Pesti Srácok

Imalánc Wittner Mária gyógyulásáért!

Imalánc Wittner Mária gyógyulásáért!

Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt. Bajban van, ismét harcolnia kell, de most már az egészségéért, az életben maradásáért egy kórházban.

Bár a Tutsek-féle vérbíróság halálra ítélte, mivel nem töltötte be a huszadik életévét, életfogytiglanra változtatták az ítéletet. A magyar Parlamentben 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján elhangzott beszédében világossá tette, hogy a gyilkosoknak nincs megbocsátás.

Az első fokon halálra ítélt ötvenhatosnak minden joga megvan ahhoz, hogy módszerváltásnak nevezze a történelemkönyvekben rendszerváltásként szereplő időszakot. Végignézte, hogy egykori ’56-os társai – már akik életben maradtak – ugyanolyan nyomorban tengődnek a kommunizmus bukása után, ahogyan előtte. A legjobban egykori rabtársa, Göncz Árpád „árulását” fájlalta. Wittner Mária soha nem tudja elfelejteni.

PestiSracok facebook image

– mesélte az ép ésszel nehezen átélhető időszakról. „Katit”, azaz Havrilla Béláné Sticker Katalint 1959. február 26-án végezték ki. Wittner Mária beszélt nekem Göncz Árpádról is:

Sokan úgy gondolják – barátok, tisztelők, harcostársak, a PestiSrácok.hu közössége is –, hogy szükség van százezrek imaláncára, arra a hatalmas energiára, amely Wittner Mária gyógyulását elősegíti. Mielőtt megszólalnának neves közéleti személyiségek, művészek, barátok, tisztelők az imalánc fontosságáról, engedjék meg nekem, aki több mint 30 éve kíséri végig Wittner Mária és szabadságharcos társainak sorsát, sorsuknak alakulását, hogy néhány gondolatot tovább ídézzek Máriával való beszélgetéseinkből, amely rávilágít arra, hogy miért kellenek Magyarországnak Wittner Máriák.

Számára a rendszerváltás 1989-ben véget ért. Az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó résztvevője, halálraítélt ehhez kapcsolódva kifejtette:

Wittner Mária hozzátette: mentelmi jogot szereztek a kommunistáknak mindazért, hogy kormányrendelettel kiárulták az ország egész vagyonát. Amikor 1989. október 23-án kimondták a Köztársaság kikiáltását, ez már a rendszerváltás befejezése volt. Ezt betetőzték azzal, hogy ’89. március 15-én összeült négy titkosszolgálat egy budai villában és az új kormányból megnevezett emberek döntöttek Magyarország sorsáról. Döntöttek például arról, hogy a kommunista bírók a helyükön maradnak. Éppen ezért – hangsúlyozta Wittner Mária – amikor Orbán Viktor 2010-ben kijelentette, hogy most kezdődik az igazi rendszerváltás, az volt az igaz.

Aztán egy másik beszélgetésben arról is beszélt, hogy számára mit jelentett 1956, egyáltalán mi volt a forradalom és szabadságharc igazi, máig tartó üzenete:

Az 1956-os Emlékbizottság védnöke 8 évig volt a Fidesz-frakció tagja, de elmondása szerint eszébe sem jutott, hogy a lyukas zászlót a Fideszre bízza.

– szögezte le Wittner Mária. A Pesti TV Boomerlázadás című műsorában, a 2001. február 25-én, a Kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott döbbenetes beszédéről is kérdeztem Wittner Máriát, ahol megvádolta a kommunistákat, azokat az embereket, akik még mindig ott ültek a Parlament soraiban.

– mondta csendesen az ötvenhatos forradalmár. Nem lehet elhallgatni, hogy a magyarok ezreinek, kíméletlen kivégzőinek vér szerinti, szellemi örökösei még a mai napig is itt élnek közöttünk. Wittner Mária gyakorolja a katolikus hitet. Nem egyszer emlegette Pio atyát és az ő jóslatát is, miszerint Magyarországon egy olyan madár fog kirepülni a kalitkából, ami egész Európára nézve dicsőséget hoz. Olyan nagyhatalmú őrangyalunk van, hogy még jobban, hatékonyabban kellene felé fordulni, Magyarország védőszentjéhez, Szűz Máriához. Wittner Mária sokszor hajtogatta: békével és szeretettel bizony meg lehet változtatni a világot, hiszen – ahogy ő fogalmazott –

Imádkozzunk e nagyszerű asszonyért minden este 19 órakor közösen!

Az imalánchoz számtalan érdemes magyar közéleti szereplő is csatlakozott. Ők azok, akik segítségével megérthetjük, miért kiemelkedő személye a magyar történelemnek Wittner Mária, a harcos, aki soha nem hagyta magát és kitartott a magyarsága mellett minden körülmények között.

Csókay András – sebész főorvos

Döbrentei Kornél – Kossuth-díjas költő

Döbrentei Kornél. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Petrás Mária – keramikus, népdalénekes, Dönbrentei Kornél felesége

Petrás Mária népdalénekes. Fotó: MTI/Mónus Márton

(Írta: Stefka István, interjúk: Dezse-Zelenka Dóra)

Vezető kép: Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, korábbi országgyűlési képviselő, az esemény helyszínéül szolgáló Csepel díszpolgára az életéről szóló, Wittner és a világ – Wittner Mária ’56 lángjának őrzője című könyv bemutatóján a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián 2022. február 26-án. Az albumot Matúz Gábor állította össze. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.