Szijjártó Péter: mostantól még keményebben kell fellépnünk biztonságunk érdekében
Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, ezért mostantól még keményebben, még egyértelműbben kell fellépnünk nemzeti érdekeink, vagyis a béke és a biztonság magyarországi szavatolása érdekében - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a NATO múlt héten elfogadott pozíciója egybeesik Magyarország nemzeti biztonsági érdekeivel, amelyek szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a katonai szövetség ne keveredjen bele a háborúba és hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra. Figyelmeztetett, hogy a néhányak által javasolt repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása háborús kockázatot jelent, ugyanis légi háborúhoz vezet.
A szintén javasolt békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában pedig magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát
- szögezte le.
Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről. Ez egy új háborús kockázat
- fogalmazott a miniszer, és hozzátette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország ki akar maradni a háborúból. Ragaszkodik a NATO álláspontjához és ellenezni fogja azokat a javaslatokat, amelyek például repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása révén légi, békefenntartó misszió felállításával Ukrajnában pedig szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban - húzta alá. A miniszter kijelentette:
Magyarország nem blokkolja, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert szállítsanak Ukrajnába, rögzítette ugyanakkor: Magyarország nem szállít fegyvert, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén.
Hozzátette: mivel az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontoknak minősülnek, a magyar kormány sem Magyarországot, sem az Ukrajnában, köztük a Kárpátalján élő embereket nem akarja kitenni ilyen kockázatnak. A menekültek befogadásával és megsegítésével kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, noha mások mellett Magyarország és Lengyelország érdemeit elismerik, ettől a két országtól mégis visszafogják az uniós forrásokat.
Amíg az Európai Unió nevében és részben helyett viseljük ezeket a terheket, mi vagyunk az a két ország, melynek nem adják oda az uniós forrásokat
- fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette:
Magyarország jelezte a helyzet hitelességének hiányosságait. Az oroszországi energiaszállítás korlátozását, vagy leállítását eredményező, esetleges uniós szankciók tekintetében a miniszter elmondta, erről "európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni". Magyarország egyértelműen vörös vonalként kezeli az energiaszállításokkal szembeni szankciókat
- hangsúlyozta. "Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energia-ellátásának biztonságát kockáztatják" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: a legutóbb tárgyalt, újabb szankciós csomag, noha nem vet ki megszorító intézkedéseket az Oroszországból érkező gázszállításokra, megnehezíti az uniós tagjelölt Szerbia energiaellátása biztonságának szavatolását.
Ha az unió gyorsabb lett volna a bővítési politika terén, ha a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia már az Európai Unió tagja lenne, mindez már nem lenne probléma
- emelte ki. Szijjártó Péter végezetül leszögezte, hogy Kárpátalja megyei kormányzója kérésének eleget téve Magyarország készen áll a háború elől Ukrajna belső területéről a régióba érkezők megsegítésére, és minden, Magyarországra érkező menekültnek biztosítja az ellátást.
Mint arról részletesen beszámoltunk, az elmúlt napokban 300 nigériai, 208 kínai és 190 ecuadori állampolgár térhetett vissza hazájába magyar segítséggel, ami azt jelenti, hogy eddig összesen 12 nemzet 8813 polgárának segítettünk hazatérni, összesen 51 mentesítő járattal - írta hivatalos közösségi oldalán vasárnap Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ma ismét hangsúlyosan felmerült az orosz energiaimport szankcionálása.
Tagországok jól meghatározható köre képviseli ezt az álláspontot, más tagországok kevésbé kezdeményezően, ám támogatja az álláspontot, megint más tagországok, köztük Magyarország is világosan kezeli a kérdést és vörös vonalat húzott az energiaszállítási szankciók kapcsán
– fejtette ki a külügyi tárcavezető. Szijjártó Péter ismét felkérte kollégáit, hogy az európai egység fenntartása érdekében a jövőben se tegyenek olyan javaslatokat, amelyek az orosz energiahordozókra vonatkoznak.
"Vannak olyan országok, amelyek rá vannak utalva az orosz energiahordozókra, és ezt nem jókedvünkben tesszük, az energiaellátás az nem egy filozófiai kérdés, nem egy ideológiai kérdés, hanem egy kőkemény fizikai és matematikai tény" – mutatott rá Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy reálisan nézve a helyzetet, egy-két éven belül sem reális, hogy visszaszorítsák az Oroszországból származó energiahordozók.
Az infrastrukturális beruházások, valamint az új gáz vagy kőolaj források kitermelése évekbe kerül. Ezért arra kértem a kollégákat, hogy ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálni akarunk
– mondta, majd hozzátette, hogy rajtunk kívül is vannak olyan országok az EU-ban, köztük nagy országok is, akik fizikailag szintén rászorulnak az orosz gázra. Szijjártó Péter azt is kiemelte, hogy az utóbbi időben sem az amerikai, sem a nyugat-európai energiacégek nem fektettek be olyan kitermelő beruházásokba a környéken, amelyek alternatívát jelenthetnének.
Forrás: Facebook; fotó: Facebook
