Orbán Viktor messze a legnépszerűbb politikus ma Magyarországon
Mi egyértelmű Fidesz–KDNP-győzelmet várunk április harmadikán, azonban nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. Ez a meccs még nem dőlt el, április negyedikén látunk majd teljes képet, és mindenkinek el kell menni szavazni – mondta Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese a Ki nyer ma? kutatói konferencián, ahol az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, valamint a Társadalomkutató ismertette legfrissebb kutatási eredményeit hétfőn. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese voltak a konferencia panelbeszélgetésének résztvevői.
A beszélgetésen a szakértők elmondták, hogy az orosz–ukrán háború előttig úgy tűnt, nincs igazi témája a választási kampánynak, ezt azonban „Vlagyimir Putyin megoldotta”.Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója kiemelte, hogy a társadalom többségi álláspontja egybevág a kormányéval, azaz a magyarok többsége a béke pártján áll. Szánthó Miklós ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormányzati eredményt honorálják a választók, amely az eddigi választásokon is bebizonyosodott.
A kormányzati teljesítményre rakódik rá a narratíva, amely az egyes ügyekhez kapcsolódik
– tette hozzá a szakértő. Az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett, hogy a Covid alatt top témának tűnt a gender-ügy is, amely most a háború miatt háttérbe szorult ugyan, mégis lesz népszavazás is az országgyűlési választások napján a gyermekvédelmi törvény módosítása miatt.
Nagy tanulsága a 2002-es Fidesz-vereségnek, hogy önmagában nem elég a jó kormányzás, hanem azt el kell mondani
– fejtette ki Szánthó Miklós, aki szerint a válságkezelésben megmutatkozott, hogy amikor „legény kell a gátra”, a Fidesz–KDNP kormányára lehet számítani. Hozzátette, hogy látványosan óriási a különbség a Fidesz–KDNP kormánya és a baloldal között, vagyis látható, hogy a kormány a nemzeti érdekeket szolgálja, a baloldal pedig a nemzetközi és pártérdekeknek rendelné alá a háború kérdését is.
Barthel-Rúzsa Zsolt is a háború témáját emelte ki, mint a közbeszédet alapjaiban meghatározó narratívát. A Századvég vezérigazgató-helyettese szerint fontos, hogy az állampolgárok lássák: van egy olyan kormányzó erő, amelyik képes megbirkózni a kihívásokkal. A szakértő emlékeztetett, hogy a magyarok hatvankét százaléka szeretné Orbán Viktort látni az ország élén, míg a baloldal üdvöskéje, Márki-Zay Péter nem sokkal több mint harminc százalékos népszerűségnek örvend. A Századvég szakértője hangsúlyozta, hogy a kutatások szerint a különbség oka a háborús helyzet kezelése; miközben az Orbán-kormány humanitárius segítséget nyújt az Ukrajnából menekülők számára, addig a Gyurcsány-oldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter összevissza beszél.
A képességek hiánya gátolja Márki-Zay Pétert
Szánthó Miklós szerint Márki-Zay Péter olyan megnyilvánulásai, amelyekkel egész társadalmi csoportokat sértett vérig a baloldali előválasztási győzelme óta, egyértelműen jelzik, hogy képességhiány húzódik meg a politikus kirohanásai mögött. Mint felidézte, a baloldali tömb létrejötte előtt az volt a narratíva az ellenzéki oldalon, hogy „bárki, csak ne Orbán!”. Szánthó Miklós szerint azonban Márki-Zay Péter megjelenése óta annyira nyilvánvaló a képességhiány, hogy az egységes narratívájuk megbomlott.
Még a kormánykritikus szavazóknál is hatvanöt százalék környékén van azoknak az aránya, akik képesnek látják Hódmezővásárhely polgármesterét a kormány vezetésére. Ezzel szemben a jobboldali szavazók körében Orbán Viktor támogatottsága kilencven százalék felett van, tehát az ellenzék körében sokan kételkednek Márki-Zay Péter képességeiben
– mutatott rá. A szakértő szerint Márki-Zay Péter elutasítottságát jelzi, hogy már egyes választókerületekben a baloldal szedte le a politikus plakátjait és tette ki helyette például Dobrev Klárát Budapest belvárosában.
A kormány kétharmados győzelmét egyetlen kutatóintézet sem prognosztizálta, tehát a baloldalnak is lesz bőven mozgástere
– jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Ezt megerősítve az Alapjogokért Központ igazgatója is kiemelte, hogy teljesen más egy előzetes felmérés eredménye, mint a választás napja, amikor tevőlegesen el kell menni szavazni. Szánthó Miklós a Fidesz 2002-es vereségére is emlékeztetett, amikor bizakodó előrejelzések, valós kormányzati teljesítmény és optimista közhangulat mellett is elvesztette a választást. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Márki-Zay Péterék bevallottan arra törekednek, hogy otthon tartsák a szavazókat. Mint emlékeztetett, egyes egyéni választókerületekben néhány szavazaton is eldőlhet az eredmény, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy éljen a demokratikus jogával és menjen el szavazni.
A panelbeszélgetést követően a megjelent kutatóintézetek prezentálták az elmúlt időszakra vonatkozó eredményeiket, amelyek tükrében kijelenthető, hogy sem a jobboldali, sem a baloldali felmérések nem számítanak kétharmados kormánypárti győzelemre. Ugyanakkor az is látható, hogy amíg tavaly év végétől az orosz–ukrán háború kitöréséig közeledett egymáshoz Orbán Viktor miniszterelnök és Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt támogatottsága, a szomszédunkban dúló háború óta ismét növekedni kezdett a különbség a regnáló miniszterelnök javára. A felmérések eredményeiből az is látszik, hogy mind a jobboldali, mind a baloldali elemzők is a kormány győzelmére számítanak. A jelenlévő kutatók azonban nyomatékosították, hogy mindkét politikai oldal mozgósítani fog az utolsó héten és annak hatékonysága fogja eldönteni a választás kimenetelét.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
