Alapjogokért Központ: Új korszakot hirdetett meg Orbán Viktor Tusnádfürdőn
A korszak több, mint egy rendszer, mert a korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások alkotják – így összegezhető Orbán Viktor tusványosi beszéde az Alapjogokért Központ szerint.
A miniszterelnök érvelése szerint ennek alapja a magyar érdek: a geopolitikában az összekapcsoltság, a hálózatosodás és a béke, európai szinten pedig érvényt kell szerezni a nemzeti szuverenitásnak és a határaink védelmének. Kulturális területen a civilizációnk zsidó-keresztyén alapjait, a családot, a gyermekeket és a nemzetépítést kell előtérbe helyeznünk, hogy képessé váljunk megőrizni magyar szellemi alapjainkat.
– olvasható a Központ elemzésében.
Az írásban az Alapjogokért Központ összegzi: a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn megtartott előadásában elsőként a globális és világpolitikai folyamatokat értékelte, és meghatározta Európa, benne leginkább Magyarország 2030-ig belátható stratégiai célkitűzéseit.
Orbán Viktor a 2011-es „húsvéti alkotmányt” tartja a magyar modell alapjának, mely az „én” helyett a „mi”, azaz a magyarok közösségét képviseli. A nemzeti célokat elérhetőnek, a világpolitikai folyamatokat azonban aggasztónak tartja, mert a világelsőségért folytatott küzdelem nem lezáratlan. Véleménye szerint Brüsszel LMBTQ-hadjáratot folytat, miközben népességcserét hajtana végre. A kormányfő ismét a magyar érdek fontosságát és elsődlegességét hangsúlyozta, amit a béke ügyének képviselete, a Brüsszellel szemben folytatott szuverenitásküzdelem, a határvédelem, illetve a magyar kultúra és a keresztény alapok védelme szegélyez. Mint mondta, az LMBTQ, a háború, és a migráció ügyét – melyeket nyugaton jelenleg értéknek tekintenek – nem kell rossz színben feltüntetni, mert azok maguktól is elég rossz színben tűnnek fel
– sorolja fel Orbán Viktor beszédének fontosabb pontjait az Alapjogokért Központ.
Az elemzésben összeszedték a miniszterelnök által megfogalmazott célokat is pontokba szedve, ami a következőképpen néz ki:
- a magyar gazdaság teljesítményének növelése: (2010-ben még 27 ezer milliárd forint volt, a 160 ezer milliárdot szükséges elérni);
- az európai átlagos fejlettség 85-90 százalékának elérése;
- az energiaimport 0 százalékra szorítása a paksi beruházással és a megújuló energetikai szektor fejlesztésével;
- a jövőben is minden lehetséges erőforrás mozgósítása a családtámogatásokra;
- a honvédelem és a nemzeti hadiipar párhuzamos fejlesztése és megerősítése;
- és a nemzetegyesítés folytatása a Kárpát-medence egész területén.
A teljes írás
olvasható. Fotó:
