Pesti Srácok

Véget ér a szocializmus a közlekedésszervezésben – Jön az utasközpontú, harmonikus, országos szintű közlekedési rendszer, de persze nem azonnal

Véget ér a szocializmus a közlekedésszervezésben – Jön az utasközpontú, harmonikus, országos szintű közlekedési rendszer, de persze nem azonnal

Az adófizetők pénzéből fenntartott utazási társaságok ahelyett, hogy az utasok minél gyorsabb, pontosabb, biztonságosabb és kényelmesebb célba jutását segítenék, inkább egymással konkurálnak felesleges, pazarló párhuzamos közlekedést működtetve. Hazánkban jelenleg pontosan ez a helyzet. A szocializmus sok furcsasága közül az egyik az volt, hogy versenyt generált a közlekedési társaságok között, ahelyett, hogy egységes és harmonikus utazási rendszert hozott volna létre. Ezzel a hagyománnyal próbál szakítani az Országos Közlekedésszervező, amely január 1-től kezdi meg működését – tudtuk meg Vitézy Dávid közlekedéspolitikáért felelős államtitkártól. A harmonizációtól nemcsak jobb csatlakozásokat, kevesebb késést, egységes tarifarendszert várhatunk, hanem azt is, hogy egy jegy megvásárlásával utazhassunk végig a célunkig.

Az elmúlt évek során több alkalommal is foglalkoztunk az egységes jegyrendszer bevezetésének kérdésével, amely első hallásra technikai problémának tűnik ugyan, de mégsem az. Az egységes jegyrendszer egyszerűen fogalmazva nem jelent mást, mint azt, hogy egy adott útvonalat egy menetjeggyel lehet végigutazni, beleértve minden átszállást, legyen az vegyesen akár busz és vonat. A XXI. században nem tűnik túl nagy kihívásnak e feladat megoldása; hogy mégsem megy egyik pillanatról a másikra, az annak köszönhető, hogy maga a közlekedési rendszer nem egységes. Sőt, ahelyett, hogy a közlekedési cégek egymással együttműködésben szolgálnák az adófizetők minél gyorsabb, megbízhatóbb és komfortosabb utazását, versengenek egymással, párhuzamos közlekedési útvonalakat működtetve. Hogy ez miért alakult így, azt Vitézy Dávid közlekedéspolitikáért felelő államtitkár magyarázta el portálunknak a Hungrail vasútszakmai konferencia kávészünetében.

A szocializmusban kiszámolták, hogy a vonat már a múlt, de a vasút maradt, és a szocializmus lett a múlté

Mint felidézte, egészen pontosan megmondható, mikor jött létre az a közlekedéspolitikai szemlélet, amely a vasúti közlekedést háttérbe szorítva igyekezett minden forgalmat a közutakra szorítani. Az MSZMP 1968 szeptemberében tárgyalta az új közlekedéspolitikai koncepciót, októberben pedig el is fogadták. Innentől kezdve indul el a vasúthálózat tudatos leépítése (a tendencia egyébként Nyugaton is jellemző volt), és ennek köszönhetően épültek meg úgy a vidéki nagyvárosaink buszállomásai, hogy még véletlenül se legyenek közel a vasútállomáshoz. Mint az interjúnk ezen pontján meg is jegyeztük, milyen különös, hogy az állami beavatkozás révén tulajdonképpen versenyt generált a két közlekedtető cég között, amely egyrészt merőben idegen az elvileg a közjót állandóan szem előtt tartó szocialista ideológiától, de ez az örökség máig megmaradt, máig érzékelhető a közlekedési vállalatok egymáshoz való viszonyában. Vitézy Dávid úgy reagált: valóban versenyhelyzet jött létre a közlekedési társaságok között, mert onnantól kezdve a megyei buszhálózatok nem a vasútra hordják rá az utasokat, hanem a buszállomásra, ahonnan párhuzamos járatok indulnak.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta az államtitkár, bár mint megjegyezte, azért a közlekedési szakma sok helyen érezte ezt a tarthatatlan és egyáltalán nem utasbarát helyzetet, így több település, város igyekezett önhatalmúlag közel telepíteni egymáshoz a vasúti és a buszpályaudvart, de a rendszerszintű változásokhoz az Országos Közlekedésszervező létrehozása kellett, amely január 1-jével alakul meg. Vitézy Dávid elmondta: látható eredményekre akár már 2023 végén is számíthatnak az utasok; eddigre tervezik megoldani, hogy a jegypénztárakban, automatákban egy jegy megvásárlásával lehessen végigutazni a célig. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: fontos lenne, hogy minden buszállomás és vonatállomás a vidéki nagyvárosokban közel legyen egymáshoz, ehhez azonban olyan komoly beruházásokra lenne szükség, amelyek jelenleg fel vannak függesztve. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az állam már ebben a szellemben rendeli meg a közszolgáltatásokat, és ez önmagában is óriási változást fog hozni.

Nem is olyan bonyolult az ütemes menetrend

Felvetettük, hogy az infrastrukturális beruházások mellett egy országos szintű, egységes és harmonikus menetrend létrehozása is legalább olyan komoly feladatnak tűnik, amelynek kiszámolásához egy irodaháznyi számítógép is kevés lehet, de kezdésnek – mivel a vasúti közlekedés lesz eszerint az origó – egy optimális vasúti menetrend meghatározása is kihívás lehet. Vitézy Dávid úgy reagált: érdemes a legjobb gyakorlattal rendelkező országoktól tanulni, mint mondjuk Svájc vagy Ausztria. Hozzátette: sokan azt gondolják, hogy az ütemes menetrend azért jó, mert az utasok számára kényelmes és kiszámítható, hogy mondjuk minden óra 52. percében jön egy vonat. Az ütemes menetrend lényege, hogy az ország vasúti menetrendjét valójában egy órára kell megoldani, és utána pedig csak átmásolni a nap többi részére.

– fogalmazott Vitézy Dávid, hozzátéve: ha egy ütemes menetrend jó, akkor a különböző vonatok – amelyek máshol állnak meg, máshogy működnek, más csatlakozásaik vannak – egy optimumot adnak ki.

– hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve, hogy nagyon sokan gondolják, hogy a MÁV késései az alkalmazottak hibáiból adódnak, vagy hogy „túl sok ideig kávéznak”, a valóságban azonban annyi vonatot igyekeznek bezsúfolni a rendszerbe, amennyit csak lehet, és ha csak az egyiknél probléma adódik, az elindít egy dominóeffektust, ami az egész rendszerre kihat.

Azért a késéseket nem lesz olyan egyszerű csökkenteni, de ez a cél

Felvetettük: eszerint a Közlekedésszervező létrehozásának egyik eredménye tehát az is lehet, hogy búcsút mondhatunk a MÁV késéseinek. Vitézy Dávid diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy Németországban is késnek a vonatok, pedig ott nagyságrendekkel több pénz jut a vasútra, ugyanakkor hozzátette:

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.