Pesti Srácok

A költségvetésről vitázik az Országgyűlés – A baloldal a hatósági árcsökkentés ellen agitál

A költségvetésről vitázik az Országgyűlés – A baloldal a hatósági árcsökkentés ellen agitál

Ötnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, ahol szerdán elkezdődik a 2023-as költségvetés általános vitája. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint hétfőn 13 órakor a megszokott rendben, a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik az ülés. Ezt követően a honatyák megkezdik a jövő évi költségvetés vitáját. A napirend előtti felszólalások során a baloldal ismét megvillant: nemcsak személyesen maguknak, hanem pártcsaládjuknak is ellentmondtak a balpatkóban. Lukács László a Jobbik nevében pedig a hatósági árkorlátozásba szállt bele, Arató pedig a Ház tisztességének minimumaira sem ad.

Ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját az Országgyűlés, elsőként Ungár Péter szólalt fel, aki az EU neoliberális politikáját kritizálta. Nevezetesen a 4 alapszabadság helyett a három, általa meg nem nevezett alapfelelősséget nevezte pirmátusnak. Ugyanakkor gyorsan felvette a balos mantrát is, miszerint a globális minimumadó fontosságát hangsúlyozta, amely a magyar beruházási versenyképességnek jelentős hátrányt okozhatna, és amelyet az általa korábban még kritizált EU erőltetne Magyarországra.

Válaszában Fónagy János kifejtette, nagyon máshogy gondolkodik Ungár Péterhez képest, ő ugyanis emlékszik arra az időszakra, amikor a magyar állampolgárok a munkanélküliség jelentette létbizonytalanságtól féltek. Felidézte, a baloldali privatizációs hullám kiszolgáltatottságot jelentett, amely bőven 10-12 százalék feletti munkanélküliséget okozott. A polgári kormányzat többek között ezzel szemben is határozta meg. Megjegyezte, a globális minimumadó rontaná az ország versenyhelyzetét, akik pedig ezt támogatják, a külföldi érdekeket védik.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
PestiSracok facebook image

-fejtette ki magvas véleményét Komjáthi Imre, a munkát-kenyeret pulcsi büszke viselője, aki az MSZP színeiben láncolhatta magát (ismét) a parlamenti padsorokhoz. Az alternatív valóság ismertetésében nemcsak nem létező megszorításokat és kirúgásokat vizionált, hanem ismét Mészárostiborczozott egy derekasat előhúzva a régi balos mantrát, miszerint

Válaszában Dömötör Csaba elmondta, a Fidesz-kormány nem megszüntetett, hanem létrehozott munkahelyeket, 12-től 4 százalékra csökkentette a munkanélküliséget, a közigazgatásban dolgozók számára pedig stabil életpályamodellt dolgozott ki. A költségvetési spórolásra is javaslatot tett Dömötör, mint fogalmazott:

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A Jobbik részéről Lukács László képviselte a külföldi érdekeket, aki a baloldal mantrájába belesimulva levezette, valójában az árstop helyett a kereskedők által könnyen áthárító áfa csökkentő intézkedések fognák meg az inflációt. Válaszában Tállai András ismertette, hogy Horvátország most vezette be az üzemanyag árkorlátozást, a Európa jelentős részében pedig hazánknál jóval magasabb árnövekedés tapasztalható.

Arató Gergely felszólalását megelőzően Kövér László házelnök emlékeztette a DK-s politikust, hogy a Házat dehonesztáló kifejezések nem megengedhetőek. Arató Gergely válaszul közölte, vette a figyelmeztetést, azt azonban nem veszi figyelembe. Arató Gergely tartotta is magát ehhez a felfogásához, adóemelésekről vizionálva kiabálta tele a parlamenti patkót kifejtve, a hatósági árkorlátozások díját is az emberek fogják megfizetni.

Válaszában Dömötör Csaba kifejtette, a jelenlegi volt az a kormány, aki a cégeket bevonta a közös teherviselésbe, ellenben a nemzetközi igényeket kiszolgáló baloldallal. A Dömötör Csaba emlékeztetett, a baloldal minden, az árkorlátozásokat ellenző kirohanása a globális minimumadó farvizén történik, ezen a téren pedig a baloldal ismét a külföldi érdekeket képviseli.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Csárdi Antal szintén csatlakozott a a nemzetközi lobbihoz kifejtve, valójában rossz a magyar embereknek az, hogy a munka alapú társadalom programja mentén a létbizonytalanság már nem része a hétköznapoknak. Tállai András válaszában kifejtette, nem érti miért baj az, ha egy ország beruházásokat csábít határain belülre, ebből következően pedig munkahelyeket teremt, ebből következően pedig adóbevételt termel.

Az azonnali kérdések és válaszok órája során Hajnal Miklós volt az első "villanó" személyiség, aki a sajtószabadságot siratta a Kormányinfó kapcsán. Annak a tájékoztatónak a kapcsán, amelyet a kormány évek óta rendszeresen megtart, és ahol a baloldali sajtó is felteheti, korlátok nélkül kérdéseit. Ugyan a baloldal részéről ilyen tájékozódási lehetőség nem áll rendelkezésre, Hajnal mégis a Kormányinfó intézménye kapcsán vetett fel kérdéseket. Válaszában Dömötör Csaba ismertette, bármilyen kérdés elhangozhat, a regisztráció pedig a nemzetközi sztenderdek szerint zajlik. Hajnal természetesen ezt nem fogadta el, két platform regisztrációs kudarcára hivatkozva. Igaz, a baloldali– például a Budapestinfók elmaradása– tájékoztatók hiányát nem firtatta. A reakcióra adott viszontválaszban pedig Dömötör emlékeztetett, éppen a Momentum egyik vezető politikusa (Fegyőr) volt az, aki szerkesztőségbe tört be a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)