Pesti Srácok

A Nagy Tűzijáték-hiszti

A Nagy Tűzijáték-hiszti

Az utóbbi hetekben a liberális hisztikurzus magasabb szintre emelte a válságpara művelését: ezúttal nem a tizenhatodik Covid-variáns, a járványnak továbbra sem nevezhető majomhimlő, vagy az Ukrajnában zajló háborúért pont semennyire nem felelős orosz művészek a riogatás tárgyai, hanem az augusztus 20-án tartandó budapesti tűzijáték.

Hoppál Hunor írása

Az új trend mögötti megfontolás szerint a rakéták fellövésének elodázása az államkasszát kevésbé terhelné le, és így nagyobb esélyünk nyílna a pénzügyi túlélésre a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A közgazdászokra és a témához valóban értőkre bízva a kérdés mélyrehatóbb, analitikusabb megvitatását, érdemes elmerülni az ügy politikai vetületeiben.

Az ordítozó progresszívek zajkeltése közepette ugyanis képtelenség higgadtan beszélni a tűzijáték elmaradásának gondolatáról, hiszen csakis a hiperventilláció hatja át a diskurzust az alapos helyzetelemzés igénye helyett. Cikkek tömkelege jelent meg a témában; a 168 Óra egyenesen arról ír, hogy „senki nem szeretne most tűzijátékot”, a kérdés mögé pedig felsorakozott a hálózat: a balmédia mellett olyan sorosista civil szervezetek támogatják a kezdeményezést, mint a Szabad a Hang, a pártok közül pedig a DK is beállt a sorba. Kategorikus imperatívuszok vannak, a vita pedig halott: nem merülhetnek fel hagyománytiszteleti szempontok, nem vitathatja az ember az esetleges lefújás pozitív költségvetési hatásának mértékét, egyszóval senki sem lehet szkeptikus a Tökéletes Kezdeményezéssel kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

Időközben pedig felvetődött a vidéki tűzijátékok kérdése is, amelyek ügyében végérvényesen vakvágányra sodródott a libsi száguldó riporterek béna bagázsa. Diadalittas jelentést tett ugyanis arról a független-objektív média, hogy Tihany fideszes polgármestere is lemondta a tűzijátékot. Érdemben persze nem firtatták, hogy a Balaton-parti falu életét hogyan érinti mindez, vagy miben jelent mást az elmúlt évekhez képest ez az intézkedés. Fontosabb volt számukra, hogy a rendelkezést úgy állítsák be, mintha a "patás Orbán" ellen lázadt volna fel az egyszeri vidéki fideszes vezető, és minimum sugallni lehessen: már a sajátjai is a miniszterelnök ellen fordulnak! A klasszikus újságírói munka célrendszerei iránt régóta érdektelen haladó sajtó kizárólag a hangulatkeltésben utazik, és propagandistái meg sem próbálják leplezni, hogy politikai aktivistaként ténykedve látják el mindennapi feladataikat.

Azt esik nehezükre felfogni odaát, hogy ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala nem pártlogókról és különféle színekről szól, hanem – jobb esetben – egy település vezetői az adott helység lakóinak igényeit érvényesítik.

Van egy diszkrét bája annak, hogy az önkormányzati rendszer ellehetetlenítéséről szóló balos csicskarekviemeket maga a rögvalóság cáfolja – már csak a tűzijáték-gate kezelésén keresztül is. Az önkormányzatoknak ugyanis teljes az autonómiájuk: ha megtehetik, hogy az államalapításunkat e módon idén is megünneplik, tegyék, ha azonban a válságra hivatkozva elodázzák a tűzijátékot, akkor döntsenek úgy. Tökéletesen felesleges a különféle községek és városok egyes intézkedéseit túldimenzionálni, izgága politikai nyilatkozatok és zord gazdaságtechnikai víziók csomagolásába gyömöszölni.

A legszebb kapás egyébként Pécsről jött, ahol az egyre szűkülő szivárványkoalíció polgármestere nagy csinnadrattával jelentette be a tűzijáték lefújását. A heroikus közpolitikai aktust mindössze egyetlen apró szépséghiba árnyékolta be: a baloldali városvezető által említett tűzijáték pusztán fantomkép, ugyanis a baranyai megyeszékhelyen 2009 óta nem is szerveznek ilyet.

És még nekünk ment el az eszünk.

Vezető kép: Budapest, 2021. augusztus 20. Tûzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.