Ismét van magyar magabiztosság, egészséges öntudat, nemzeti büszkeség – Novák Katalin első köztársasági elnöki beszéde (videó + képgaléria)
Azért fogok dolgozni, hogy mi magyarok a meg nem értettség romantikája mellett minél többször tapasztaljuk meg a megértettség és megbecsülés komfortos érzését – hangsúlyozta Novák Katalin a Kossuth téren elhangzott beiktatási beszédében. A köztársasági elnök kiemelte: az egész világ megláthatta, hogy a magyar egy erős, független és szabadságszerető nép, ugyanakkor úgy vélte, mégis, mintha egyre kevésbé tisztelnének bennünket ezekért az elveinkért. A köztársasági elnök szerint az elmúlt évtized ereményeként a magyarok ismét emelt fővel járhatnak; "ismét van magyar magabiztosság, egészséges öntudat, nemzeti büszkeség". Novák Katalin ugyanakkor beszédével jó érzékkel kihasználta a hazai és külföldi média fokozott figyelmét arra is, hogy tíz pontba szedve megfogalmazza hazánk határozott álláspontját az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, amelyet ilyen formán nehéz lesz továbbra is szándékosan félremagyarázni. Beszédében az életvédelemmel kapcsolatban is határozott álláspontot fogalmazott meg, ezzel vélhetően máris kivívta az abortuszpárti NGO-k ellenszenvét.
Szombaton 11 órától a Kossuth téren kezdődött Novák Katalin köztársasági elnök beiktatási ceremóniája, ahol a katonai tiszteletadást követően beszédet is mondott.
Novák Katalin tíz pontja
Novák Katalin köztársasági elnök mindjárt beiktatási beszédének elején kitért a szomszédunkban zajló orosz–ukrán háborúra, amellyel kapcsolatban tíz pontban határozta meg hazánk álláspontját. Ezzel egyértelműen üzent azoknak a hazai és külföldi sajtóorgánumoknak, politikai pártoknak is, amelyek folyamatosan eltorzítják hazánk véleményét, lépéseit, segítségnyújtásának irányát. A pontok a következők voltak:
- Elítéljük a putyini agressziót, azaz egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
- Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre.
- Mi, magyarok békét akarunk Magyarországon és a szomszédos országokban is. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
- Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra, egymás iránti tiszteletre és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják. Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
- Nem vagyunk semlegesek. Az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az Európai Unió és a NATO szövetségének részeként vállalt kötelezettségeinknek eleget teszünk, amikor pedig jogunk van egy döntésre nemet mondani, és a magyar érdek is úgy kívánja, ott nemet is mondunk.
- Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak lemondani. Honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük.
- Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
- Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát. Nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak.
- Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béketárgyalások folytatása érdekében.
- Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, ragaszkodunk most és a háború után is.
S míg kisebbítnek, lassan megnövünk
Novák Katalin a Kossuth téren elhangzott beszédében kiemelte: a magyarok joggal büszkék páratlan nyelvük gazdagságára, viharvert történelmükre, a magyar elme vívmányaira, kulturális kincseikre. Hozzátette: az 1848-as forradalom, az 1956-os szabadságharc és a vasfüggöny 1989–90-es megbontása többszörösen bizonyította a magyarság szabadság iránti olthatatlan szenvedélyét, amelyért, ha kell, meg is küzd.
Az egész világ megláthatta, hogy a magyar egy erős, bátor nemzet, Magyarország szuverén, kiáll magáért, nem ijed meg a konfliktustól, képes megvédeni magát és fájdalmas tapasztalatok árán megszerzett álláspontját
– hangsúlyozta, kiemelve: a magyarság nem változott, ma is ugyanaz a nemzet, amely '48-ban, '56-ban és 33 évvel ezelőtt a szabadságért harcolt. Ugyanakkor megjegyezte: sajnálatos tapasztalat, hogy a világ más tájain, ahol egykor kalapot emeltek a magyarság előtt, egyre kevésbé tisztelnek bennünket ezekért a tulajdonságainkért. Novák Katalin elmondta: dédszüleinktől, nagyszüleinktől, akik túlélték a XX. századot, örökül kaptuk az önbecsülés, a tűrés, a túlélés és a küzdés képességét, de arra már nem taníthattak meg bennünket, hogy "nem elég a jó portéka, azt el is kell adni a piacon".
Azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok a meg nem értettség romantikája mellett minél többször tapasztaljuk meg a megértettség és megbecsülés komfortos érzését
– emelte ki, majd Dsida Jenő Tükör előtt című versének soraival jellemezte a magyar nemzetstratégiát:
Így készülünk szelíd háborura,mindig magunkért, soha mások ellen,sót párolunk és vásznakat szövünks míg kisebbítnek, lassan megnövünk.
A magyarság ismét emelt fővel járhat
Novák Katalin arról is beszélt, hogy az elmúlt évtized ereményeként a magyarok ismét emelt fővel járhatnak:
merünk akkorák lenni, amekkorák vagyunk. Sajátos magyar nézőpontból, magyar szemmel a magyar érdekeket szem előtt tartva nézzük a világot. Ismét van magyar magabiztosság, egészséges öntudat, nemzeti büszkeség.
Hozzátette: jó, ha úgy látjuk, hogy Budapest a világ legszebb fővárosa, hogy a szegedi a legerősebb paprika, hogy a magyar nők a legszebbek a világon, hogy a szatmári szilvából készül a legzamatosabb pálinka, és hogy semmi sem érhet a magyar elme nyomába, ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy ezt csak mi, magyarok látjuk, érezzük így. Megjegyezte: ezért is kell úgy legyünk büszkék nemzetünkre,
hogy abból ne legyen gőg, de globalista gyávaság sem.
Kockázatos kiállni nemzeti érdekeink mellett
A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: "van, hogy el kell menni a falig", erre pedig
a hatásköreit folyamatosan bővítő brüsszeli Bizottság, a senki által meg nem választott hangemberek, a nemzetközi sajtó ellenséges része, a nagy országok érdekeinek dominanciája tanította meg hazánkat.
Novák Katalin kiemelte: a magyarság megtanulta, milyen kockázatos is a nemzeti érdekek mentén poitizálnia, sőt, azt is, hogy van, hogy falakon is át kell törni, és már ehhez is van elég ereje. A köztársasági elnök ugyanakkor elmondta: ehhez csak a végső esetben szabad fordulni. Előbb a békés politikai, diplomáciai eszközöket kell használni, amelyben szerepet kíván vállalni.
Kultúra az is, ahogy egymáshoz szólunk
A köztársasági elnök azt is kiemelte, hogy a másik ember álláspontjának határozott elutasítása nem jelenti a másik ember iránti tisztelet megtagadását, és ha ezt a közélet, a politikai világ szereplői is felismerik, akkor még a "gyermekeink is tanulhatnak valamit tőlük". Novák Katalin kiemelte:
kultúra az is, ahogy kinézünk, ahogy viselkedünk, ahogy tiszteljük hagyományainkat, és ahogy egymáshoz szólunk. Magamra nézve kötelezőnek érzem, hogy ebben követendő példa lehessek.
Szólt arról is, hogy bár közéleti tevékenységét egy nemzeti, polgári, kereszténydemokrata közösség tagjaként végezte, köztársasági elnökként azokért is felelősséget visel, akiknek más az értékrendje.
Az életünknek azokat a dolgait keresem és mutatom majd meg, amelyek túl vannak a pártpolitika természetes szembenállásán
– hangsúlyozta.
Az élet védelmének pártján
Köztársasági elnöki célkitűzéseit sorolva Novák Katalin elmondta, hogy abban kívánja erősíteni a magyar nemzetet, amely saját meggyőződéséből is fakad: a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében. Kiemelte: a világ közvéleménye előtt is szót kíván emelni a fiatalok gyermekvállalásának támogatásáért, az idősek gondozásáért, a teremtett világ védelméért. Képviselendőnek nevezte a nagycsaládosokat éppúgy, mint az örökbefogadókat, vagy a gyermekeiket egyedül nevelőket, és úgy vélte, azért kell dolgozni, hogy a gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya.
Szót emelek majd azért is, hogy védjük az életet, képviselve azokat is, akik még nem tudnak kiállni a maguk védelmében
– utalt az abortusz kérdésére Novák Katalin, aki hozzátette: ott kíván lenni azok között is, akik a többség számára láthatatlan, nehéz körülmények között élnek. Végezetül szavait azzal zárta:
Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség!
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
