Privatizálni akarja a kórházakat Márki-Zay Péter (Videóval frissítve!)
A baloldal régi, nagy tervét valósítaná meg Márki-Zay Péter, ha privatizálná az egészségügyet. Egy 2018-as nyilatkozata szerint, ha győzne, ezt tenné.
Négy évvel ezelőtt egy hódmezővásárhelyi fórumon a baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott:
De én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet. Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett egy, single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Ez Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb alapból, hogy egy kalapból menjen a pénz. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen.
Márki-Zay Péter tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket. Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és felelősséggel. Érdemes felidézni, hogy akkoriban Márki-Zay Péter 2018-as szavaihoz hasonló vehemenciával és érvekkel kampányoltak a balliberális politikusok a kórházak magánkézbe adása mellett. Élen járt ebben az egykori SZDSZ, amelynek elnöke, Kuncze Gábor a kommunista időkre emlékeztető javaslatnak nevezte a privatizációt elutasító népszavazási kezdeményezést. Határozottan állította, hogy nem lesz drágább az egészségügyi ellátás attól, hogy magánkézbe adják a szolgáltatások egy részét.
Nincs új a nap alatt
Az egészségügy magánosítása azonban nem Márki-Zay ötlete, hiszen a baloldal már többször próbálkozott ezzel. Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével is tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.
A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt. A Munkáspárt közben még 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben, amihez a Fidesz is csatlakozott. Az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is. A népszavazás végül 2004. december 5-én érvénytelennek bizonyult, de igazi tétje – az Ab döntése nyomán – már csak a másik kérdésnek, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának volt.
A baloldal később sem tett le tervéről; a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, Molnár Lajos például sérelmezte, hogy a kórházakkal kapcsolatban a profitot gyakran szitokszóként hallja vissza. Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját; néhány város a helyi kórházának üzemeltetésére szerződést kötött magáncégekkel.
Fotó: ATV (képernyőkép)
