A ma szemete a holnap energiája – Belevágunk a körforgásos gazdaságba
A ma még nehezen kezelhető terhet jelentő kommunális hulladékunk rövid időn belül az energiatermelés egyik lába lehet, amely hozzájárulhat a napjainkban egész Európát nyomás alatt tartó energiaválság kezeléséhez. Jövő nyárra teljesen átalakul a hulladékgazdálkodás rendje és rendszere Magyarországon.
Mindehhez azonban kevés a 2021 februárjában elfogadott új hulladékgazdálkodási törvény és a vállalások; társadalmunk gondolkodását kell alapvetően megváltoztatni, átfordítani és általánosság tenni a gondolatot, miszerint a hulladék nem felesleges szemét, amitől szabadulni kell, hanem értékes nyersanyag. Az új hulladékgazdálkodási rendszert óriási beruházással egy piaci szereplő működteti a jövőben: a kormányzat által kiírt koncesszió nyerteseként a Mol Nyrt. célkitűzése az, hogy új ágazata a körforgásos gazdálkodás motorja legyen.
A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításához és a körforgásos gazdálkodás bevezetéséhez a Pannon Egyetem kutatás-fejlesztési projektje teremti meg a tudományos alapot. Az első, úgynevezett pilot projektek Veszprémben valósulhatnak meg, itt kutatják, monitorozzák a hulladékgazdálkodási modelleket, megoldásokat. Első lépésként most megnyitották az ország első Újrahasználati Központját.
Miközben világszerte egyre nagyobb probléma a nyersanyagkészletek kiapadása, Magyarországon a hulladékunknak jelenleg még csak a felét hasznosítjuk újra, a másik 50 százalékát pedig hulladéklerakókban helyezünk el, amelyek kapacitása véges. Így több szempontból is indokolt, sőt, sürgető egy olyan létfenntartás és gazdálkodás megalapozása, amelyben jóval kevesebb hulladék képződik, és annak jelentős része sem haszontalan felesleg, amitől megszabadulunk, hanem értékes nyersanyag forrása.
Nyersanyagként és ne feleslegként tekintsünk a hulladékra
A magyar kormány célul tűzte ki, hogy fokozatosan áttér a körforgásos gazdaságra és olyan hulladékgazdálkodási rendszert fog működtetni, amely egyedülálló és mintaértékű lesz egész Európában. Ennek érdekében megújítja a hazai hulladékgazdálkodási ágazatot és olyan rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot – olvasható a 2020-ban elfogadott országos hulladékgazdálkodási tervben. A körforgásos gazdálkodás bevezetésének eredményeként vállaltuk, hogy 2035-ra a jelenlegi 50-ről 10 százalékra csökkentjük a hulladéklerakást. 2020 végén az állam átvette az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást, majd 2021-ben új hulladékgazdálkodási törvény született hosszútávú stratégiai célkitűzésekkel, amit az a döntés követett, hogy szigorú feltétellel 35 évre koncesszióba adják ki az ágazatot.
Mol, kormányzati szereplők, Pannon Egyetem – kéz a kézben egy fenntarthatóbb jövőért
A fenntarthatóbb jövő körforgásos gazdálkodásának kiépítésében több szereplő dolgozik együtt: a hulladékgazdálkodási feladatot a jövőben ellátó Mol Nyrt., a működést felügyelő Technológiai és Ipari Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. és a több klímát érintő kutatás-fejlesztési projektben is meghatározó szerepet betöltő Pannon Egyetem.
A hulladékgazdálkodás reformjának és egy valódi körforgásos gazdálkodás bevetésének első lépcsőfoka a gyakorlati alkalmazás előkészítése, amit egy 600 milliós forintos keretösszegű KEOP-pályázat keretében végeznek a veszprémi Pannon Egyetemen. A projekt megnyitóját pénteken tartották Veszprémben, amit az ország első Újrahasználati Központjának megnyitása követett.
Veszprémben fejlesztenek ki működő, fenntartható hulladékkezelési modelleket
A projektnyitón elhangzott, hogy kis pilot projekteket valósítanak meg, azaz első körben kicsiben tesztelik a hulladékgyűjtési módszereket. Az egyetemen, a kollégiumokban és két veszprémi társasházban is szenzoros hulladékgyűjtő edényeket helyeznek ki, amelyek kvázi jelzik majd, amikor megtelnek. A szenzoros edények kiküszöbölhetik a szelektív hulladékgyűjtő szigetek problémáit, hiszen akkor lesznek ürítve, amikor szükséges, és nem naptár szerint. Kutatják továbbá a projekt keretében a hulladékválogatási technológiákat. Összegyűjtik és kielemzik az uniós országok gyűjtési rendszereit, majd az eredmények alapján 4–5 hatékony begyűjtési módszert fogalmaznak meg, illetve azok infrastrukturális igényeit is.
A különböző hulladéktípusok közül kiemelt figyelmet kapnak a biohulladékok, a textilhulladékok, valamint az elektronikai hulladékok műanyag elemei. Vizsgálják például, hogy a textilhulladékot hogyan lehetne az építőanyag-iparban hasznosítani, vagy azt, hogyan lehet a vörösiszapból és a balatoni iszapból hasznos anyagokat kinyerni.
A veszprémi Újrahasználati Központ az első olyan egyetemi létesítmény az országban, ahol (nem szociális, hanem klíma- és környezetvédelmi motivációból) begyűjtik a tulajdonosának már szükségtelenné vált, de még használható, működő tárgyakat, hogy azokat ingyen elvihesse, akinek szüksége van rá. Az Újrahasználati Központot a megnyitóra már fel is töltötték. Könyvek, játékok, különböző használati tárgyak, mint például autós gyermekülés vagy bútorok közül válogathatnak – most még az egyetem hallgatói és dolgozói. A központ számára felajánlott tárgyakat online rendszerbe is feltöltik; itt lehet válogatni és lefoglalni tárgyakat, amit aztán a heti egy nyitvatartási napon lehet elvinni.
A továbbiakban különböző uniós és hazai forrásokból hulladékgazdálkodási központot és egy olyan kompetenciaközpontot is létesítenének, ahol egész Veszprém hulladékának hasznosítása történne.
A Pannon Egyetem a fenntarthatóság-kutatások egyik központja
A Pannon Egyetem összesen négy nemzeti laborban vesz részt, amelyeknél a klímaváltozásra való reagálás áll a fókuszban. Az egyetem kiemelkedő szerepét ezen kutatásokban vegyipari múltja és az országban elsők között indított környezetmérnök-képzése is indokolja. A jövőben a veszprémi Pannon Egyetem lehet a körforgásos gazdálkodással kapcsolatos képzések központja is.
A Mol feladata, hogy 13 év alatt 10 százalékra csökkenti hazánk hulladéklerakását; ehhez minimum 185 milliós beruházást hajt végre a vállalat. A Mol hulladékgazdálkodási ágazatát Pethő Zsolt vezeti, aki a a nyilvánosság előtt a Pannon Egyetem projektnyitóján beszélt először a hulladékgazdálkodás reformjáról. Pethő Zsolt régi, meghatározó tagja a társaságnak: 24 évet töltött el az olajiparban és két éve önként vállalta az új terület irányítását. A veszprémi eseményen azt mondta, a Mol a körforgásos gazdálkodás motorja szeretne lenni; ehhez egyértelmű volt, hogy a meghirdetett koncessziós pályázaton el kellett indulniuk. Polimerértékesítésben már eddig is vezető szerepük volt a régióban. Tapasztalatuk szerint hiába jelentkezik egyre nagyobb arányban lakossági részről az igény az újrahasznosított gumira, nem lehet elegendő megfelelő minőségű alapanyagot beszerezni hozzá.
A hulladék egy nagyon hasznos nyersanyag. Üzemanyagot, hőt, elektromos áramot, energiát állíthatunk elő belőle, ha megfelelő minőségű az alapanyag
– mondta. A 20 millió tonna képződő hulladékból 4–5 millió tonna az a háztartási, illetve cégeknél képződő települési szilárdhulladék, amit a jövőben a Mol kezel majd. Feladatuk nem abban fog kimerülni, hogy ürítik a kukákat. Egy új rendszer alapjait fektetik le: a begyűjtéstől a szállításon át a kezelési és a visszaváltási rendszerig sok változtatáson, optimalizáláson gondolkodnak.
Kiterjesztett felelősségi rendszerről is tárgyalnak a gyártókkal. A Mol Nyrt. a koncessziós szerződésben minimum 185 millió forintos beruházást vállalt a hulladéklerakásunk 40 százalékkal való csökkentésének elérésére. A minimum azt jelenti, hogy annyit köteles költeni a szerződés szerint, amivel el is éri a vállalt értéket.
Szemléletváltás nélkül minden törekvés hiábavaló
Pethő Zsolt megjegyezte, hogy a fő cél azonban mindezen túlmutat.
Túl kell nőni a koncessziós tevékenységen, mert valódi felelősség az, amiről beszélünk
– fogalmazott. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a lakosság szemlélete is átalakuljon, hiszen az új típusú hulladékgazdálkodási rendszer csak az emberekkel együttműködésben lehet sikeres.
Fotók: PS
