.
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
