Pesti Srácok

A Nagy Tűzijáték-hiszti

A Nagy Tűzijáték-hiszti

Az utóbbi hetekben a liberális hisztikurzus magasabb szintre emelte a válságpara művelését: ezúttal nem a tizenhatodik Covid-variáns, a járványnak továbbra sem nevezhető majomhimlő, vagy az Ukrajnában zajló háborúért pont semennyire nem felelős orosz művészek a riogatás tárgyai, hanem az augusztus 20-án tartandó budapesti tűzijáték.

Hoppál Hunor írása

Az új trend mögötti megfontolás szerint a rakéták fellövésének elodázása az államkasszát kevésbé terhelné le, és így nagyobb esélyünk nyílna a pénzügyi túlélésre a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A közgazdászokra és a témához valóban értőkre bízva a kérdés mélyrehatóbb, analitikusabb megvitatását, érdemes elmerülni az ügy politikai vetületeiben.

Az ordítozó progresszívek zajkeltése közepette ugyanis képtelenség higgadtan beszélni a tűzijáték elmaradásának gondolatáról, hiszen csakis a hiperventilláció hatja át a diskurzust az alapos helyzetelemzés igénye helyett. Cikkek tömkelege jelent meg a témában; a 168 Óra egyenesen arról ír, hogy „senki nem szeretne most tűzijátékot”, a kérdés mögé pedig felsorakozott a hálózat: a balmédia mellett olyan sorosista civil szervezetek támogatják a kezdeményezést, mint a Szabad a Hang, a pártok közül pedig a DK is beállt a sorba. Kategorikus imperatívuszok vannak, a vita pedig halott: nem merülhetnek fel hagyománytiszteleti szempontok, nem vitathatja az ember az esetleges lefújás pozitív költségvetési hatásának mértékét, egyszóval senki sem lehet szkeptikus a Tökéletes Kezdeményezéssel kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

Időközben pedig felvetődött a vidéki tűzijátékok kérdése is, amelyek ügyében végérvényesen vakvágányra sodródott a libsi száguldó riporterek béna bagázsa. Diadalittas jelentést tett ugyanis arról a független-objektív média, hogy Tihany fideszes polgármestere is lemondta a tűzijátékot. Érdemben persze nem firtatták, hogy a Balaton-parti falu életét hogyan érinti mindez, vagy miben jelent mást az elmúlt évekhez képest ez az intézkedés. Fontosabb volt számukra, hogy a rendelkezést úgy állítsák be, mintha a "patás Orbán" ellen lázadt volna fel az egyszeri vidéki fideszes vezető, és minimum sugallni lehessen: már a sajátjai is a miniszterelnök ellen fordulnak! A klasszikus újságírói munka célrendszerei iránt régóta érdektelen haladó sajtó kizárólag a hangulatkeltésben utazik, és propagandistái meg sem próbálják leplezni, hogy politikai aktivistaként ténykedve látják el mindennapi feladataikat.

Azt esik nehezükre felfogni odaát, hogy ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala nem pártlogókról és különféle színekről szól, hanem – jobb esetben – egy település vezetői az adott helység lakóinak igényeit érvényesítik.

Van egy diszkrét bája annak, hogy az önkormányzati rendszer ellehetetlenítéséről szóló balos csicskarekviemeket maga a rögvalóság cáfolja – már csak a tűzijáték-gate kezelésén keresztül is. Az önkormányzatoknak ugyanis teljes az autonómiájuk: ha megtehetik, hogy az államalapításunkat e módon idén is megünneplik, tegyék, ha azonban a válságra hivatkozva elodázzák a tűzijátékot, akkor döntsenek úgy. Tökéletesen felesleges a különféle községek és városok egyes intézkedéseit túldimenzionálni, izgága politikai nyilatkozatok és zord gazdaságtechnikai víziók csomagolásába gyömöszölni.

A legszebb kapás egyébként Pécsről jött, ahol az egyre szűkülő szivárványkoalíció polgármestere nagy csinnadrattával jelentette be a tűzijáték lefújását. A heroikus közpolitikai aktust mindössze egyetlen apró szépséghiba árnyékolta be: a baloldali városvezető által említett tűzijáték pusztán fantomkép, ugyanis a baranyai megyeszékhelyen 2009 óta nem is szerveznek ilyet.

És még nekünk ment el az eszünk.

Vezető kép: Budapest, 2021. augusztus 20. Tûzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.