Pesti Srácok

Kollégánk, Kertész Dávid nyerte a Méhes György emlékére meghirdetett meseíró pályázatot

Kollégánk, Kertész Dávid nyerte a Méhes György emlékére meghirdetett meseíró pályázatot

Első helyezést ért el kollégánk Kertész Dávid a Magyar Írószövetség és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány által márciusban meghirdetett meseíró pályázaton. A nívós szépirodalmi versenyt Méhes György emlékére rendezték meg hagyományteremtő céllal először 2022-ben. Tavaly a dráma műfaj került fókuszba, idén pedig a mese. Összesen 49 pályamű érkezett. A zsűri ezek közül találta legjobbnak kollégánk meséjét, amely készülő kötetének utolsó előtti fejezete lesz. Kertész Dávidot kárpátaljai magyarként elsősorban szülőföldje eseményeivel kapcsolatos, illetve nemzetpolitikai kérdéseket feszegető írásairól ismerik a PestiSrácok.hu olvasói. Dávid ugyanakkor újságírói munkája mellett tudatosan készül a szépirodalmi pályára. Az idei évben ez a második díj, amivel elismerték. Első helyezést érő meséje arról szól, hogyan tanult meg mesélni a garabonciás diák. Készülő kötetében a címszereplőt mint a magyar mondavilág kiemelkedő alakját hét nagy kalandon kísérhetik majd végig az olvasók.

Pénteken tartották meg a Benczúr Ház dísztermében az idei Méhes György meseíró pályázat eredményhirdetését és ünnepi díjátadó estjét. A 107 éve született erdélyi író, újságíró, dráma- és szépíró a gyermekirodalomban is jelentőset alkotott. Benedek Elek mellett őt tartják a másik legnagyobb mesélőnek. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az ezzel járó pénzösszeget díjalapként az erdélyi magyar irodalom rangos műveinek jutalmazására, valamint tehetségkutatásra ajánlotta fel. A róla elnevezett díjat az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján 2002 óta ítélik oda a jogörökösök. 2022-ben a Magyar Írószövetség és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány egy anonim meseíró pályázatot is életre hívott Méhes György emlékére.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke a díjkiosztón emlékeztetett: szép hagyományt indítottak útra. Céljuk, hogy a kortárs írókat arra ösztönözzék: Méhes György előtt tisztelegve, az ő szellemiségében, önálló, saját műveket hozzanak létre.

Méhes György két meséjét az esten Kolty Helga színművész tolmácsolta, a művek között Szokolay Dongó Balázs zenélt. Az eseményen részt vett Méhes György lánya, Sárkány-Nagy Erzsébet, aki édesapja emlékét idézte meg. Az író élete utolsó három évét töltötték együtt, amikor már csak mesélt, nem írt. Ebben az időszakban beszélgettek a legtöbbet. Öccsével, Nagy Elekkel a megőrzött emlékeket tovább adják a következő geberációknak. „Mesélünk róla, mert így tartjuk életben” – fogalmazott az író lánya.

PestiSracok facebook image

A Méhes György meseíró pályázat három legjobb művét díjazták. Harmadik helyezést ért el Hegedűs Imre János Gyuri bá Csodaországban című meséjével. A második lett Lőrincz P. Gabriella A kályha és a kislány című meséje. Első helyen végzett kollégánk, Kertész Dávid, akit a Hogyan tanultam meg mesélni? című írásával.

Dávid a díjátadót követően elmondta: nagy meglepetés érte, hiszen elismert, kiváló írókkal versengtek a pályázat során. Eleinte novellákat írt, amelyekkel ért is el sikereket, majd azért fordult a mesék felé, mert ebben lát igazán nagy kihívást.

– mondta Kertész Dávid. Célja az is, a gyermekek lenyűgözésén túl, hogy ismertebbé tegye a magyar mondavilágot. Ez az apropója a szereplőválasztásnak is. Dávid készülő mesekönyve kilenc fejezetet, kilenc mesét tartalmaz majd. Főhőse a garabonciás diák, akinek hét mesevilágot kell bejárnia, ahhoz, hogy kitanulja a varázstudományokat.

– magyarázta Dávid.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.