Pesti Srácok

Még mindig dühöng a baloldal az V. kerületi terek állami átvétele miatt, de nem azért, mert gondozni akarják, hanem mert pénzük van belőle

Még mindig dühöng a baloldal az V. kerületi terek állami átvétele miatt, de nem azért, mert gondozni akarják, hanem mert pénzük van belőle

Még mindig áll a bál az V. kerületben található Vörösmarty, Podmaniczky és Széchenyi tér ügyében, amelyek karbantartási feladatait átvenné a Belvárosi Önkormányzat, hiszen annak idején a felújításukat is ők intézték kományzati segítséggel. A Fővárosi Önkormányzat viszont most foggal-körömmel ragaszkodik a területekhez, annak tulajdonjogát nem akarják átadni az államnak, pedig egyáltalán nem gondozzák a területeket, csak a belőlük származó bevételi forrásokat teszik zsebre, amit aztán nem karbantartásra, hanem kulturális feladatokra fordítottak. Beszédes az is, hogy annak idején nem voltak Karácsonyék olyan érzékenyek a terek üzemeltetésének ellentételezés nélküli átadásakor, amivel az V. kerületet bízták meg, mint most, hogy a tulajdonjog-átadás szintén ellentételezés nélküli átvételéről esett szó. Nyilván, hiszen akkor a "terheket" kiszervezték, a nyereséget pedig lenyelték. Bár fel vannak háborodva Karácsonyék, hogy a jól fialó terek kikerülhetnek gondatlan kezeik közül, anyagi okokra hivatkozva azért másik három, V. kerületi utcát is átadnának a Belvárosnak, mert nem tudják karbantartani ezeket sem, amiről ki más tehetne, mint a kormány.

Nyilván a kedves olvasó sem lepődik meg azon, hogy Karácsony Gergely és éhes csapata nem azért ragaszkodik az V. kerületben található Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi térhez, mert valami különleges kötődésük lenne, hanem azért, mert annak idején e terek karbantartását a Belvárosra hagyták, jelentsen nekik anyagi terheket, de a belőlük származó bevételekre – mint például a Vörösmarty téri karácsonyi vásár – azért igényt tartottak. Ám sajnos azokat a bevételeket sem a terek karbantartására fordították, hanem kulturális célokra. Ezeket a tereket viszont kormányzati segítséggel korábban az V. kerület kezdeményezésére újították fel, de amióta Karácsonyék vezetik a fővárost, gondozatlanok. Emiatt a kerület kormánypárti polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter levélben fordult a főpolgármesterhez annak érdekében, hogy ne vesszenek kárba a felújítás által elért eredmények, ne menjen tönkre például a növényzet. Azzal pedig, hogy a terek tulajdonjogát átadja a főváros az államnak, az V. kerület gondozhatja a tereket. A terek tulajdonviszonyainak rendezése tehát nem a vagyonátruházást, hanem a gondos üzemeltetés biztosítását szolgálja.

Korábban egyébként volt rá példa, hogy a Fővárosi Önkormányzat cége, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a saját felelősségét hárítva az V. kerületi önkormányzatra fogta, hogy a terek gondozatlanok, pedig akkor még semmilyen megállapodás nem volt a főváros és az önkormányzat között a tekintetben, hogy a tereket a belvárosnak feladata takarítani.

Nem ragaszkodtak Karácsonyék a takarításhoz

PestiSracok facebook image

Beszédes, hogy 2021 októberében a Fővárosi Önkormányzat cége, a Budapesti Közművek Nonprofit (BKM) Zrt. és Belváros Önkormányzatának cége, a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. között létrejött egy megállapodás arról, hogy a fővárosi cég mindent megtesz annak érdekében, hogy ne nekik kelljen a terek zöldterületeivel foglalkozni, és a közelben lévő gyalogátjárók és sétányok tisztán tartása se az ő feladatuk legyen, hanem a Belvárosé. Természetesen ellentételezés nélkül, tehát az V. kerület saját kontójára karban tarthatja ezeket a területeket és környékét. Micsoda nagyvonalúság...

Pedig a fővárosnak lett volna pénze a karbantartásra, hiszen tulajdonosként részesül a közterület-használati díjakból, mint például a Vörösmarty téren rendezett karácsonyi vásár bevételéből, csakhogy ezt saját bevallásuk szerint inkább kulturális célokra költötték: ebből finanszírozzák többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivált.

Ne lógjanak ki a terek a kerület arculatából

Mivel ezek a terek az V. kerületben találhatóak, célszerű, ha az arculatuk is megfelel a kerület arculatának, eszerint fejlesztenék azokat, de fontos, hogy például azok a közterület-használati szabályok, engedélyek vonatkozzanak rájuk is, amit a Belváros előír – legalábbis ez lenne a logikus.

Vigyék a József Attila, a Nádor és a Balassi Bálint utcát is

A hab a tortán, hogy volt olyan ellenzéki az V. kerületben, aki annyira berágott a terek átvételén, hogy további utcákat ajánlott. Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció tagja azt javasolta, hogy a Nádor utca, Balassi Bálint utca és a József Attila utca üzemeltetését is vegye át a Belváros, ne csak a szépen felújított terekét. A "kivéreztetett" fővárosnak ugyanis ezeknek a karbantartása is terhet jelent és ugyanúgy az V. kerület részét képezik.

Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.