Pesti Srácok

Orbán Viktor: nem ülhetünk ölbe tett kézzel, harcolni kell a magas árak ellen (Videó)

Szokásához híven Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kezdte a péntek reggelt. A miniszterelnök az interjúban elmondta, hogy a magas inflációhoz, ami az áremelkedéseket okozta, a rossz uniós szankciók vezettek, de ezt nem tűrhetjük ölbe tett kézzel, harcolni kell az elszállt árak ellen. A kormány terve pedig, hogy az inflációt a következő év végére legalább megfelezzék. Szó volt továbbá a gázvezetékek felrobbantásáról is, amit a magyar kormányfő terrorcselekménynek nevezett, és ha bebizonyosodik, hogy valamelyik ország ebben részt vett, arra terrorista államként tekint Orbán Viktor. Az unió part- és határvédelmi ügynökségéről, a Frontexről pedig azt mondta, hogy egy utazási ügynökség, ami sajnos nem tudja megvédeni a határokat.

– mondta el Orbán Viktor a háborús helyzettel és a szankciókkal kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Az infláció és a gazdasági helyzet javítására a miniszterelnök szerint a rossz szankciók vezettek.

– mondta el az uniós szankciókról.

– tette hozzá.

– sorolta. Példaként említette, hogy mi vehetünk orosz gázt. A magas árak akkor állíthatóak meg, ha a szankcióktól eláll az EU. Félévente kell a szankciókat felülírni, ezért van lehetősége az EU-nak a módosításra. Elmondta, hogy Prágában a miniszterelnökök találkozóján szóvá tették az országok vezetői, hogy nem ezt ígérte az EU. A háború eszkalálódik, az árak felmennek és nem az oroszok jártak rosszul, hanem mi.

– vélekedett.

Az ellátásbiztonságról

– mondta Orbán Viktor.

– húzta alá, hozzátéve, hogy a XXI. században már mindent műholdról néznek.

– szögezte le.

Az infláció ellen harcolni kell

– mondta. A mostani kormánynak van tapasztalata arról, hogy hogyan kell kezelni az inflációt. A következő év végére ezt az inflációt meg kell felezni; erre kérte a pénzügyminisztert és a jegybankelnököt is. A cél, hogy egyszámjegyű legyen, akkor is, ha a nemzetközi környezet egyébként az ellenkező irányba húz bennünket.

– emlékeztetett.

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

– fűzte hozzá a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy indul a nemzeti konzultáció.

A Frontex egy utazási ügynökség

A Frontex nem tudja megoldani a határvédelmet Orbán Viktor szerint.

– mondta, hozzátéve: Magyarországon ezért van határvédelmi kerítés és határvadászok. Magyarországon körülbelül 200 ezer határsértés történt, amit megakadályoztunk és kétezer embercsempészt sikerült elfognunk ebben az évben. Egyre nagyobb a nyomás a határon. Jobb lenne, ha Szerbia déli határán lenne komolyabb határvédelem. Ez a szerbek érdeke is, hiszen most az ő országukban tartózkodnak ezek a migránsok. Miközben százmilliárdokat költ arra a magyar kormány, hogy megvédje a határokat, az EU viszont a migránsok szétosztását javasolja.

– zárta gondolatát a miniszterelnök.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.