Nem harap az átalányadó, de kell hozzá egy jó könyvelő! – Mészáros Anita tanácsai a katásoknak

Magyar ugar 2022. július 14. 10:25

A baloldal kedvenc áldozata, azaz a nyugdíjasoknak és céges fodrászüzleteknek egyszerre számlázó, ezért a katás adózástól búcsúzni kényszerülő mosógépszerelő alig fog veszíteni az átalányadózásra való áttérésen, de egy újságíró, vagy egy szabadúszó művész azért megérzi majd a változást – derül ki Mészáros Anita adószakértő, az Economic Mentor könyvelőiroda vezetőjének példáiból. Az átalányadózás valóban igen kedvező, de kellően bonyolult is, hiszen szakmánként más és más szabályok vonatkoznak rá, szemben a végtelenül egyszerű tételes, azaz katás adózással. Az érintetteknek tehát nem árt egy jó könyvelőt fogadni.

A katás vállalkozásoknak szeretnénk egy kis segítséget nyújtani, hogy milyen lehetőségeik lesznek szeptembertől. Fontos megjegyezni, hogy minden esetben forduljanak könyvelőhöz vagy adótanácsadóhoz, aki teljeskörűen, egyénre szabottan tudja megkeresni a legkedvezőbb adózási formát

– mondta el lapunknak Mészáros Anita, a PestiSrácok.hu adótanácsadója, az Economic Mentor könyvelőiroda vezetője. A szakértő kifejtette: leginkább azon vállalkozásokat érinti nagymértékben a változás, akik gazdasági társaságoknak végeznek különböző szolgáltatásokat. Ezen belül a művészet, a sport és a média világában dolgozók a kata helyett továbbra is munkavállalókká válhatnak és választhatják a kedvező ekho adózási formát, ami magasabb jövedelemnél előnyös, de minden más esetben többnyire az átalányadózás lesz a hosszú távú megoldás. Amivel számolniuk kell az átalányadóra áttérő vállalkozóknak, az a garantált bérminimum összege és annak terhei, amit a vállalkozóknak mindenképp meg kell fizetniük valahol. Szeptembertől így például havi 500 ezer forintos bevételnél, alapesetben 101 ezer forint lesz a fizetendő adó, ami a bevétel 20,2 százaléka, de ez a szakképzetteknél előírt magasabb bérminimumnál növekszik. Az adó összege függ a bevétel mértékétől, az igénybe vehető szja- és szocho-kedvezményektől, így különösen fontos, hogy mindenki egyénileg végezzen kalkulációt.

"Mellékállásban" egy szintig adózni sem kell

További előnye ugyanis az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti a személyi jövedelemadó és a családi adó- és járulékkedvezményt a katásokkal ellentétben

– festette le Mészáros Anita a katások előtt álló jövőt. A nem adómentes jövedelemrészt azért kell hangsúlyozni, mert az átalányadózást a melléktevékenységet végzők is használhatják: nekik – ha máshol megfizetik utánuk legalább a bérminimum járulékait – csak az átalányadót kell megfizetniük. Illetve egyes esetekben azt sem: például a szellemi foglalkozásúak évi kétmillió forintos bevételig nem adóznak (ugyanez a szám a szerelőknél 6 millió forint, az agráriumban dolgozóknál pedig 12 millió forint!). Az ennél az összegnél nagyobb bevételre szert tevőknek is csak az adómentes hányad után kell szakmánként eltérő mértékű átalányadót fizetniük. A kereskedőkre is más szabály vonatkozik: náluk 90 százalékos költségarányt ismer el az állam, ha az átalányadózást választják, és az adót csak a bevétel tíz százalékára kell megfizetni, bár a kereskedők eddig sem katáztak.

Nem egyszerűsíti az átalányadózás lényegének megértését, hogy nemcsak az igénybe vehető adókedvezmények, de a vállalkozó szakma és tevékenység szerinti besorolása is módosítja a fizetendő adó mértékét. Jellemzően az agráriumban dolgozók, a szerelők és minden olyan szakember, aki az adózási forma kitalálói szerint sok költséggel dolgozik, kifejezetten jól jár vele, míg például a szellemi munkát végzők több adót fizetnek (igaz, a munkavállalói terheknél még mindig jóval kevesebbet.) Az átalányadózóknál ugyanis szakmánként eltérő adómentes költségszintet ismer el az állam.

KÉT PÉLDA AZ ÁTALÁNYADÓZÁSRA: Egy mosógépszerelő a 80%-os költséghányadot választhatja háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2) alapján. Ha a havi bevétele 500 ezer forint, ennek havi adója 66 250 Ft lesz, ami 13,25% adót jelent. Így az ő nettó jövedelme 433 750 Ft. Egy újságíró esetében 500 000 Ft/hó költségkerettel számolva a munkavállalói kedvezményes ekho adózásban az adó összege 124 000 Ft, mértéke 24,8%, azaz az ő nettó jövedelme 376 000 Ft lesz, viszont, ha ő is az átalányadózást választ, akkor a havi adó kötelezettsége 101 000 Ft, ami 20,2% adót jelent és a nettó jövedelme 399 000 Ft lesz.

Szerkesztőségi véleményként vonjuk le a következtetést, hogy az átalányadózás nem kínál kedvező megoldást a munkaerőpiacon fél lábbal jelenlévőknek, olyanoknak, akik nehéz élethelyzetük, vagy a ránk, magyarokra nagyon is jellemző kurucos, a társadalomból kivonuló életfelfogásuk miatt részben önellátók, de azért havi száz–háromszázezer forint körüli bruttó, számlás jövedelemre – cégektől – szert tesznek. Náluk a bérminimum kötelező adója és az átalányadó elviszi majd a jövedelmük jó részét, miközben eddig letudták a dolgot havi 50 ezer forint katával és még – szerény – társadalombiztosításuk is volt. Mindenki másnak alig, vagy a kibontakozó európai válság árnyékában azért méltányolható mértékben növekednek a közterhei. Szükség volna azonban az átalányadózás szabályainak egyszerűsítésére.

Lássuk a részleteket!

Mészáros Anita kérésünkre tételesen is felvázolta az átalányadózókra vonatkozó szabályokat.

Kiindulópontként az igénybe vehető családi adó- és járulékkedvezményeket ezek a jogszabályok tartalmazzák:

A személyi jövedelemadó rendszerében az alábbi adóalap (adó) kedvezmények érhetőek el jelenleg:

négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
25 év alatti fiatalok adóalap-mentessége (2022. január 1-től!)
első házasok kedvezménye
súlyos fogyatékosság, tartós betegség kedvezménye
családi adó- és járulékkedvezmény.

Az átalányadónál a havi adót- és járulékot nem automatikusan írja elő az adóhatóság, míg a katánál elég volt átutalni a havi tételes adót a költségvetési számlaszámra. Az átalányadó esetén a havi és éves bevallásokban megállapított és beküldött összegeket fogják minden hónapban megfizetni az adózók.

Az átalányadózásról röviden:

A tevékenységeink szerint elkülönítetten nyilvántartott bevételekből költséghányad levonásával (40%, 80%, 90%) állapítjuk meg a jövedelem adóalapját, amelyből a személyi jövedelemadó 15%, a társadalombiztosítási járulék 18,5% és a szociális hozzájárulási adó 13%-s tételének alapja is lesz egyben.
Bevételi értékhatárok: 24 m Ft/év, kereskedelmi tevékenységnél a határ 120 m Ft/év.
Adómentes adóalap is van, az alábbiak szerint (mellékállásban átalányadózóknak ez alatt semmit nem kell fizetni):
- 40%-os költséghányad esetén: 2.000.000 Ft árbevételig adómentes (2.000.000 * 60% = 1.200.000 Ft jövedelem adó- és járulékmentes)
- 80%-os költséghányad esetén: 6.000.000 Ft árbevételig adómentes (6.000.000 * 20% = 1.200.000 Ft jövedelem adó- és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
- 90%-os költséghányad esetén: 12.000.000 Ft árbevételig adómentes (12.000.000 * 10% = 1.200.000 Ft jövedelem adó- és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén a járulékmentesség feltétele, hogy 36 órát elérő munkaviszonyban, társas vállalkozóként cégben, vagy nappali rendszerű képzés alapján biztosítottak legyünk más jogcímen
Főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó esetén legalább a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell havonta fizetniük, kivétel, ha máshol rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, nappali tagozatos képzésben részt vevő az adózó, vagy kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas,
- minimálbér esetén a közteher: 66 250 Ft/hó
- garantált bérminimum esetén a közteher: 86 125 Ft/hó

Alapesetben 40 százalékos általános költséghányadot ismer el a jogszabály, de ez (a törvényalkotó szerint) nagyobb költségekkel járó foglalkozásoknál magasabb, így az ezen felül megfizetendő átalányadó értelemszerűen jóval kevesebb:

80% költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek:

mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
fényképészet (TESZOR 74.20);
textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapjánfolytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

90% költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek: