Korunk kihívásai – Az győz, akinek erősebb az identitása, avagy az európaiak nagy része már nem tudja, fiú-e vagy lány
A XXI. században felbukkanó jelenségekről, a különböző technikai újdonságokról, valamint a környezeti változások társadalmunkra gyakorolt hatásairól is szó volt azon a szombati konferencián, amelyet a Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezett, a BLA Aréna programsorozathoz kapcsolódva. A nívós rendezvényen neves előadók segítségével az előttünk álló politikai kihívásokkal, a migrációval, a kialakuló párhuzamos jogrendszerekkel, identitásharcokkal kapcsolatos kérdésekre keresték a választ. A Migrációkutató Intézet vezetője, a BLA kuratóriumi elnöke, Dezső Tamás a muszlim világ túlnépesedése és Európa jövője témában, míg Maróth Miklós a migráció hatásáról, valamint a párhuzamos jogrendszerekről tartott előadást. Végül Varga Zsolt és Gellén Márton ismertette az MPEE értékrendi politizálással kapcsolatos kutatási eredményeit.
A menekült- és migrációs válság egy olyan tünet, aminek a kezelésével nem sok mindent ért el a világ, a jelenség igazi okát kevesen kutatták
– minderről Dezső Tamás beszélt a Korunk kihívásai címmel meghirdetett konferencián. A szakértő előadásában kifejtette: véleménye szerint együtt kell élnünk azzal a tudattal, hogy az iszlám dzsihád az egész világot fenyegeti, és megvannak azok a képességei, hogy bárhol lecsaphasson, Európában is.
A migrációt kiváltó okok között hangsúlyos a népesedés. Jól látható, hogy az elmúlt években leginkább Szudán népessége nőtt, de érdemes megnézni, hogy Pakisztáné is jelentős változást mutat: az országban a népesség száma egy év alatt 1.93 százalékkal nőtt. Dezső Tamás rámutatott: ez a szám két és fél év alatt annyit tesz ki, mint amennyi most Magyarország népessége. Hozzátette: ha ez a jelenség bővülni fog, akkor "döbbenetesen fiatal társadalmakról beszélhetünk majd". És hogy ez miért fontos? A Migrációkutató Intézet vezetője előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy érdemes megvizsgálni, 2011–2012 környékén, vagyis az Arab tavasz kitörésekor mekkora volt az átlagéletkor az adott térségben.
A 2020–2050 közötti időszakot vizsgálva, becslések szerint, a következő években közel az Európai Unió nagyságának megfelelő népességnövekedéssel számolhatunk a muszlim országokban
– ismertette a szakértő, aki szerint nagyon fontos megérteni azt is, hogy azokban az országokban más az erkölcsi rend, mint nálunk, ott ugyanis a társadalmi renden kívül az informális hatalom a klánok, sejtek kezében van.
Családi hálózatok
A muszlimoknál az informális családi hálózat olyan erős, hogy hiába érkeznek Európába, akkor sem biztos, hogy ezt a köteléket a dekadens nyugat vívmányai szét tudnák tépni
– mondta, hozzátéve: erősek, elhivatottak, stabil ideológiai háttérrel. Úgy fogalmazott:
A nyugat a rációra építette a társadalmi folyamatokat, míg a muszlimoknál az érzés dominál, a két horizont így eltűnik egymás mellett.
Európába pedig azért érkeztek nagy számmal ezekből a muszlim térségből az emberek, mert óriási tömegeket vonz az, hogy elhitették velük: itt jó lesz nekik. Persze a nyugati politika is elhibázott volt valamilyen szinten, hiszen gyakorlatilag meghívta azokat a diplomásokat, akik hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, így például a németek az arab orvosokat. Dezső Tamás kifejtette: a modernkori piramis tetején az elit van, így ha elcsábítjuk az elitet, akkor megcsonkítjuk őket.
Elszippantott elit
Így vettük el azt a képességet, hogy megvédjék saját társadalmukat
– fogalmazott, hozzátéve: ebből alakult ki a drámai helyzet, például akkor, amikor szükség lett volna Szíriában az orvosokra, de ők közben már Németországban voltak. Belátható, hogy a nyugat elszippantotta jelentős részüket, ami miatt saját hazájukban mélyül el a konfliktus.
Arról is beszélt, hogy az oroszok nem hajlandóak befogadni migránsokat, még akkor sem, ha náluk szintén van muszlim közösség. De nincs másként Kínában és Indában sem, ahol szintén hasonlóképpen gondolkodnak a témáról. Felidézte, hogy 2014-ben indult az a gondolkodás, hogy alapvető emberi joggá váljon a migráció a világon, az ENSZ értékelése szerint ugyanis így a népességtöbblet eloszthatóvá válik. Arra is kitért, hogy Kelet-Afrikából inkább jönnek, mintsem befogadnának embereket.
A Gallup World Poll felmérései szerint 2015 és 2017 között valóban megnőtt az emberek vágya, hogy végleg egy másik országba vándoroljanak. A Gallup ezen időszak során végzett felmérései szerint a világ felnőttjeinek 15%-a – vagyis több mint 750 millió ember – mondta: szívesen költöznének másik országba, ha lenne rá lehetőségük. Ez magasabb a 2013 és 2016 közötti 14%-hoz, illetve a 2010 és 2012 közötti 13%-hoz képest, de még mindig alacsonyabb, mint a 2007 és 2009 közötti 16 százalék.
Vízhiány
A feszültség tehát nem véletlenül növekszik Európában, de más országokban sem jó a helyzet. Dezső Tamás felidézte, hogy a túlnépesedés során a régiókban óriási a nyomás.
A villamosenergia felhasználásában is változás van
– mutatott rá a szakember, aki azt is hozzátette, hogy bár a villanymotoros autók elterjedése megnövekedett, azonban nem mellékes, hogy az arab országok jelentős részében a GDP jelentős része a kőolajból származik, így nem mellékes megnézni azt sem, hogy az elektromos autók elterjedése milyen hatással lesz a piacra. A Migrációkutató Intézet vezetője szerint bár nem tudni, mi lesz a reakció, de az biztos, hogy drámai, hiszen bizonytalan, hogy egyáltalán tudják-e majd a bevételkiesést pótolni. És ha mégis, az egyelőre kérdés, hogy miből.
Előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízhiány is jelentős kihívás elé állítja a világot.
Az ENSZ szerint: "Amikor egy terület megújuló édesvízkészletének 25 százalékát vagy annál többet von ki, azt mondják, hogy vízhiányos". 2018-ban világszerte a megújuló édesvízforrások mindössze 18,4 százalékát vonták ki. Regionálisan azonban már most is vannak komoly problémák. Észak-Afrikában kritikus vízterhelési szintek vannak, míg Közép- és Dél-Ázsiát magas vízterhelésűnek minősítették. A skála másik végén a világ népességének 31 százaléka maradt a „stressz nélkül” szinten.
A World Resources Institute 2040-re vonatkozó előrejelzései szerint azonban a probléma csak egyre szélesebb körben terjed. A felgyorsuló urbanizáció, a népességnövekedés, az éghajlatváltozás és a gazdasági fejlődés nyomást gyakorol a vízrendszerekre.
Az előrejelzések szerint 2040-ig 44 ország szembesül „rendkívül magas” vagy „magas” vízterhelési szinttel. Erre az Economist jelentésében is figyelmeztetnek; az emelkedő tengerszint egyre több földrajzi területet helyez el, különösen Keleten és Délkelet-Ázsiában, ahol nagyobb az árvízveszély, ami túlterhelheti a higiéniai rendszereket és szennyezheti az ivóvízforrásokat.
Áramhiány Ukrajnában
Dezső Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna vízkészlete is jelentősen csökken, de a legfőbb gond az áramhiány. Emiatt már most is óriási feszültség van, amiből polgárháborús helyzet is kialakulhat.
Lesz egy olyan időszak, amikor a három hatás eléri azt a szintet, hogy robbanni fog
– vélekedett Dezső Tamás, aki azzal zárta az előadását, hogy 2018-ban, az újjáépítési konferencián elhangzott: Irak újjáépítése 80 milliárd euróba kerülne. Viszonyításképpen hozzátette: ez az összeg négy év alatt ment el a migránsok befogadására és ellátására.
Öt Földre lenne szükség
Maróth Miklós professzor a túlnépesedési válság témában tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen helyzet szerint az emberiség ökológiai lábnyoma megnövekedett; legalább öt Földre lenne szükség ahhoz, hogy eltartsa az emberiséget. Ismertetése szerint a muzulmán népesség Kenyában száz éve még egymillió főből állt; mára már ez a szám negyvenmillió. Nem meglepő tehát, hogy Dél-Afrikából éhségmenet indult el a jobb élet reményében. De nemcsak ez a probléma, hanem az is, hogy nem tudni jelenleg, hogy mennyi olajtartalék van a világon, amelynek, míg az ára növekedik, a mennyisége csökken. Ez válsághoz vezethet, csakúgy, mint a víz hiánya. Bár hazánk vízben gazdag ország, mégis érdemes lenne tartalékolni és takarékosabban bánni a vízkészlettel; a magyar lakosság kétszer annyit fogyaszt, mint amennyire szüksége van.
Az átrendeződés tanúi vagyunk. Az emberiség túlnőtt azon a határon, mint amit megengedhetne magának. Mindez komoly probléma!
– hangsúlyozta, hozzátéve:
Ötven év alatt az iszlám világ lakossága becslések szerint egymilliárddal nő. Ha ezt be akarnánk fogadni, az lehetetlen lenne. És ezzel nem néz szembe senki Európában azok közül, akik támogatják a migrációt.
Más a korrupció az iszlám világban
Maróth Miklós arról is beszélt, hogy a migrációt kiváltó közvetlen okok között leginkább a háborúk szerepeltek, azonban ezek inkább éhséglázadások voltak. A professzor kifejtette: a líbiai forradalomnál az európaiak korrupciót kiáltottak, de ez nálunk mást jelent, mint az iszlám világában. Szavai szerint
a korrupció az iszlám világban azt jelenti, hogy nem lehet már elviselni az életet. Ott a rokonokat helyzetbe hozni nem korrupció, hanem kötelesség. Európában azt gondolták, hogy a korrupt zsarnok ellen lázadnak, holott az életviszonyok váltak elviselhetetlenné, hiszen a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat.
A muzulmán testvériség szociális ellátásban részesítette őket, ami szélsőségesen muzulmán irányzat. Ez mást jelent ott, mint nálunk. Szó szerint értelmezik a forrásokat (például a többszöri nősülésről). A szélsőségesek azt mondják, hogy az “és” az “vagy”.
A Közel-Keleten a problémák megoldását keresték, egyesek a nyugat-európai liberalizmusban vélték megtalálni. A '70-es években visszatértek az iszlámhoz, mert azt gondolták, az majd megoldja a konfliktusokat. Az utóbbi időben az arab világban nagy fellendülést látunk. Ennek a célja az, hogy a szekuláris társadalmak helyett az iszlámot építik. A forradalomra sokan rátelepültek. Az embercsempészet mára nagyobb üzlet, mint a drogé
– fejtette az akadémikus. Kitért arra is, hogy az ásványkincsek megszerzése nagyon fontos minden állam számára. Felidézte, hogy a lítiumbányák Afganisztánban vannak, így az amerikai csapatkivonást követően nem meglepő, hogy a kínaiak alig két nap alatt rátették a kezüket.
Eladták a kislányokat
Majd az iszlám térhódításával kapcsolatban osztotta meg gondolatait a professzor:
A pénzes emberek feleséget kerestek a menekülttáborokban, ahol eladták a 9 éves kislányokat. Akik Európába jöttek, azok meggyőződéses muszlimok. Az iszlámnak nincs központi verziója, mindegyiknek megvan a saját vallása. A többség nem iszlám vallású lett, hanem muszlim ideológiájú.
Integrálódás helyett térítés
Szavai szerint:
A muszlim törvények nem engedik meg, hogy muszlim emberek ne muzulmán területen éljenek, csak feltételekkel és korlátozottan. Ha mégis megengedik valamiért, akkor is ezek az emberek térítenek, nem pedig integrálódnak. A muszlim törvényekből adódik az is, hogy ne szétszórva, hanem együtt éljenek, vagyis gettósodnak. A politikai elképzelésük is más, ott a törvény a vallással együtt jár. Akinek a nevében kihirdetik az imát, az a politikai vezető.
Hozzátette:
Az európai muszlim közösség önmagát tehát nem Európa részének tekinti, a lojalitása a muszlim közösséghez tartozik és ahhoz az országhoz, ahol a rokonaik élnek. Őrület, de igaz, hogy a németeknél már a németeknek kell integrálódnia az iszlámhoz. Európa megszűnt, Európa a harc földje, a megtérítésé.
Az európaiak nagy része nem tudja, fiú-e vagy lány
A professzor szerint a jövő rajtunk, a mi döntésünkön áll. A kérdés ugyanis az, hogy
Európa megtér vagy a sarkára áll? Az győz, akinek erősebb az identitása. Jelenleg úgy állunk, hogy az európai emberek nagy része már azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány.
Maróth Miklós aláhúzta:
Valamilyen módon ezt kezelni kell, ha nincs identitásunk, akkor vesztesek leszünk. És vajon Magyarország hogyan és meddig tudja kivonni magát ebből? Ez attól függ, hogy milyen politikai vezetés van az országban. Ez komoly kérdés. És azon múlik, meddig tudunk ellenállni ennek az iszonyatos nyomásnak.
Minél idősebb valaki, annál polgáribb
Gellén Márton és Varga Zsolt az MPEE értékrendi politizálással kapcsolatos kutatási eredményeit ismertette. Vizsgálatuk fókuszában az állt, hogy van-e értékrendi összefüggése a pártpreferenciáknak. Elmondásuk szerint a mintát eredetileg csak a fővárosra készítették, a vizsgált időszak pedig 2021. május 28. és június 12. közé esett. A kutatás 1000 fő részvételével zajlott és Budapesten készült. A szakemberek 24 értékváltozó elemzése alapján 11 leképező változót találtak: biztonság, munka, műveltség, helyi közösség, megbecsülés, segíteni másokon, a jogi értelemben vett jogok, a hit a mások iránti tiszteletben, illetve az az érzés, hogy valóban kapcsolódom-e azokhoz a közösségekhez, amelyekhez tartozom. Kiderült: a nők azok, akik leginkább polgári gondolkozásúak országos szinten is. Budapesten a korcsoportokban hullámzó, országos szinten viszont trendvonalra illeszkedik.
Minél idősebb valaki, annál polgáribb
– mondták, hozzátéve:
minél iskolázottabb, annál polgáribb.
Településtípusok szerint az eredmény azt mutatta, hogy az úgynevezett "egyéb városok" nagyon polgáriak, a megyeszékhelyek szinte alig polgáriak, Budapest pedig kicsit mondhatóak polgárinak. A vizsgálatból az is kiderült, hogy az ellenzékre a megyeszékhelyeken szavaznak leginkább, és a vizsgált időszakban a főváros is megnyerhetőnek bizonyult a Fidesz–KDNP számára.
Magyarnak érzi-e magát?
Arra a kérdésre, hogy magyarnak érzi-e magát valaki, a válaszadók közül az alábbi eredmények születtek: elsősorban magyarnak és másodsorban európainak 43%, csak magyarnak 32%, elsősorban európainak és másodsorban magyarnak 17%, egyiknek sem pedig 1% volt.
Megállapították: a polgári értékrend a legnagyobb azok között, akik magyaroknak és európaiaknak vallják magukat. Kiderült az is, hogy az úgynevezett rejtőzködő emberek értékrendje teljesen nem polgári gondolkodású.
A konferencia teljes anyagát a Magyar Polgári Egyesület Facebook-oldalán is megtalálja, érdemes megnézni az előadásokat!
