Szili Katalin a PS-nek: az ENSZ asztalára kerülhet a nemzeti identitásvédelem alapvető emberi jogának kérdése
Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának az érdeklődését is felkeltette az a magyar javaslat, amely a nemzeti identitásvédelem alapvető emberi jogok közé való beemelését célozza – nyilatkozta portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki hozzátette: a javaslat az ENSZ a kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatának idei, 30. évfordulójára, őszre tervezett konferencián is várhatóan felvetésre kerül. Szili Katalin a Kárpát-medencei kisebbségjogi kalauz harmadik, Felvidékkel foglalkozó kötetét bemutató sajtótájékoztatón arról is beszélt: gazdasági értelemben is érezhető a diszkrimináció a magyarlakta területekkel szemben.
Múlt héten került sor a kárpát-medencei kisebbségi kalauz kiadványsorozata Felvidékkel foglalkozó füzetének bemutatójára. A BGA Zrt., az NPKI, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával kiadott füzetek célja, hogy támogassa a határon túli magyarság identitásának megőrzését, egyúttal a többségi nemzetek figyelmét is felhívja arra: a többnyelvűség érték. A korábbi kötetekről szóló beszámolónkat itt olvashatják:
- Az első kötet a legnehezebb sorban élő kárpátaljai magyarsággal foglalkozik, amelynek jogait már a háború előtt számtalan esetben szűkítette a kijevi vezetés. Mint a kötet kapcsán portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott fogalmazott, a kárpátaljai magyarságnak tudnia kell, hogy számíthatnak az anyaországra.
- A második, az erdélyi magyarsággal foglalkozó kalauz a szerzők szerint rávilágít arra: az elmúlt évtizedek kisebbségvédelmi munkája arról szólt, hogy folyamatosan figyeljék, nehogy az egymást érő román törvénymódosításokkal sérüljenek, szűküljenek a magyar közösség jogai.
- A Felvidékkel foglalkozó legújabb kisebbségvédelmi kalauz innen tölthető le.
Gazdasági téren is egyértelmű a magyarlakta vidékek diszkriminációja
Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak a sajtótájékoztatót követően elöljáróban felvetettük: a felvidéki magyar politikusok rendszeresen panaszkodnak arról, hogy Dél-Szlovákiát valahogy mindig elkerülik a gazdasági fejlesztések, de Székelyföld is hasonló problémákkal küzd, azaz mintha tendenciává vált volna a magyarlakta vidékek szándékos alulfejlesztése. Rákérdeztünk, hogy a kisebbségpolitika mit tud kezdeni ezzel a gazdasági alapú diszkriminációval. Szili Katalin felvetésünkre úgy reagált: a jogtudatossági kalauzok sorozata alapvetően azt a célt szolgálja,
hogy a magyar közösségeink általánosságban ismerjék azokat a jogaikat, amelyeket a nyelvhasználat terén érvényesíthetnek a közigazgatásban, egészségügyben, igazságszolgáltatásban, azaz a hétköznapi életben lehetővé teszik, hogy használják a nyelvüket, amely identitásuk megőrzésének egyik alapja. Másrészt segít kifejleszteni egyfajta tartást a jogtudatosságban is a határon túli magyar közösségeink körében.
Ugyanakkor hozzátette: az általunk felvetett gazdasági alapú diszkrimináció abszolút érzékelhető, hiszen, ahogy a Pro Civis Közösség vezetői is rámutattak a sajtótájékoztatón, ezt sejteti a Felvidék esetében az a szlovák rendelkezés, amely alapján csak a 300 méter tengerszint feletti magasság fölött kapnak plusz forrásokat, uniós támogatásokat a települések. Dél-Szlovákiát ez domborzati adottságai okán is hátrányosan érinti. A miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet arra is, hogy a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezése is arról szól, legalábbis gazdasági értelemben, hogy regionális alapon részesülhessenek az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek uniós támogatásban. Ugyanakkor hozzátette:
azok a támogatások, amelyeket az önazonosság megőrzéséhez a magyar állam részéről, akár például óvodafejlesztésekre, oktatásfejlesztésre vagy a kultúrára kapnak a közösségeink, mind azt jelzik, hogy számunkra fontos az, hogy az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját megőrizzük, hiszen eddig is jelentős eredményeket értünk el e területen. Ezt a külhoni közösségeink vissza is igazolták április 3-án.
Szili Katalin kitért arra: Szlovákia esetében is tapasztalható számos előrelépés, hiszen a népszámlálási eredmények jogerőre emelkedése után hatályba lép az rendelkezés is, amely 20 százalékról 15-re csökkenti azt a kritériumot Szlovákiában, hogy kisebbségi nyelvi jogaikkal élhessenek az ott élők.
Az identitásvédelem kérdése az ENSZ asztalára kerülhet
Mint arról beszámoltunk, Szili Katalin az erdélyi kisebbségvédelmi kalauzt bemutató sajtótájékoztatón vetette fel annak lehetőségét, hogy a nemzeti identitáshoz való jog védelmét az alapvető emberi jogok közé kellene felvenni, és párbeszédre szólított fel ennek megvalósítására. Arra már a csütörtöki sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a többi ország ez irányú véleményét is ismerve a következő időszakban hangot adhat ennek a kezdeményezésnek. Érdeklődésünkre a miniszterelnöki megbízott megjegyezte: Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának az érdeklődését is felkeltette ez a javaslat, és az ENSZ a kisebbségek jogairól szóló Nyilatkozatának idei 30. évfordulójára, őszre tervezett konferencián is várhatóan felvetésre kerül.
Vezető kép: Szili Katalin/Facebook