Navracsics Tibor a PS-nek: Nem kell az elveinkből engednünk a Brüsszellel való megállapodáshoz
Kifejezetten megnehezítették az Európai Bizottsággal való tárgyalásokat az olyan ellenzéki magyar politikusok megnyilvánulásai, akik nem azon dolgoznak Brüsszelben, hogy közös nevezőre jussunk. Ellenkezőleg: abban érdekeltek, hogy minél súlyosabb szankciókkal illessenek – erről is beszélt Navracsics Tibor a PestiSrácok.hu-nak. Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter kifejezetten sikernek értékeli a több hónapon át tartó tárgyalássorozatot lezáró bizottsági döntést, hiszen ha a 17 vállalásunkat teljesítjük, elgördülhet minden akadály az uniós források lehívása elől. Navracsics Tibor kérdésünkre azt is kiemelte: ezek a vállalások többségében a közbeszerzéseket érintik. Hozzátette: egyetlen olyan vállalást sem tettünk, amihez az elveinkből engednünk kellene.
Június óta tartottak azok a tárgyalások, amelyekben a magyar érdekek brüsszeli képviseletére Navracsics Tibort kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök. Navracsics feladata az, hogy azonosítsa a bizottság aggályait, derüljön ki, mi az, amin változtathatunk, változtatni tudunk annak érdekében, hogy megkaphassuk a nekünk járó fejlesztési forrásokat. Mint ismert, a jogállamisági eljárás hazánk ellen Judith Sargentini jelentésével kezdődött. Európai politikusok azóta többször adtak hangot kritikáiknak a magyar jogállamiságot illetően. Ebben gyakran a magyar uniós politikusok jártak az élen.
Az Európai Bizottság vasárnap úgy döntött, hogy felfüggeszti a jogállamisági eljárást és időt ad, hogy a magyar kormány teljesítse vállalásait, amely november után akár a teljes eljárás visszavonását is eredményezheti.
Az volt a feladatunk, hogy az Európai Bizottság áprilisi levelében megfogalmazott aggályait azonosítsuk, pontosítsuk, hogy milyen lépéseket kell tennünk a megállapodás érdekében
– mondta a PestiSrácok.hu-nak Navracsics Tibor. Példaként említette az egy ajánlatos közbeszerzések arányát. Ez egy olyan kritika volt, amelyet elfogadtunk és vállaltuk, hogy változtatunk az eddigi gyakorlaton.
Az egy ajánlatos közbeszerzések aránya uniós átlagban 15 százalék. Megvizsgáltuk, és Magyarországon ez a szám az uniós finanszírozású projektek esetében 16 százalék. Ez éppen, hogy magasabb, de vállaltuk, hogy 15 százalék alá visszük. A nemzeti finanszírozású projektek esetében már 34 százalék az egy ajánlatos eljárások aránya a közbeszerzéseinkben. Látnunk kell, hogy ez magas. Ezen is változtatnunk kell
– hangsúlyozta a miniszter. Összesen 17 vállalást tett a magyar kormány. Ezek közül több mindössze apró módosítást igényel, de vannak, amelyekhez új törvényeket, jogszabályokat kell hozni.
A hétfőn benyújtott törvénycsomag két vállalást is érint. Az egyik törvényjavaslat a NAV és az OLAF együttműködésének kereteit fogalmazza meg. Eszerint a törvény hatálybalépését követően a NAV aktívan segítheti az OLAF vizsgálatait. A másik, már benyújtott törvényjavaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban az összeférhetetlenséget szabályozza. Navracsics Tibor a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: arról van szó, hogy eddig a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részeit vették alapul az összeférhetetlenség kérdésében, de az Európai Bizottság egy sokkal szigorúbb, baráti kapcsolatokra is kiterjedő szabályozást tart szükségesnek.
A legfontosabb vállalás az integritási hatóság felállítása. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtják be az Országgyűlésnek. Az integritási hatóság gyakorlatilag egy új intézmény lesz, amely az uniós források felhasználásának tisztaságát ellenőrzi majd. Az integritási hatósághoz kapcsolódni fog egy korrupcióellenes munkacsoport is, továbbá a Miniszterelnökségen belül létrehoznak egy belső ellenőrzési és integritási főosztályt.
A közvagyon elleni bűncselekmények esetében szigorítunk még a jelenlegi jogszabályokon. A bíróságok felülvizsgálati jogosítványt kapnak az ilyen ügyekben, ami azt jelenti, hogy lefolytathatnak büntetőeljárást külön eljárásrendben akkor is, ha a nyomozó- vagy a vádhatóság a vádelemelést nem tartotta indokoltnak. A magyar vállalások több ponton is érintik a közbeszerzéseket – ez a terület teljes egészében Navracsics Tiborhoz tartozik.
Módosítjuk a közbeszerzési törvényt. A módosítások által a forrásfelhasználások átláthatóbbá válnak. Az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztése és az anonim bejelentések lehetőségének megteremtése is a következő időszak feladati közé tartozik
– sorolta a miniszter. Kérdésünkre, hogy a vállalások során kellett-e kompromisszumot kötni, amely a magyar kormányzati politika alapelveit érinti, Navracsics Tibor egyértelmű nemmel felelt. Megkérdeztük azt is, hogy ha a tárgyalássorozat kifejezetten pozitív eredménnyel zárult és vállalásaink teljesítése esetén semmilyen szankciót nem kell elszenvednünk, akkor minek tudható be az Európai Bizottság elnökének több kemény nyilatkozata a magyar jogállamisági eljárással kapcsolatban. Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter emlékeztetett, milyen következményei voltak, amikor az Európai Bizottság Lengyelország esetében, ahol szintén zajlik a jogállamisági eljárás, jóváhagyta a 36 milliárdos helyreállítási tervet.
Nagyon oda kell figyelnie, hogy milyen álláspontot kommunikál, ugyanis Lengyelország kapcsán még bizalmatlansági indítványt is elindítottak ellene
– jegyezte meg Navracsics. Jelenleg tehát nincs miért aggódnunk, akármit is mondjanak ellenzéki, baloldali politikusok, akiknek a tárgyalások kudarcából volna politikai haszon. A helyzet most úgy áll, hogy három operatív program forrásából mindösszesen 3000 milliárd forint összegű támogatását fagyasztották be. November 19-ig kell a vállalások teljesítését igazolnunk az Európai Bizottság felé. Ha ez megvalósul, akkor semmilyen elvonásban nem részesülünk. Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy a sikert az egyik liberális képviselő, Donáth Anna is elismerte – igaz, ő volt az egyetlen.
Mondjuk ki az igazságot: az Európai Bizottság mai bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a kormány meg fogja kapni az EU-s pénzeket
– írta vasárnapi Facebook-posztjában Donáth Anna.
A továbbiakban újabb tárgyalások következnek, immár a kohéziós és a helyreállítási források lehívása érdekében. Az olyan komolyabb nézetkülönbségek, mint az Oroszországgal szembeni szankciós és energiapolitika esetleg akkor kerülhetnek szóba. Az eddigi tárgyalások során ezeket a kérdéseket fel sem hozták
– mondta az uniós fejlesztésekért felelős miniszter.
