A Rutte-kormány épp most kényszeríti térdre a holland agráriumot – Az Agrárminisztérium szerint van más út is, a magyar gazdáknak nem kell félniük
A holland miniszterelnök Magyarország helyett csak országa agráriumát kényszerítette térdre, hiszen a klímavédelemre való hivatkozással földelkobzásokat, állatállomány-gyérítést jelentett be, a holland gazdák legnagyobb megrökönyödésére. Miközben az országos tiltakozáshullám odáig fajult, hogy a rendőrök kis híján agyonlőttek egy tüntetőt, egyértelműen látszik, hogy a kompromisszumképtelen holland kormány mennyire más úton jár, mint a magyar. A klímavédelmi célokra ugyanis a Rutte-kormány csak drasztikus megszorításokkal volt képes reagálni, a portálunk által megkérdezett magyar agrártárca ugyanakkor azt hangsúlyozta: a gazdák ösztönzésével is elérhetőek a klímacélok, még akkor is, ha hazánknak például jóval nagyobb mértékben kell ammóniakibocsátását visszafognia, mint a hollandoknak...
Mark Rutte miniszterelnök Magyarország helyett a holland agráriumot kényszerítette térdre – legalábbis erről tanúskodnak a holland gazdák hetek óta tartó tiltakozásairól készült felvételek. A holland kormány ugyanis a klímavédelmi célokra való hivatkozással nekilátott az agrárium módszeres leépítéséhez, amely földek kisajátítását és az állatállomány drasztikus gyérítését is jelenti. Érthető módon a holland gazdák mindent megtesznek, hogy a mindezidáig kompromisszumokra láthatóan egyáltalán nem hajlandó Rutte-kormány lépéseire felhívják a figyelmet. Amíg a gazdák csak városokban tüntettek, közlekedési blokádokat alakították ki, Rutte úgy gondolhatta, majd megunják és hazamennek – azonban egy frízföldi demonstráció során a rendőrök belelőttek a tömegbe, majdnem megölve az egyik tüntető tizenhat éves fiát. A holland kormányfő a nagy felháborodás miatt már kész lenne tárgyalni, a gazdák azonban eddigre már eljutottak odáig, hogy nincs min egyezkedni. Portálunk a holland tüntetéssorozattal kapcsolatban megkereste az Agrárminisztériumot; többek között a holland intézkedések hátteréről érdeklődtünk, valamint arról, kell-e tartaniuk a magyar gazdáknak hasonló intézkedésektől.
Azt a Rutte-kormány döntötte el, milyen lépésekkel valósítja meg a klímacélokat
Az Agrárminisztériumtól elöljáróban arról érdeklődtünk: a nagy vihart kavaró intézkedéseket a holland kormány saját szakállára indította vagy az Európai Unió elvárásainak akar magfelelni, azaz a tiltakozáshullámot holland belügyként vagy EU-s szintű problémaként kell kezelni? A tárca válaszában kiemelte: Hollandia nem a "saját szakállára" vezette a különböző intézkedéseket a sokat emlegetett klímacélok elérése érdekében. Mint hangsúlyozták:
a klímasemlegesség elérése, a kibocsátások csökkentése, illetve a környezet védelme uniós célkitűzés, megvalósítása pedig valamennyi tagállam feladata. Annak mérlegelése és eldöntése azonban, hogy e célok elérése érdekében melyik tagállam milyen konkrét intézkedéseket vezet be hazájában, tagállami hatáskör.
A Minisztérium kifejtette: mivel az EU részt vesz a Párizsi Megállapodásban, igyekszik tartania magát azokhoz a globális keretetekhez, amelyek 2 °C alatt maximalizálják a hőmérséklet emelkedését. A Párizsi Megállapodás alapján minden országnak meg kell határoznia, meg kell terveznie és rendszeresen jelentést kell tennie a globális felmelegedés enyhítésére tett hozzájárulásáról, amely alól Hollandia sem jelent kivételt. Ezen felül az EU már 2016-ban egy olyan irányelvet fogadott el, ami meghatározta a tagállamok számára elérendő kibocsátás-csökkentési kötelezettséget a légszennyező anyagok esetén, így az ammónia-kibocsátásra nézve is. (Az ammónia-kibocsátás jelentős része, vagyis több mint 90 százaléka a mezőgazdaságból, főként a trágyatárolásból, annak kezeléséből, a műtrágya- és a szervestrágya-kijuttatásból származik.) Ez az irányelv Hollandia számára 21 százalékos csökkentést ír elő 2005 és 2030 között (Magyarország esetében ez harminckét százalék).
A hollandok a drasztikus termeléscsökkentésben látják a megoldást
Mint megjegyeztük, Hollandia esetén, az elhúzódó tiltakozások alapján nem látszik, hogy a kormány hajlandó lenne bármilyen változtatásra; ezek szerint a mezőgazdasági termelés feláldozható a klímaszempontok alapján meghozott, akár megkérdőjelezhető intézkedések oltárán. Az Agrárminisztérium felvetésünkre reagálva kiemelte: az élelmezésbiztonság az egész világon egyre inkább stratégiai kérdéssé válik, ugyanakkor a klímaváltozás hatásai jelentősen megnehezítik a gazdálkodók életét, újabb és újabb kihívások elé állítva őket.
Bár a mezőgazdasági termelés csak kismértékben felelős a globális környezeti változásokért, a mezőgazdasági termelésben is szükség van a változásokra
– hangsúlyozták. Ugyanakkor megjegyezték: Hollandiában az intenzív állattartás, a precíziós gazdálkodás sokkal meghatározóbb, mint mondjuk hazánk esetében. Az ott alkalmazott technológiák esetén további kibocsátás-csökkentésre már kisebb az esély, ezért az intézkedések alapján
a holland kormány a klímapolitikai és környezeti célok elérését a termelés visszafogásával, az állatállomány csökkentésével látja megvalósíthatónak. Magyarország azonban ösztönzéssel a termelési kapacitásokat kímélő módon kíván előrelépni ezen a területen, például a környezetkímélő technológiák alkalmazásának ösztönzésével.
Magyarország inkább az új, környezetbarát technológiák használatára ösztönzi a gazdákat
Az agrártárca arra a kérdésünkre, hogy kell-e tartania hasonló intézkedésektől a magyar gazdáknak, megerősítette:
a magyar kormány szerint a kibocsátás-csökkentést nem a termelés korlátozásával, hanem a környezetbarát technológiák terjesztésével kellene elérni.
Mint kifejtették, ennek megfelelően a következő, 2023–2027 közötti időszak mezőgazdasági támogatásait úgy tervezték meg, hogy a termelőknek módjuk legyen a környezetbarát technológiákra átállni.
Lehetőséget akarunk biztosítani olyan beruházási támogatásokra, amelyekkel az állattartó telepek ammónia-kibocsátása csökkenthető, vagy megvalósítható a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek megújuló energiára való átállása. Ösztönözni szeretnénk az alacsony ammónia-kibocsátással járó trágya-kijuttatási technológiák alkalmazását is. Amennyiben a termelők jelentős része időben átáll a környezetbarát megoldásokra, hazánkban nem lesz szükség ilyen kemény lépésekre
– hangsúlyozták.
A magyar kormány a gazdák mellett áll abban is, hogy képesek legyenek megfelelni a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt alkalmazandó, a klíma- és környezetvédelmet szolgáló szabályozásoknak. Miközben tisztában kell lenni azzal, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ugyancsak fokozott kihívást jelent az agrárium számára. A magyar gazdák minden nehézség – világjárvány, háborús konfliktus okozta válság – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, melyért mindannyiunk elismerését megérdemlik
– zárta portálunknak megküldött válaszát az Agrárminisztérium.
Vezetőkép: MTI/EPA/ANP/Vincent Jannink
