Pesti Srácok

Vásárhelyi Máriának sikerült alulmúlnia magát, most éppen Zelenszkijt istenítve gyalázza Orbán Viktort

Vásárhelyi Máriának sikerült alulmúlnia magát, most éppen Zelenszkijt istenítve gyalázza Orbán Viktort

Vásárhelyi Mária baloldali szociológus nevét valószínűleg már régen elfelejtettük volna, ha tudományos munkája miatt vált volna ismertté. Ő azonban gondoskodik arról, hogy még véletlenül se kerüljön ki a köztudatból: néhány havonta publikál olyan tartalmat, ami mellett nehéz szó nélkül elmenni. Most éppen a Jelen nevű lapban fejtette ki arról véleményét, hogy Orbán Viktor – a saját pillanatnyi érdekeinek megfelelően – újraértelmezte az '56-os forradalom célját, Zelenszkij pedig „az egész világnak leckét adott bátorságból, becsületből, hazaszeretetből, és aki előtt az egész civilizált világ megemelte a kalapját”. És ez még nem minden.

A Jelenbe írt véleménycikket (barokkos túlzás annak nevezni a gyűlölettől fröcsögő írást... – a szerk.) Vásárhelyi Mária, aki legutóbb briliáns eszmefuttatást közölt arról, hogy tulajdonképpen nem is nyert volna a Fidesz, ha nem Márki-Zay lett volna az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki nyilván úgy tudott csak azzá válni, hogy meghackelték az adatokat az előválasztáson. Amúgy az sem kérdés számára, hogy Soros György nélkül Budapest már régen visszasüllyedt volna a kőkorszakba, és felejthetetlen momentuma volt a hazai közéleti életnek, amikor Szél Bernadett-tel megállapította: a magyarok kínozzák a menekülteket.

Bár már annak is örülünk, ha nem a kolontári áldozatok emlékét gyalázza, azért ismét sikerült kivernie azt a bizonyos biztosítékot írásával, amelyben olyan elképesztő kijelentésekkel sokkol, mint például az, hogy az április 3-i országgyűlési választások legerkölcstelenebb megnyilvánulása az volt, amikor Orbán Viktor a legyőzöttek sorában említette Zelenszkijt, és nem a győzelemnek, hanem ennek örült aznap éjjel a harmadszor is kétharmados többséggel megválasztott miniszterelnök.

PestiSracok facebook image

– írta Vásárhelyi, aki szerint

Vásárhelyi szerint amúgy Zelenszkij pár hét alatt lett igazi államférfi, nemzeti hős.

– folytatta Vásárhelyi Mária, aki szerint azt állítani, hogy Zelenszkij az ukrán Nagy Imre lenne, „nemcsak súlyos csúsztatás, hanem igazán vészjósló is”. Mindezek után pedig közölte: Orbán Viktor újraértelmezte az '56-os forradalom célját is. Elmondta: a forradalmárok 1956-ban a saját országuk vezetői ellen lázadtak fel (?), az ukránok viszont hazájukat védik egy külső agresszorral szemben.

– írta, majd úgy folytatta:

Forrás: Jelen

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.