Szász Jenő: ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, akkor a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét (VIDEÓ)
Ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, akkor a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét – lényegében ez a magva annak a szakmai munkának, amelynek célja, hogy az örökségvédelem, a magyarság múltjáról, jelenéről és jövőjéről történő gondolkodás a Kárpát-medence horizontjáig terjedjen. Ezt a törekvést erősítette meg nemrégiben fontos együttműködési megállapodásokkal a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Tusnádfürdőn. Szász Jenő, a Kutatóintézet elnöke portálunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a határon túli területeken még mindig vannak vannak olyan magyar emlékhelyek, amelyek kapcsán komoly kihívást jelenthet a szomszédos államokkal való együttműködés...
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemrégiben fontos együttműködési megállapodást írt alá Tusnádfürdőn a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) és az Óbudai Egyetemmel. Bár a megállapodásnak első hallásra pusztán szakmai jelentősége van, a nemzetpolitika iránt érdeklődők betekintést nyerhetnek általa abban a részben a háttérben folyó munkába, amelynek eredményeként – ahogy Száz Jenő is fogalmazott – az örökségvédelem a Kárpát-medencére is kiterjedhet. A Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke portálunknak Tusnádfürdőn adott interjújában is azt hangsúlyozta:
valahol a Kárpátok vonulatánál kellene, hogy a horizontunk megakadjon,
azaz szükséges a nemzetstratégiailag fontos műhelyek munkájának összefogása, és ebben igyekszik szerepet vállalni maga a kutatóintézet is. Mint Szász Jenő kifejtette, a különben szintén a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Örökség Intézetével kötött megállapodás éppen azért lényeges, mert az Anyaországban végzett örökségvédelmi munkájuk Kárpát-medencei kiterjesztését helyismerettel, kutatásokkal, irattárak fölkutatásával, emlékhelyek fölkeresésével tudják segíteni.
Legyenek pásztorai a népünknek
Szász Jenő arról is szólt, hogy a nemzetstratégia egy másik frontját képviseli az Óbudai Egyetemmel valójában újrakötött megállapodás. Mint kifejtette, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ keretein belül az Óbudai Egyetem Könnyűipari Kara mérnökképzést folytat már több éve, több mérnök is diplomát szerezhetett erdélyi szülőföldjén. Ezt szeretnék a jövőben újabb szakirányokkal bővíteni, újabb szakembereket nevelni Erdélyben, hogy „legyenek pásztorai a népünknek, mert pásztorok nélkül a nyáj az elvész”. Kiemelte: ezekből az eredményekből is látszik, hogy a fontos nemzeti küldetést végző állami intézményeknek, egyetemeknek a tevékenységét összehangolva sokkal hatékonyabbak lenni.
Mert ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, akkor a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét
– fogalmazott.
Vannak még nagyobb figyelmet érdemlő Kárpát-medencei magyar emlékhelyek
Portálunk az interjúban rákérdezett, miért fontos egyebek mellett az emlékhelykutatás, hiszen általánosságban úgy hisszük, ismerjük saját emlékhelyeinket úgy hazánkban, mint a Kárpát-medencében. Szász Jenő válaszában kifejtette: a NÖRI-nek az a feladata, hogy ezeket az emlékhelyeket föltárja, szakmailag gondozza, és ezt a feladatot az anyaországban – ahogy az például a Fiumei úti sírkert esetében is látható – kitűnően ellátja. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a kutatóintézet az együttműködésben azt vállalta, hogy helyismerettel, a helyi kapcsolati tőke bevonásával segítsék.
Magyarország területén már több általuk ápolt és felkarolt program fut; ezt a fajta tevékenységet az egész Kárpát-medencére – ahogy mi szeretnénk fogalmazni: a Kárpát-hazára – próbáljuk meg kiterjeszteni
– hangsúlyozta. Ugyanakkor megjegyezte: első körben a legfontosabb egy prioritási listát fölállítani, hogy melyek az egész nemzet számára, melyek egy régió és melyek egy település számára lokálisan lényeges emlékhelyek, és a munkát csak ezután lehet megkezdeni. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a határon túli területeken vannak olyan magyar emlékhelyek, amelyek kapcsán komoly kihívást jelenthet a szomszédos államokkal való együttműködés. Mint hozzátette, ezért is fontosak az előzetes egyeztetések és a komoly háttérmunka. Megjegyezte: ugyanakkor ez egy olyan terep, amelynek kapcsán fontos, a kölcsönös megismerésen alapuló párbeszédeket lehet elindítani.
Egy ilyen munkának az is a küldetése lehet, hogy ezt a fajta tudást, ezt a fajta ismeretterjesztést megtegyük
– hangsúlyozta.
A felvételeket készítette, a videót vágta László Petra. A riporter Susánszky Mátyás volt. Vezetőkép/fotó: PestiSrácok.hu
