Orbán Viktor: egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete, a szabadság egyik utolsó őrhelye (Visszanézhető)
Egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete, a józan rend és biztonság erődítménye, a szabadság egyik utolsó őrhelye – fogalmazott hétfőn az Országgyűlésben elhangzott beiktatási beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte: nem rejtjük véka alá, hogy reményt akarunk adni másoknak is. Reményt, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség, vagyis a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő. Mint megjegyezte, harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője.
Hétfőn délután szavazott a Magyar Országgyűlés a következő miniszterelnök személyéről. A Orbán Viktor már megalakította az ötödik kabinetjét, amelyből zsinórban négy a kormánypártok kétharmados parlamenti támogatását élvezi. Orbán tizenhatodik éve tartó regnálása Európában is kimagasló teljesítménynek számít, beiktatási beszédében az alábbiakról szólt:
- A jelenlegi világpolitikai helyzetben a nemzet összefogására van szükség, a belharcok hanyatlással, sőt országvesztéssel járhatnak
- A zűrzavar esztendeje köszöntött ránk, amelyet járványok, migráció, gazdasági visszaesés, magas infláció és egy elhúzódó háború jellemeznek
- A NATO védelmi szövetség, nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia
- Mind az oroszok, mind az amerikaiak el akarják húzni az orosz-ukrán konfliktust, Magyarország feladata a humanitárius segítség, a béke képviselete, és annak megőrzése érdekében hadserege megerősítése
- Magyarország helye a következő évtizedben is az EU-ban lesz, azért fog harcolni, hogy Európa megújulhasson, és ehhez fog szövetségeseket keresni
- Az egymást érő gazdasági válságok nyomán megindult egy éles verseny az országok között, hol jöjjenek létre az új termelési központok, Magyarország ebben a versenyben az elmúlt két évben jól küzdött és a győztesek közé került
- Egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete
- A Kárpát-medence gondolat erősítése az itt élő népek közös érdeke
- Magyarország Európa jövője
A belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa
A magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzékkel rendelkeznek ezeréves tapasztalataik nyomán – hangsúlyozta beiktató beszédében Orbán Viktor, kiemelve,
a magyarok megtanulták, hogy veszély idején a széthúzás, a szembenállás, a belharc súlyos következményekkel, hanyatlással, bukással, sőt országvesztéssel járhat. A belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa. Most nem ilyen időket élünk.
Hangsúlyozta, azok, akik kihúzzák magukat az összefogás parancsa alól, azok veszélyt jelentenek a nemzetre, ezt pedig a választók is érzékelik. Úgy vélte, a nemzet összefogásához erő, képesség, jóindulat és hazaszeretet kell, ezt várják el a politikusoktól a magyar polgárok.
A zűrzavar évtizede köszöntött ránk
Ami 2020 óta történt és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat, illetve egy rugóra jár: Európa, a nyugati ember, benne és vele Magyarország, mi magyar emberek a veszélyek korába léptünk - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz. A miniszterelnök szerint az európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az amerikai kamatemelések magas inflációt okoztak, ezek együtt a gazdasági visszaesést vetítik elé, amelyet a migrációs hullám újbóli megerősödése csak még inkább elmélyíthet.
Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt. Jó lenne, ha nem így lenne, de nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk. Nekünk, magyaroknak erre kell felkészülnünk, ebben a zűrzavarban kell kijelölnünk az irányt és megalkotnunk a saját politikánkat
– hangsúlyozta. Orbán Viktor megjegyezte, a zűrzavart csak tetézik a nyugati világ újabbnál újabb öngyilkossági kísérletei, mint például a nagy európai lakosságcsere programját, amely a hiányzó európai keresztény gyerekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni. Ezek közé sorolta a genderőrületet is, és a liberális Európa programját, amely túl akar lépni a Nyugatot eddig megtartó kereszténységen és nemzetállamokon. A miniszterelnök szerint a Európa külső és belső veszélyei közepette kell Magyarországnak kitűznie a saját irányát, amely azért is lehet sikeres,
mert a magyarokat kemény fából faragták, ezért makacsul ellenállunk a hanyatlásnak. Ésszerű rend, stabilitás, semmi önelégültség, de annál több alázat, és mindenekelőtt megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség. Ez volna a feladat a következő kormány számára.
A NATO nem az antant
A miniszterelnök beszédében kitért Magyarország biztonságának kérdésére, különös tekintettel a nyolcvankét napja tartó orosz-ukrán háborúra. Orbán Viktor kiemelte, ennek a háborúnak nem lett volna szabad elkezdődnie, ráadásul véleménye szerint Európának semmilyen eszköze a konfliktus kezelésére, viszont erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve, hogy az európai szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot, ugyanakkor a szankciós politika a történelem során eddig csak papíron bizonyított, valós eredményeket viszont nem lehetett általa elérni. A miniszterelnök ugyanakkor kiemelte, ennek ellenére, Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, Magyarország energiabiztonságát.
Magyarország a NATO tagja. A NATO védelmi szövetség. Nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamainak területén kívül hajtson végre támadó katonai akciókat. Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia. A NATO nem az antant és nem is válhat azzá
– hangsúlyozta a kormányfő.
Mind az oroszok mind az amerikaiak nyilvánvalóvá tették, hogy el akarják húzni a konfliktust
Orbán Viktor kiemelte, a helyzet egyre rosszabbra fordul a konfliktust tekintve, hiszen míg az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, vagyis végtelenítették, addig az amerikaiak a II. világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna korlátlan hadianyag és hadi eszköz finanszírozása mellett döntöttek. A miniszterelnök szerint ebből az következik, hogy a háború el fog húzódni, és állandó fenyegetést fog jelenteni Magyarországra, ezért a hazánk előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy kimaradjon a háborúból, biztosítva a békét és a biztonságot. Hozzátette továbbá, hogy a NATO bár biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot, ezért szintén fontos feladat a hadseregünk megerősítése. Orbán Viktor leszögezte,
ebben a háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó. Ezért támogatjuk Ukrajnát, és ezért indítottuk el Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját.
Mint Orbán Viktor megjegyezte, Ukrajna annak ellenére számíthat Magyarország segítségére, hogy mostohán bántak a kárpátaljai magyar kisebbséggel, és Volodimir Zelenszkkij ukrán elnök nyíltan beavatkozott a magyar választásokba.
Mit keresünk az Európai Unióban?
A Brüsszellel fennálló viták okán Orbán Viktor külön is kitért Magyarország és az Európai Unió viszonyára, azt hangsúlyozva, hogy hazánk érdeke azt diktálja, hogy uniós tag maradjon, ugyanakkor kifejtette, Brüsszel ma a tagállamok, így Magyarország szuverenitásának visszaszorítására törekszik, a nemzetek Európája helyett egy új európai birodalmat, az Európai Egyesült Államokat igyekszik fölépíteni, követve a korábbi francia és német hagyományokat. Úgy vélte, egyre nagyobb a kulturális távolság Európa keleti és nyugati fele között, mert Magyarország még hisz Európa keresztény civilizációs alapjaiban és a nemzetállamok fontosságában.
Nekünk fontos, hogy fenntartsuk az ezeréves magyar élet folyamatosságát, a létezés magyar minőségét a Kárpát-medencében. Nekünk fontos, hogy úgy halhassunk meg, hogy tudjuk, gyerekeinknek és unokáinknak van hazája
– fogalmazott, kiemelve, ebben a helyzetben meg kell indokolni, mégis mit keres Magyarország egy olyan Európai Unióban, amely folyamatosan bírálja hazánkat és fel akarja számolni önrendelkezését.
Az álmainkat keressük Európában, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét. Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát. Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne
– fogalmazott, hozzátéve, Magyarország helye a következő évtizedben is az EU-ban lesz, azért fog harcolni, hogy Európa megújulhasson, és ehhez fog szövetségeseket keresni.
Győztesként kerülhet ki Magyarország a gazdasági versenyből
Orbán Viktor beszédében ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az előttünk álló évtized kihívásaira adható legjobb válasz egy nemzeti alapokon álló és sikeres gazdaságpolitika, amely abból a 2010 és 2020 közötti időszakból táplálkozhat, amelyet a gazdasági előretörés jellemzett, és amelynek eredményeként gazdasági fejlettség tekintetében már megelőztük az EU-hoz jóval korábban csatlakozott Görögországot és Portugáliát. A miniszterelnök elmondta, az elmúlt időszakban a világgazdaság rövid idő alatt kétszer is fenekestül felfordult, ezzel párhozamosan
megindult egy éles verseny az országok között, hol jöjjenek létre az új termelési központok, üzemek és gyárak. Becsüljük meg, hogy Magyarország ebben a versenyben az elmúlt két évben jól küzdött és a győztesek közé került.
Hozzátette, a beruházásoknak köszönhetően jó esélyünk van arra, hogy az előttünk álló európai gazdasági válságot is jól kezeljük, és a magyar gazdaság visszaesés helyett tovább növekedhet. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési programot, amelynek fontosságát csak még inkább felértékelte az orosz-ukrán háború, hiszen a Görögországba érkező tengeri szállítási útvonal folytatásaként jó eséllyel kiváltja a lerombolt ukrajnai útvonalakat. Hozzátette továbbá, hogy a balkáni országokkal közösen kiépített déli gázvezeték képes kiváltani az Ukrajnából érkező vezetékeket.
Az energiafüggetlenség szempontjából az új paksi blokkok építése és a napenergia beruházások ezért nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságúak lesznek
– hangsúlyozta. Orbán Viktor elmondta, a magyar exporttermékek háromnegyedét bár Európában értékesítjük, de a legnagyobb és legmodernebb beruházások a Távol-Keletről érkeznek, ez pedig azt mutatja, hogy a magyar gazdaság válságállóságát épp az alapozza meg, hogy két lábon áll. Hozzátette, hazánk előrelátó módon készült fel az autóipar forradalmi megújulására, a világ legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitásai Magyarországon épülnek, az export világranglistán hamarosan a harmadikok leszünk. Mint kiemelte,
az előttünk álló évtizedben az alacsony adók, a fizikai biztonság, a fejlett közúti és vasúti útvonalak, valamint a politikai stabilitás lesznek a fő érvek a beruházásokért folytatott versenyben. Ezekben mi jól állunk, ezért továbbra is a beruházások magas szintjére építjük gazdasági stratégiánkat.
A miniszterelnök kiemelte, a kormány megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatási rendszert, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést is. Az Európán végig vágtató inflációt a tervek szerint előbb megszelidítik, majd megfékezik, többek között óvatos árszabályozó lépésekkel.
A hazáért élni is lehet
Orbán Viktor az új kormányról, annak összetételéről szólva elöljáróban kiemelte, a magyarok évszázadokon keresztül hozzászoktak, hogy szépen haljanak meg a hazájukért, de most azt kell bebizonyítani, hogy a hazáért élni is lehet. Elmondta, a hamarosan megalakuló kormány védeni fogja a családokat, a gyermekeket, a munka becsületét.
Én azt tapasztaltam, hogy mi tudunk egyszerre individualisták és kollektivisták is lenni, mert tudjuk, hogy mindennek megvan a helye és az ideje. Ideje van a korlátlan szabadságnak, a szárnyalásnak, és ideje van a hierarchikus fegyelemnek, a szolgálatnak is. Ez az az életösztön, a túlélés és a megmaradás művészi szintre emelt képessége, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak múltunk és jelenünk, hanem jövőnk is legyen a Kárpát-medencében
– fogalmazott, kiemelve,
ez a természet és a Jóisten adta földrajzi egység arra van rendelve, hogy a világ legjobb helye legyen. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy az itt élő népekkel és országokkal együttműködve azzá is változtassuk. Ez közös érdeke a szlovákoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovénoknak és magyaroknak.
Mi vagyunk Európa jövője!
Végezetül Orbán Viktor arról is beszélt, az utóbbi időszakban a látszat ellenére Magyarország sok barátot is szerzett, és
egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete, a józan rend és biztonság erődítménye a szabadság egyik utolsó őrhelye. Nem rejtjük véka alá, hogy reményt akarunk adni másoknak is. Reményt, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség, vagyis a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő.
Az ötödszörre megválasztott miniszterelnök kiemelte:
harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője.
A Jobbik, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció politikusai nem vettek részt Orbán Viktor eskütételén, akit százharminchárom igen és huszonhét nem szavazattal, tartózkodás nélkül választottak meg immár ötödik alkalommal Magyarország miniszterelnökévé.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
