Pesti Srácok

Ha nem elegendőek a szankciók, Franciaország csinál magának saját üzemanyaghiányt

Ha nem elegendőek a szankciók, Franciaország csinál magának saját üzemanyaghiányt

Franciaországban az ország hagyományaihoz hűen éppen munkabeszüntetés van. A szokásos menetrendtől abban különbözik ez a mostani eset, hogy ezúttal energiaválság és ellátási akadozás idején sztrájkolnak az olajipari munkások, és erről nem nehéz megállapítani, hogy az ilyesmi nem szokott jót jelenteni. A V4NA nemzetközi hírügynökség jelentése szerint fokozódik a káosz a francia benzinkutakon, és be kell avatkoznia a kormánynak.

A nyugat-európai országban egyre súlyosabb benzinhiány van a folytatódó sztrájk miatt, mert a szakszervezeti képviselők és a cégvezetés nem tudott megegyezni a bértárgyalásokon: a munkavállalók továbbra sem kapják meg az infláció miatt követelt 10 százalékos emelést, csupán 3,5 százalékot kínálnak nekik. A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT által indított sztrájk miatt az olajfinomítók kétharmada leállt; sajtóértesülések szerint érintett a TotalEnergies és az ExxonMobil több finomítója is. Franciaország üzemanyag-behozatalra kényszerül, ami az oroszellenes szankciók által felhajtott árak mellett a kevésbé kellemes élmények közé tartozik.

Finomítók nélkül pedig a benzinkutakon is jobbára csak üdítőt, csokit és szendvicset lehet simán venni, üzemanyagot már nehezebben. A kutak 30 százaléka ellátási zavarokkal küzd, hosszú sorok kígyóznak az otthoni marmonkannás készleteiket feltölteni vágyó autósokból. A sorban állás természetszerű velejárója az idegeskedés, és minden jel arra mutat, hogy a franciák nem elég halvérűek ahhoz, hogy elkerüljék az idegeskedéssel természetszerűleg együtt járó ordítozásokat és verekedéseket a benzinkutaknál.

A Párizs északi részén lévő Porte d'Aubervilliers nevű városrészben október 11-én, kedden reggel több kilométeres dugót okoztak a benzinkútnál sorakozók, akik órákat vártak a tankolásra. Úgy tűnik, hiába rimánkodik Agnès Pannier-Runacher energiaügyi miniszter, hogy senki ne készletezzen és ne tankoljon kannába, mert azzal csak súlyosbítja a helyzetet és fokozza az üzemanyaghiányt. Élisabeth Borne miniszterelnök összehívta az illetékes minisztereket, majd az egyeztetés eredményeként a kormány felszólította a prefektusokat, hogy rendeletben tiltsák meg a kannába történő tankolást – derül ki a Le Parisien cikkéből. Három délkelet-franciaországi megye, Var, Vaucluse és Alpes-de-Haute-Provence vezetése ennél is tovább ment: náluk személyautóba is legfeljebb 30 litert lehet tankolni, 3,5 tonnánál nehezebb járműveknél pedig 120 liter a felső határ az október 14-ig érvényes rendelet értelmében.

PestiSracok facebook image
Emberek gyülekeznek az ExxonMobil munkásainak tiltakozásánál, a cég egyik olajfinomítója előtt. Fotó: Reuters/Eric Gaillard

Macron szerint meg kell oldani a problémát

A helyzet odáig fajult, hogy Emmanuel Macron sem nézhet éppen másfelé. Az elnök lenyűgöző éleslátással kijelentette, hogy mielőbb megoldást kell találni a problémára. Ennek érdekében a kormány megpróbál nyomást gyakorolni a felekre, de jelezte, hogy ehhez a szakszervezeteknek és a munkaadóknak is vállalniuk kell a felelősséget, és a blokád nem tárgyalási mód. Olivier Véran kormányszóvivő az RTL-nek adott nyilatkozatában szintén felszólította a sztrájkolókat a blokád feloldására, mondván, az olajfinomítók megbénítása nem járhat együtt a francia emberek életének akadályozásával.

Jordan Bardella, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke bírálta a kormányt, véleménye szerint ugyanis minél nagyobb mértékű az üzemanyaghiány, a francia kormány annál inkább bizonygatja, hogy nincs semmi probléma. Bardella úgy véli, hogy jogos a béremelés iránti igény egy olyan szuperprofittal rendelkező vállalat esetében, mint amilyen a TotalEnergies, ugyanakkor helytelennek tartja azt, hogy ezzel megbénítják a munkába igyekvő lakosságot.

Forrás: Origo; Fotó: dtnext.in

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.