Ezek jutottak a baloldal eszébe az '56-os forradalomról és szabadságharcról
„Az a kormány, amelyik nem ismeri el az ukrán nép jogát az önrendelkezéshez, a szabadsághoz, méltatlan 1956 örökségéhez” - ezzel a megfejtéssel indított a Demokratikus Koalíció elnöke a párt vasárnapi, budapesti, online közvetített megemlékezésen. „A szabadságharc első lépése annak a kimondása volt, hogy nem akarunk tovább hazugságban élni” – bölcselkedett a Momentum Mozgalom elnöke 1956-ra emlékezve vasárnap. „A kelet-közép-európai országoknak közös a sorsuk, 1956 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudniuk kiállni, akkor tudnak magukért is” – fejtette ki gondolatait az LMP társelnöke. Az ellenzéknek sok minden eszébe jut szokás szerint a nemzeti ünnepen, egyedül arról a témáról nem beszélnek szívesen, hogy mit keres a társaságukban Apró Antal unokája, vagyis az ő szövetségesük mit ünnepel október 23-án.
Gyurcsány Ferenc nem bírta ki, hogy ne vonjon párhuzamot az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint az ukránok oroszok elleni küzdelme között. A jelenleg regnáló kormányt pedig megpróbálta áttolni oda, ahol felesége tartózkodik a születés jogán, vagyis a forradalmunkat leverő szovjet hadsereg és a kegyelmükből nyakunkra ült szovjet klientúra oldalára. A DK elnöke szerint '56 szelleme ma Herszonban küzd, az a kormány pedig, „amelyik orosz érdekeket szolgál, amely Oroszországnak keres mentséget, amely parolázik az orosz hatalommal, az (...) meghazudja, elhazudja, meggyalázza 1956-ot”.
A mai magyar kormány szuverenitásért harcol, ott, ahol önrendelkezés van, és szabadságot „hazudik” ott, ahol önkény van
– kígyózott tovább a DK elnöke, hozzátéve, együttműködni Európa népeivel nem az önrendelkezés feladása, hanem önrendelkezésünk önkéntes egyesítése. A pártelnöke és ökle hangsúlyozta, a magyar történelem haladónak tekintett szakaszaiban Nyugaton, a Nyugathoz kötve kereste Magyarország helyét. Vagyis Gyurcsány szerint a magyar történelem egy olyan, önálló akarattal bíró entitás, ami keresi a helyét és mindenképpen nyugaton.
A mai kormány ennek az ellenkezőjét teszi, emberemlékezet óta ez az első olyan kabinet, amelyik önszántából és nem külső hatalmi befolyás alapján keresi a konfliktust a Nyugattal
- amihez azt is hozzáfűzte, hogy az a kormány, amelyik nem biztosítja a szabad szó, a szabad sajtó és a szabad egyházalapítás jogát, nem a nemzet szabadságát, hanem a hatalom önkényét hozza el. Az önálló akarattal bíró magyar történelemről szóló geopolitikai fejtegetését azzal az intéssel zárta Gyurcsány, hogy amit a „mai kormányfő pávatáncnak hisz, a relativizálás politikáját, Mindszenty minden bizonnyal undorral figyelné". Végül kijelentette, hogy a szabadságot nem adják, azt meg kell teremteni, a szabadságért naponta meg kell küzdeni, ahogy a demokráciáért is.
Momentum: a szabadságharc első lépése annak a kimondása volt, nem akarunk tovább hazugságban élni
A szabadságharc első lépése annak a kimondása volt, hogy nem akarunk tovább hazugságban élni – közölte a Momentum Mozgalom elnöke 1956-ra emlékezve vasárnap. Gelencsér Ferenc beszédében – az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint – kiemelte: 1956. október 23-án a legkülönfélébb emberek találtak egymásra a kommunizmus hazugságainak elutasításában, és ez alapjaiban rendítette meg az akkori diktatúrát.
Fiatalok és idősek, budapestiek és vidékiek, férfiak és nők, munkások és értelmiségiek, konzervatívok, liberálisok és a rendszer "önbecsapással leszámolni képes korábbi hívei" együtt vallották: elég a hazugságokból, ideje kimondani az igazságot!”
– idézte a távirati iroda az átmeneti elnököt. A Momentum vezetője további párhuzamokat is talált a forradalom és a jelen között. Meglátása szerint az akkori diktatúra külföldi ügynököknek állította be a forradalmárokat, pedig ők csak azokért az értékekért harcoltak, amelyek „sajnos ma is hiányoznak: szabad oktatás, szabad egyetem, szabad sajtó, szabad választások”. (A valóságban ellenforradalmárnak, fasisztának és horthystának bélyegezték a forradalmárokat – a szerk.)
Most őket ünnepeljük, és azt, hogy kimondták az igazságot akkor, amikor tilos volt. Legyen ez intő jel a hatalom mai birtokosainak is. Az igazságot el lehet leplezni ideig-óráig, de az igazság iránti vágyat sosem lehet legyőzni”
– fejtette meg végül '56 titkát a párt elnöke.
LMP: 1956 üzenete, hogy a régióban élőknek egymásért kell kiállniuk
A kelet-közép-európai országoknak közös a sorsuk, 1956 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudniuk kiállni, akkor tudnak magukért is – mondta Ungár Péter, az LMP társelnöke vasárnap, a fővárosi Mansfeld Péter parkban, a párt megemlékezésén. 1956-tal kapcsolatban sokan emlegetik, hogy a Nyugat hiába mondott szép szavakat, nem segített, és magunkra maradtunk – idézte fel a politikus, aki hangsúlyosan szólt arról, hogy bár a Nyugat nem segített, a közép-kelet-európai népek kiálltak Magyarországért.
Nem a Nyugatra számíthattunk, de arra számítottunk – és számíthatunk –, hogy a szomszédjaink, a keleti blokk többi országa, a népe kiállt mellettünk akkor is, amikor ez nekik hatalmas áldozatot jelentett.
Nem a Hollandiában vagy Olaszországban a párttagkönyvét elégető kommunista kockáztatta az életét, hogy szolidaritást vállaljon Magyarországgal, hanem azok, akik Vilniusban, Moszkvában, Varsóban vagy Temesváron álltak ki Magyarország mellett. Szerinte ez azért van, mert közös a sorsunk, '56 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudni kiállni, akkor tudnak magukért is - mondta.
Ungár Péter szerint az 1956-os eseményeket az teszi különlegességé, hogy egyszerre volt forradalom és szabadságharc: forradalom a kommunista diktatúra ellen és szabadságharc azért, hogy Magyarország visszaszerezze a nemzeti szuverenitását a megszálló szovjet hadseregtől.
Az LMP társelnöke hazugnak nevezte a miniszterelnök azon állítását, amely szerint 1956-ban a tűzszünet és a béketárgyalás kikényszerítéséért küzdöttek az emberek, de nem gondolták, hogy legyőzik a Szovjetuniót. 1956 ugyanis egyértelműen azért volt, hogy Magyarország visszaszerezze a szuverenitását, és hogy a szovjet csapatok kivonuljanak. Úgy fogalmazott, hogy
nem állunk messze már attól, hogy Orbán Viktor azt mondja, 1989-ben azért mondott beszédet, hogy az oroszokkal le lehessen ülni tárgyalni.”
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: a Kreml szándéka, hogy a keleti régióban egy reszovjetizációs kísérletet hajtson végre. Erre utal szerinte az is, hogy „nácitlanítást végeznek”, álnépszavazásokat tartanak és népköztársaságoknak neveznek el területeket. A retorika olyan, mint ha Brezsnyev még nem halt volna meg Moszkvában.
Magyarország azonban semmilyen olyan megoldást nem fogadhat el, amelynek következtében Ukrajna orosz bábállam lesz, mert akkor Magyarország vészesen közel kerül az orosz birodalomhoz
– hangsúlyozta az LMP társelnöke. Ungár Péter aggasztónak ítélte, hogy minden olyan szomszédunk, amely hasonló történelmi tapasztalatokkal rendelkezik a 20. századból, éppen az ellenkezőjét mondja, mint a magyar kormány.
A Párbeszéd politikusa szerint a fiatalságnak ma is „egy elnyomó rezsimmel kell szembenézni, amikor az életüket, a jövőjüket kell megvédeni”.
Az 1956-os forradalom elbukott, de harminc évvel később tulajdonképpen a reményei, a céljai teljesültek be, amikor Magyarország szabaddá és szuverénné vált – mondta a Párbeszéd vasárnapi, Mansfeld Péter I. kerületi emlékművénél tartott, online közvetített megemlékezésén a párt társelnöke.
Tordai Bence kijelentette, hogy 1956 hősei, a pesti, budai és vidéki srácok voltak, és közülük volt az egyik legbátrabb és leghősiesebb a megtorlások legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter.
Most is leginkább a fiatalokban lehet reménykedni, mert a fiatalok ma is kint vannak az utcán, amikor egy elnyomó rezsimmel kell szembenézni, amikor az életüket, a jövőjüket, a tanáraik életét és sorsát kell megvédeni”
– lelkendezett a politikus. Mansfeld Péter nem csak a legfiatalabb hőse volt a forradalomnak, de egyike azoknak, akik a legkésőbb adták fel. Azért zárták be és ölték meg, amit a forradalom után tett, mert továbbra is szervezkedett, továbbra is meg akarta dönteni az elnyomó rezsim hatalmát, továbbra is szabad, szuverén országot akart – jelentette ki a frakcióvezető-helyettes.
Senki ne adja fel a reményt!
„Sokkal inkább meg kellene becsülni a szabadságot és a szuverenitást, nem szabad feladni az értük való küzdelmet még akkor sem, ha pillanatnyilag nem úgy látszik, hogy győzelemre állunk ebben a harcban”
– igazított el minket Tordai Bence. A frakcióvezető-helyettes azt kérte, senki ne adja fel a reményt, és ha valaki mégis reményt vesztene, akkor gondoljon Mansfeld Péterre és azokra, akik soha nem adták fel, és később a történelem igazolta a gondolataik, vágyaik és törekvéseik érvényességét.
