Orbán Viktor Berlinben: 2010 óta minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk
Magyarország 2010 óta minden válságból, a 2008–2009-es globális gazdasági válságból, a migrációs válságból és a Covid-válságból is erősebben jött ki, mint ahogy belement – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, Berlinben, a magyar–német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon.
A kormányfő ezt előadásában politikai okokkal indokolta. Mint felidézte, a gazdasági világválság idején Európában arról folytattak vitát, hogy a krízis konjunkturális vagy szerkezeti válság.
A legtöbb európai ország azt konjunkturális válságnak tekintette
– tette hozzá Orbán Viktor, majd azt mondta:
ezt az értelmezést sosem fogadtam el.
A kormányfő kifejtette: ezzel szemben a gazdasági világválságot strukturális válságnak tekintette, amely mögött az van, hogy Európa folyamatosan veszíteni fog Ázsiával szemben. Orbán Viktor az erre adott helyes válasznak a mély strukturális reformot nevezte, majd hozzátette: 2010 után ennek megfelelően alakították át a magyar gazdaságot.
Ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac
Orbán Viktor hangoztatta, hogy mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen. Kijelentette: a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van. A politikai biztonságot a kormány stabilitása garantálja; a fizikai biztonságot egyebek között azzal lehet biztosítani, hogy Magyarország továbbra is a béke szigete lesz, az energiabiztonságnak pedig fontos része, hogy az országnak hat hónapra elegendő gáztartaléka van.
Aki velünk együttműködik, az jól jár
– szögezte le Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a német–magyar gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó fórumon egyebek mellett arról is beszélt, hogy ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac. Hangoztatta, hogy mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen. Kijelentette: a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van.
A német vállalkozókhoz szólva hangoztatta: nincsen meglepetés a magyar gazdaságban, pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik szektorban milyen közép- és hosszútávú tervei vannak a kormánynak. Számos nagy német céggel most is érvényben vannak a megállapodások a távközlés, a digitalizáció, valamint a zöld energiára való átállás terén, főként arról, hogy mely területeken tudnak bekapcsolódni a magyar modernizációs programba. Úgy vélte, hogy a magyar–német gazdasági együttműködésnek alapvetően nem gazdasági alapjai vannak, hanem kulturális természetűek. Mint fogalmazott, Magyarországon van egy "pozitív előítélet" Németország iránt, részben történelmi okokból, részben a német kulturális teljesítménynek köszönhetően. Kiemelte azt is:
Magyarországon már hatezer német társaság találja meg a számításait, és 300 ezer család keresi meg a kenyerét olyan munkahelyeken, amelyek német cégekben vannak. Hazánk a világ ötödik leginkább high-tech országa, és exportteljesítmény terén is jóval előrébb áll, mint azt népessége indokolná. Magyarország emellett a világ 10 legnyitottabb gazdasága közé tartozik az export és a GDP aránya alapján, továbbá a tíz legkomplexebb ország egyike is a GDP összetettségét tekintve, vagyis számos ágazatra épül.
Orbán Viktor kijelentette:
ma a legnagyobb kihívás az, hogy a kontinenst recesszió fenyegeti, egyebek között az energiaárak meredek emelkedése miatt. A fő kérdés pedig az, hogy ha lesz európai recesszió, képes lehet-e Magyarország egyedül talpon maradni.
Úgy vélte, hogy ennek érdekében a fejlesztésre, a beruházásokra és a technológiai innovációra kell fektetni a hangsúlyt. Kijelentette: ennek a törekvésnek köszönhető, hogy idén 5–6 százalékos a növekedés, és tavaly 7 százalékos volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
