Hatalmasat kamuzott Szabó Tímea a parlamentben arról, hogy mennyit költ a kormány oktatásra
Mint minden demonstrációra, úgy a pedagógustüntetésre is piócaként telepedett rá az ellenzék, a mai parlamenti ülésen pedig több képviselő is szóba hozta a tanárok béremelésének szükségességét – ezt egyébként a kormány sem vitatja. A szinte mérhetetlenül alacsony támogatottsággal rendelkező manópártnál, vagyis a Párbeszéd elnevezésű politikai formációnál sem hagyhatták szó nélkül a megmozdulást, ezúttal (is) Szabó Tímea kért szót a témával kapcsolatban. Felszólalásában természetesen mindenért is a kormányt tette felelőssé, sőt, azzal vádolta, hogy a kormány a GDP csupán 2,7 százalékát költi oktatásra, így nem véletlen, hogy a PISA-teszten (Programme for International Student Assessment) rosszul teljesítenek a magyar diákok. Ez azonban finoman szólva is erőteljes csúsztatásnak bizonyult, amire a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált, aki arra is emlékeztette a gyűlölettől fröcsögő képviselőnőt, hogy a szoclib kormányzat idején rúgták ki a tanárokat, és az volt az az időszak, amikor a pedagógusok képzését fizetőssé tették.
Sajnos, nincs min csodálkozni, amikor a baloldali képviselők úgy próbálnak bizonyos témákat minél drámaibban bemutatni, hogy kamuzáshoz folyamodnak. Így történt ez ma is, amikor Szabó Tímea a kormány hibájának rótta fel azt, hogy kevés pénz jut az oktatásra, majd közölte, hogy nemhiába vonultak a pedagógusok utcára. Érdekes, hogy a képviselőnő ezúttal elismerte, hogy folyamatosan bővült a magyar gazdaság az elmúlt tíz évben – persze hozzátette, hogy ez a nemzetközi fellendülés eredménye –, azonban ennek ellenére a kormány csak a GDP 2,7 százalékát költi közoktatásra, így az unió harmadik legrosszabb helyét bitoroljuk. Majd Kabul rózsája a szokásos lózungokkal állt elő, miszerint ez nemzetárulás, történelmi bűn stb.
A feketeleves viszont ezután érkezett, ugyanis Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára – aki nem először kapja kamuzáson Szabót – helyretette a számokat, emlékeztetve a gyűlölettől amnéziába esett képviselőnőt, hogy azok, akikkel ma szövetségben politizál, "mit tettek" az oktatásért a regnálásuk alatt. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy pártja 286 milliárdos pedagógusbér-emelési javaslatát lesöpörte az asztalról a kormányoldal. Eközben – jegyezte meg – a nemzetközi kompetenciamérésen Magyarország a legrosszabbul teljesítők között van.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt:
az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je 4,7 százalékát fordítja oktatásra; az euróövezetben ez a mutató 4,9, az Európai Unióban 5 százalék; ezzel egy szinten vagyunk a német rátával, meghaladjuk a spanyol, a szlovák, az olasz és az ír arányt.
Az államtitkár szerint a felszólaló "éles szavakkal, érzelmi töltettel adott elő egy jelenetet", holott kifogásaival saját politikai szövetségeseihez kellene fordulnia, akik kormányon elvettek egyhavi bért az ágazatban dolgozóktól, bezártak 381 iskolát, egyik tanévről a másikra elbocsátottak 15 ezer pedagógust, fizetőssé tették a pedagógusképzést, privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót.
A következetesség és Ön nyilván nem kéz a kézben járnak
– jegyezte meg Rétvári Bence, hangsúlyozva: a kormány egyetért a béremelések folytatásával, a jövő évi költségvetésében szerepel is ennek a fedezete.
Rétvári ezután a nemzetárulás lózungjára reagálva elmondta:
Még mielőtt mi elgondolkoznánk, hogy ezt magunkra vegyük-e vagy sem, azt hiszem, egy sorral Ön elé, Gyurcsány Ferencnek és a saját szövetségeseinek intézheti ezt a mondatot. Mi más volt, mint az oktatás leépítése, amikor elvettek egyhavi bért a tanároktól. Az az oktatás leépítése vagy nem? (...) de ezt nem mi tettük, hanem az Ön szövetségesei. (...) Tizenötezer pedagógus elbocsátása. Mi ez, ha nem nemzetárulás, az oktatás leépítése és lepusztítása? De ezt nem mi követtük el, tisztelt képviselő asszony, ezt az Önök szövetségesei követték el. Háromszáznyolcanegy helyen bezárták az iskolákat.
Az államtitkár a szocialista kormányok ideje alatt történteket sorolta, emlékeztetve, hogy még a pedagógusképzést is fizetőssé tették akkoriban, és a Nemzeti Tankönyvkiadót is privatizálták. Majd kiemelte, hogy
az oktatás kérdése nem egy szelfizésről szól,
utalva arra, hogy a baloldali politikusok sorra tettek közzé képeket magukról, hogy kiállnak a pedagógusok mellett, holott ők rúgtak hatalmuk alatt a legnagyobbat beléjük, csak ma már nem kívánnak erre emlékezni. Rétvári Bence hozzátette: a kormány is egyetért azzal, hogy a pedagógusok bérét tovább kell emelni, ezért is fogadtak el egy olyan költségvetést, amely tartalmazza ezt az emelést a következő évben, csakhogy ezt a költségvetést a baloldali képviselők nem fogadták el. A kormány ezért is sürgeti, hogy minél előbb kapjuk meg az EU-s pénzeket (amit a baloldal szintén akadályoz), hogy a bérek mihamarabb emelkedhessenek. Hozzátette:
január elsejétől pedagógus-béremelés lesz, az biztos.
LMP: a kormány hadat üzent a oktatásnak és a pedagógusoknak
Csárdi Antal (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy hadat üzent az oktatási rendszernek, háborút folytat a pedagógustársadalom ellen, megpróbálja megfélemlíteni, besározni és anyagilag ellehetetleníteni a tanárokat. Hozzátette: mára tömegével kézbesítik a figyelmeztető és elbocsátó leveleket azon tanárok számára, akik ki mernek állni egy jobb oktatásért, hétfőn pedig rendőrt hívtak a szülőkre, akik petíciót akartak átadni egy tankerület számára. Úgy értékelt:
a kormány háborújának a legnagyobb vesztesei a diákok, de vesztese Magyarország jövője és versenyképessége is.
Arra szólította fel a kormányt, hogy hagyja abba ezt az "embertelen, jogszerűtlen és végletekig káros" harcot a tanárok ellen, és adjon béremelést számukra. Rámutatott: ha nem a 2014-es minimálbér, hanem a mindenkori bérminimum alapján számított vetítési alapból számolnák a tanárok bérét, akkor fizetésük két és félszer annyi lehetne, mint most.
Ha a költségvetésben van pénz egy mobilcég felvásárlására, akkor kell, hogy legyen forrás a tanárok fizetésemelésére is
– hangsúlyozta.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: a jövő évi költségvetésben 86 milliárddal nőnek az oktatási források 2022-höz képest, és a növekmény legnagyobb részét béremelésre költik.
Így négy hónap múlva 10 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek, ahogyan idén is ennyivel nőttek a fizetések
– emelte ki. Hangsúlyozta: az LMP nem szavazta meg a jövő évi költségvetést, benne a tanárok fizetésemelésével, és olyan pártokkal indult egy listán a választásokon, akik kormányon csökkentették a pedagógusok bérét.
Ezzel szemben vita most arról folyik, hogy milyen forrásból, és mekkora legyen a béremelés
- emelte ki. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy Brüsszelben akadályozza, hogy Magyarország forrásokhoz jusson az EU-tól.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
