Pesti Srácok

Európában hagyományosan még az ateisták is keresztények – Pódiumbeszélgetés a keresztény Európa jövőjéről

Európában hagyományosan még az ateisták is keresztények – Pódiumbeszélgetés a keresztény Európa jövőjéről

Európában hagyományosan még az ateisták is keresztények abban az értelemben, hogy mentalitásban, kulturális értelemben az európai ember része a keresztény gondolkodás, világszemlélet. Ha valaki európaiként megpróbál függetlenedni a keresztény kultúrától, az onnantól kezdve megszűnik európainak lenni – többek között erről beszélt Kiss-Rigó László megyéspüspök Tusnádfürdőn, az "Európa keresztény lesz, vagy nem lesz" című szerdai pódiumbeszélgetésen. Ugyanitt Molnár Imre történész azt fejtegette, hogy Európában beállt a gettókereszténység, amelyből nehéz lesz kitörni.

Európa keresztény lesz, vagy nem lesz – kereszténység a mindennapokban címmel tartottak pódiumbeszélgetést Tusványos nyitónapján Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Molnár Imre történész, szociológus és David Lloyd Dusenbury filozófus részvételével. A beszélgetés alapvető témája az volt, létezhet-e Európa és európaiság kereszténység nélkül, mikor kezdődött a keresztény kultúra erodálódása Európában, és milyen jövő előtt áll a kontinens.

A civil társadalom kiütéses győzelme

Molnár Imre elöljáróban elmondta: Prohászka Ottokár már a XX. század elején arról írt, hogy a keresztény civilizáció összeomlása be fog következni, a szabadkőműves és liberális hullám el fogja borítani Európát, ezért erre fel kell készülni. Hasonlóképpen Márai Sándor és Hamvas Béla is keresztény gondolkodóként, váteszként érezték meg Európa válságát. A történész elmondta: Ratzinger bíboros szerint az európai civilizáció kimerült, nem képes újat alkotni, az ő értelmezésében ugyanakkor maga a civilizáció került válságba, és ez rántja magával a kereszténységet. Az ő felosztása szerint az emberiség történelme három elvre épült. Az első időkben egy természetközpontú gondokodás érvényesült, amikor az ember a természettel harmóniában, annak részeként élt. Erre következett az istenközpontúság, amikor Isten került mindennek középpontjába, majd ezt váltotta fel az emberközpontúság, amikor Istent az ember kiszorítja a középpontból. Amikor az ember átvette Isten helyét, istenné vált.

PestiSracok facebook image

A történész hozzátette: egy másik felosztás szerint az állam, az egyház és a civil társadalom folyamatos küzdelemben állnak egymással. Jelen esetben ebben a harcban a civil társadalom kiütéses győzelmet aratott, amely ma azt hangsúlyozza, hogy sem egyházra, sem államra nincs szükség, mert majd mindent a társadalom, de valójában a civil társadalom el tud intézni. Ennek szélsőséges példája a woke-ideológia, amely már odáig jutott, hogy családra sincs szükség, hiszen a gyermekek nevelését is a civil társadalom látja el.

Arra a kérdésre, mikor, mely történelmi pillanatok ágyaztak meg ennek a hanyatlásnak, Molnár Imre elmondta: véleménye szerint a felvilágosodás hozta el a kereszténység hanyatlását, akkor kezdték ugyanis azt hangsúlyozni, hogy a modernitás és az istenhit nem egyeztethetőek össze. A francia forradalom során tömegesen végezték ki a keresztényeket a modernitás és a haladás nevében, az ipari forradalom során pedig létrejött az a munkásosztály, amely a kommunista kiáltvány tanait gyakorolva csak azt érezte a magáénak, amit ököllel szerzett meg. Itt az ember mint az állat legfelsőbb foka jelent meg. A történész elmondta: ha feltesszük a kérdést, hol volt Isten a holokauszt idején, vagy a bolsevizmus kegyetlenkedéseikor, akkor egyértelmű a válasz. Pontosan ott, ahová az ember helyezte: valahol a gondolkodás, az erkölcs perifériáján.

Gettókereszténység

Molnár Imre szerint a káros ideológiák helyére az újabb korban a woke-ideológia, a szélsőséges liberalizmus került. Mint kifejtette, úgy magyarázható a jelenlegi állapot, hogy a gyomor uralkodik a szív és az ész fölött – ezt nevezzük az emberi fejlődés utolsó állomásaként fogyasztói társadalomnak. Márai Sándor ezzel kapcsolatban megjegyezte: jön egy kor, amikor elmosódnak a határok a jobb és a baloldal között, és a világ sorsát az dönti el, ki hisz Istenben és ki nem. A történész kitért arra, hogy Jürgen Habermas a társadalom fejlődését úgy írta le, mint amelynek motorja a szekularizáció. Ennek a fejlődési fokozatai úgy épülnek fel, hogy kezdetben a világi és az egyházi szférát szét kell választani, majd el kell érni a vallásgyakorlás visszaszorulását, hiszen az nem illik bele a modern ember gondolkodásába, a vallást legvégül a magánszférába kell száműzni, amely azt jelenti, hogy a közszférában az emberi viselkedésnek semmilyen módon nem szabad utalnia arra, hogy az illető vallásos, hiszen az valahol szégyellnivaló. Úgy vélte,

Végezetül arról is beszélt: jelenleg az egyház is megosztott abban a kérdésben, hogy a szélesebb úton haladjon-e együtt a korral, annak ideológiai irányaival, vagy a nehezebb, keskenyebb út kockázatát vállalva a saját értékei mellett áll ki. Úgy vélte, olyan civilizációs háború zajlik, amelynek célja és tétje a jövő, és ki kell mondani, hogy aki nem mer kiállni keresztényként a saját értékei mellett ebben a harcban, az nem keresztény többé.

Európában az ateisták is keresztények

Kiss-Rigó László bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy más dolog a keresztény kultúra és más a személyes hit; emiatt nem is lehet számokkal jellemezni. Mint hozzátette, Jézus nem statisztikára alapította az egyházat, hanem arra hívott, hogy a keresztények legyenek só és kovász. A megyéspüspök arról is beszélt, hogy alapvetően az a kérdés, létezik-e olyan, hogy európai kereszténység – megfordítva a gondolatot: létezik-e Európa kereszténység nélkül. Mint kifejtette, Európában hagyományosan még az ateisták is keresztények abban az értelemben, hogy mentalitásban, kulturális értelemben az európai ember része a keresztény gondolkodás, világszemlélet. Ha valaki európaiként megpróbál függetlenedni a keresztény kultúrától, az onnantól kezdve megszűnik európainak lenni. Európa ebben a tekintetben identitásvesztésben szenved, és vannak olyan vidékek, ahol ez a folyamat már visszafordíthatatlan. Úgy vélte, a nyugati társadalmakat lényegében megtámadta a jólét, elkényelmesítette az embereket, az ilyen társadalmak kevésbé immunisak a külső ideológiai társadalmakra.

Kitért arra is, hogy Nemeskürty István egy írásában különbséget tett a tömeg és a közösség között. Ha egy csoporton belül a legkisebb IQ-val rendelkező válik hangadóvá, akkor kifelé a csoport összességében nem annak átlagos értelmi szintjét mutatja. Így alakul ki a tömeg, amely silány emberi minőséget képvisel. Ezzel szemben, ha egy csoportban a legmagasabb IQ-val rendelkező válik hangadóvá, az a csoport közösséggé nemesedik, tehát a saját értelmi szintjének átlaga fölé emelkedik.

Kiss-Rigó László úgy vélte, a mai kor divatos ideológiái manipulálják az emberi csoportokat és tömeggé silányítják azokat. Ennek ékes példája a PC gondolkodás, amely kezdetben még az értékektől való egyenlő távolságtartást hangsúlyozta, majd elkezdte relativizálni azokat, azt állítva, hogy mindegyik egyforma, végül a demokrácia csúcsának egyfajta nihilizmust nevezett meg. Ez a folyamat figyelhető meg jelenleg az Európai Unióban is, hiszen Brüsszelben az európai értékek címén mára a korrupció vált követendő példává, a család és a házasság hagyományos értékeinek ma épp az ellenkezőjét hirdetik, sőt, a béke képviselete helyett is a háborús indulatokat tüzelik, azaz teljesen átfordult a brüsszeli gondolkodás az európai értékekről. Kitért arra: Európa meg is szűnhet anélkül, hogy a kereszténység veszélybe kerülne, hiszen a világ más tájain erős keresztény országok vannak. Ugyanakkor úgy vélte, Európát is utolérheti egy olyan állapot, amikor Nyugaton egy Európai Egyesült Államok jön létre, míg kialakul egy keleti, nemzeti alapokon nyugvó unió.

A szabadság nem abszolút

David Lloyd Dusenbury filozófus elsőként arra tért ki: munkásságának alapvető gondolata az volt, hogy Jézus tanítása milyen kevéssé jelenik meg a filozófiában. Mint példaként kifejtette, Jézus például azt tanítja az igazságról, hogy ez az, ami szabaddá tesz. Ez a kijelentés a filozófiatörténet tekintetében is érdekes megjegyzés, ugyanis azt állítja, hogy a szabadság nem abszolút, hiszen az igazságból fakad. Ebben az értelemben megfontolandó, hogy a liberalizmus, amely ünnepli a szabadságot, nem foglalkozik az igazságkeresés fontosságával. A filozófus arról is szólt: Francis Bacon volt a keresztény civilizáció lebontásának egyik elkezdője, amikor azt állította, a tudás hatalom, és ezzel azt sugallta, hogy a tudásnak és ne egy felsőbb hatalomnak rendeljük alá az életünket. Kitért arra, hogy a felvilágosodás bonyolult időszakában voltak olyan katolikusok is, akik részt vettek ezekben a változásokban, mégsem az ő irányzatuk érvényesült végül. Darwin és Marx már háborúként, harcként jellemezte a civilizációt, amelyben az élet pusztán a túlélésért vívott küzdelem, Marx pedig ezt a küzdelmet már a társadalmak szintjére vetítette.

Vezetőkép: MTI/EPA/Fabio Frustaci

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.