Elfogadták a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt – Ez történt a keddi országgyűlési ülésen
2010 és 2022 között 195 ezren tértek vissza, azaz a "vándorlási egyenleg" az elmúlt 5–6 évben 70 ezer fős többletet mutat – többek közt erről beszéltek az Országgyűlés keddi ülésén. A képviselők a nap folyamán az alkotmánybírók személyéről, a költségvetésről és a pedagóguséletpálya-törvényről szavazhatnak.
Tuzson Bence és Bóka János miniszteri eskütétele, a PB-gázpalackok hatósági ára, a 2024-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat és a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztés elfogadása, valamint négy alkotmánybíró megválasztása került az Országgyűlés keddi napirendjére. A parlamenti munkát napirend előtti felszólalásokkal indították a képviselők.
Orbán nem azt mondta, de így legalább jól hangzott
Óriási csúsztatással kezdte napirend előtti felszólalását az LMP-s Csárdi Antal, aki azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy Orbán Viktor azt állította a Bildnek adott interjújában: Putyin nem háborús bűnös. Mint ismert, Orbán Viktor az interjúban arról beszélt: ennek eldöntése a háború utánra kell maradjon, ugyanis a béketárgyalásokat megnehezítené, ha az orosz elnököt háborús bűnösnek tekintik. Csárdi szerint nem olyan nehéz megállapítani, hogy Putyin háborús bűnös, mivel a magyar miniszterelnöknek jogi végzettsége van. Úgy vélte, Orbán Viktor relativizálni próbálja az orosz bűnöket, és szerinte nem vállalható, ha a magyar diplomácia értékek helyett az érdekek mentén politizál. Hangsúlyozta: a magyar kormánynak bocsánatot kellene kérnie az elhangzottak miatt.
Az LMP-s politikusnak Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszolt, aki azt emelte ki, hogy a kabinet legfontosabb feladata a magyar érdekek képviselete. Majd szintén a Bild-interjúra hivatkozva hozzátette: Magyarország kezdettől a béke pártján áll, tűzszünetet szorgalmaz és béketárgyalásokat.
A háborús retorikától sem riad vissza az ellenzék a pedagóguséletpálya-törvény kapcsán
Szintén napirend előtt szólalt fel Mellár Tamás párbeszédes politikus, aki szerint a fiatalok sikerrel fogják megvédeni az iskolákat. A háborús retorikát alkalmazó képviselő szerint a nap folyamán szavazásra kerülő pedagóguséletpálya-törvény betetőzi a rombolást, amelyet a kormány 12 év alatt véghezvitt az oktatásban. Többek közt nehezményezte, hogy a végletekig eladósodott önkormányzati iskolákat a kormány „államosította”, fokozatosan felszámolva a pedagógusok és a diákok autonómiáját. Ugyanakkor Mellár úgy vélte: ha nem is az ellenzéki politikusok, de a diákok meg fogják védeni az iskoláikat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Mellár szavaira reagálva kijelentette: az a politikus, akinek a választási kampányát külföldről finanszírozták, senkit se oktasson ki szolgaság és szabadság témakörében, mert önként jelentkezett arra, hogy más nemzetek szolgájává teszi a magyar nemzetet. Kiemelte: a kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy a falusi kisiskolák nem zártak be, ezért nem kellett a pedagógusokat tömegesen elbocsátani. Az új életpályatörvényről azt mondta: a jogszabály emelné a pedagógusok társadalmi presztízsét, megteremti a nagyarányú, 75 százalékos béremelés lehetőségét, hogy 2025-re 800 ezer forint legyen az átlagfizetésük.
Az elvándorlási egyenleg éppen az ellenkezőjét sugallja
A Mi Hazánk részéről Toroczkai László vezérszónok beszélt arról, hogy a nemrég elfogadott vendégmunkástörvénnyel a kormány is embercsempészésbe kezdett és lényegében lakosságcserét hajt végre. Mint kiemelte, az országból nem félmillió munkavállaló, hanem sok százezer magyar hiányzik, aki kényszerből elmenekült a gazdasági helyzet miatt.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a felszólalásra reagálva kiemelte: 2010-ben 1600 fő tért vissza Magyarországra, tavaly viszont már 36 ezer. 2010 és 2022 között 195 ezren tértek vissza, azaz a "vándorlási egyenleg" az elmúlt 5–6 évben 70 ezer fős többletet mutat. A vendégmunkásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte: maximum két évig maradhatnak Magyarországon.
A magyarok nem kérnek a kötelező migránskvótákból
Simicskó István KDNP-s és Zsigmond Barna Pál fideszes vezérszónok is arról beszélt: a magyarok nem kérnek a migránskvótából. Simicskó szerint teljesen átalakul a világrend, háború van a szomszédban, felerősödik a migrációs nyomás Európában, felgyorsul a globalizáció, ennek ellenére Brüsszel még tovább erőlteti az elhibázott migrációs politikát. Zsigmond Barna Pál felszólalásában arról beszélt: az EU a csőd szélére jutott, elfogyott a pénz Brüsszelben, az EU pedig további pénzt kér Ukrajna támogatására és a közösen felvett hitel kamatainak kifizetésére, amelyből hazánk nem is kapott. Kiemelte: ezen felül az EU a migránsok megsegítésére is pénzt különítene el, és arra akarja kötelezni Magyarországot, hogy migránsgettókat építsen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a témára reagálva arról beszélt: a nyugat-európai országok által oly sokszor hangoztatott társadalmi integrációs erőfeszítések megbuktak; a nagy tömegben, illegálisan, más kultúrából érkező erőszakos tömegeket lehetetlen integrálni. Mint megjegyezte, mindeközben az európai csendes többség rettegésben él.
Semmilyen tragédia nem elég ahhoz, hogy Brüsszelben észhez térjenek
– hangsúlyozta. A tárcavezető kiemelte: az európai embereknek világos elvárása Brüsszellel szemben, hogy "a jól fizetett európai bürokraták" védjék meg őket, védjék meg a határokat, állítsák meg a migrációt, és ne támogassák, hanem verjék szét az embercsempészek üzleti modelljeit.
Fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény
A képviselők 134 igen, 60 nem szavazattal hagyták jóvá a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt kedden, a napirend előtti felszólalásokat követően. A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is. A törvény célja továbbá a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségének kifejezése, anyagi és erkölcsi elismerésük. A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg. Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre.
Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. Eszerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet. Meghatározták azt is, hogy a pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár.
Az EU miatt emelkedik az üzemanyag jövedéki adója
A keddi ülésnapon törvénybe foglalták a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született adószabályokat: így az extraprofitadókra vonatkozó eddigi rendelkezéseket, a 30 év alatti anyák adómentességét, a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelők emelt összegű családi kedvezményének szabályait, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását is. Törvényi szintre kerül a légitársaságok hozzájárulása, valamint a munkába járás adómentes költségtérítésének 30 forintra emelése, és rögzítették az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjait.
Jövő év január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ez a kőolaj világpiaci árától is függ: 50 dolláros hordónkénti ár alatt a benzin jövedéki adója 125 helyett 157,55 forint lesz literenként, felette 120-ról 152,55 forintra emelkedik. A gázolaj esetében 50 dolláros kőolajár alatt 120,35-ről 152,9 forintra emelkedik a jövedéki adó, felette 110,35-ről 142,9 forintra nő. A kormány közlése szerint az emelésre az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében van szükség.
Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. Ezeken felül a palackos gázt érintően, a termőföld megadóztatásának tilalmáról, valamint a szerencsejáték-szervezésről is fogadott el törvénymódosítást az Országgyűlés.
Négy új alkotmánybírót választott a parlament
A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát. A megválasztott alkotmánybírók megválasztásuk után esküt tettek az Országgyűlés előtt. A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása.
Az igazságügyi miniszteri posztjáról távozott Varga Juditot (Fidesz) a képviselők – szinte egyhangúlag – az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökévé választották augusztus 1-jétől frakciótársa, Hörcsik Richárd helyett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
