Pesti Srácok

A Nagy Tűzijáték-hiszti

A Nagy Tűzijáték-hiszti

Az utóbbi hetekben a liberális hisztikurzus magasabb szintre emelte a válságpara művelését: ezúttal nem a tizenhatodik Covid-variáns, a járványnak továbbra sem nevezhető majomhimlő, vagy az Ukrajnában zajló háborúért pont semennyire nem felelős orosz művészek a riogatás tárgyai, hanem az augusztus 20-án tartandó budapesti tűzijáték.

Hoppál Hunor írása

Az új trend mögötti megfontolás szerint a rakéták fellövésének elodázása az államkasszát kevésbé terhelné le, és így nagyobb esélyünk nyílna a pénzügyi túlélésre a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A közgazdászokra és a témához valóban értőkre bízva a kérdés mélyrehatóbb, analitikusabb megvitatását, érdemes elmerülni az ügy politikai vetületeiben.

Az ordítozó progresszívek zajkeltése közepette ugyanis képtelenség higgadtan beszélni a tűzijáték elmaradásának gondolatáról, hiszen csakis a hiperventilláció hatja át a diskurzust az alapos helyzetelemzés igénye helyett. Cikkek tömkelege jelent meg a témában; a 168 Óra egyenesen arról ír, hogy „senki nem szeretne most tűzijátékot”, a kérdés mögé pedig felsorakozott a hálózat: a balmédia mellett olyan sorosista civil szervezetek támogatják a kezdeményezést, mint a Szabad a Hang, a pártok közül pedig a DK is beállt a sorba. Kategorikus imperatívuszok vannak, a vita pedig halott: nem merülhetnek fel hagyománytiszteleti szempontok, nem vitathatja az ember az esetleges lefújás pozitív költségvetési hatásának mértékét, egyszóval senki sem lehet szkeptikus a Tökéletes Kezdeményezéssel kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

Időközben pedig felvetődött a vidéki tűzijátékok kérdése is, amelyek ügyében végérvényesen vakvágányra sodródott a libsi száguldó riporterek béna bagázsa. Diadalittas jelentést tett ugyanis arról a független-objektív média, hogy Tihany fideszes polgármestere is lemondta a tűzijátékot. Érdemben persze nem firtatták, hogy a Balaton-parti falu életét hogyan érinti mindez, vagy miben jelent mást az elmúlt évekhez képest ez az intézkedés. Fontosabb volt számukra, hogy a rendelkezést úgy állítsák be, mintha a "patás Orbán" ellen lázadt volna fel az egyszeri vidéki fideszes vezető, és minimum sugallni lehessen: már a sajátjai is a miniszterelnök ellen fordulnak! A klasszikus újságírói munka célrendszerei iránt régóta érdektelen haladó sajtó kizárólag a hangulatkeltésben utazik, és propagandistái meg sem próbálják leplezni, hogy politikai aktivistaként ténykedve látják el mindennapi feladataikat.

Azt esik nehezükre felfogni odaát, hogy ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala nem pártlogókról és különféle színekről szól, hanem – jobb esetben – egy település vezetői az adott helység lakóinak igényeit érvényesítik.

Van egy diszkrét bája annak, hogy az önkormányzati rendszer ellehetetlenítéséről szóló balos csicskarekviemeket maga a rögvalóság cáfolja – már csak a tűzijáték-gate kezelésén keresztül is. Az önkormányzatoknak ugyanis teljes az autonómiájuk: ha megtehetik, hogy az államalapításunkat e módon idén is megünneplik, tegyék, ha azonban a válságra hivatkozva elodázzák a tűzijátékot, akkor döntsenek úgy. Tökéletesen felesleges a különféle községek és városok egyes intézkedéseit túldimenzionálni, izgága politikai nyilatkozatok és zord gazdaságtechnikai víziók csomagolásába gyömöszölni.

A legszebb kapás egyébként Pécsről jött, ahol az egyre szűkülő szivárványkoalíció polgármestere nagy csinnadrattával jelentette be a tűzijáték lefújását. A heroikus közpolitikai aktust mindössze egyetlen apró szépséghiba árnyékolta be: a baloldali városvezető által említett tűzijáték pusztán fantomkép, ugyanis a baranyai megyeszékhelyen 2009 óta nem is szerveznek ilyet.

És még nekünk ment el az eszünk.

Vezető kép: Budapest, 2021. augusztus 20. Tûzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.