„A Hold a következő kontinensünk” – Ferencz Orsolya a Grundban

A műsorban szóba került a HUNOR űrprogram, amely 99 millió dolláros költségkerettel dolgozik, és amelytől valódi áttörést várnak az itthoni űrkutatásban. A magyar űrjelenlét a nemzeti szuverenitás részeként is értelmezhető a szakértő szerint, és nemzetközi színtéren kiemelkedőek hazánk vállalásai a világűr felfedezése, az űrszondák, de még a Nemzetközi Űrállomás felszerelése tekintetében is. Demagógra váltva Hoppál Hunor megkérdezte: a háborús infláció és az energiaválság idején ezt a 40 milliárd forintnyi összeget nem kellene inkább a jelenlegi problémák megoldására fordítani? Az űrkutatás jelentősége azonban Ferencz Orsolya elmondása alapján túlmutat azon, mint aminek elsőre látszik – ezt már csak az orosz–ukrán háború kapcsán is leszűrhetjük, hiszen a műholdak árulkodnak a két fél csapatmozgásairól.

– kezdte válaszát a miniszteri biztos arra a kérdésre, hogy jelen állás szerint mikor jut el az ember a Marsra. Úgy véli, mindez attól függ, hogy „kiütjük-e magunk alól a globális világgazdaságot, vagy sem”.

– mondta Ferencz Orsolya a PS TV stúdiójában. Az űrkutató kijelentette: stabil jelenléttel állandó bázist fog létrehozni az emberiség a Holdon 2030-ig. Az adásban magyarázatot kaptunk arra, hogy az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint a Hold miért „a következő kontinensünk”, és az is kiderült, hogy mikor küldenek fel ismét magyar űrhajóst.