molnár imre

Esterházy János, akit felváltva üldözött a Gestapo, az NKVD és Csehszlovákia – Honi felderítés (Videó)

Honi felderítés 2024 november 10.

A XX. századi politikusokról általában nem a mártír szó szokott először eszünkbe jutni, Esterházy Jánosnak mégis ez a közismert jelzője magyar körökben. A magyar és a szlovák történelmet hajlamosak egészen különböző értékítélet alá venni az érintettek, és ennek Esterházy élete, ténykedése az egyik mintapéldája. Számunkra boldoggá avatási eljárás alá vont, tiszteletre méltó személy, a másik oldalnak viszont jogosan elítélt, fasiszta háborús bűnös. Ki volt ő és honnan jött, mi mozgatta és miben hitt? Hogyan válhatott „fasisztává” az, akinek elhíresült mondata szerint „a mi jelünk a kereszt, és nem a horogkereszt”, és akit felváltva üldözött a Gestapo meg az NKVD? Miért lett a meghurcolt politikusból egyházi példakép? Hogyan hatnak máig nemcsak a gondolatai, hanem a személye köré vont politikai játszma is? Molnár Imre történész avatott be minket Esterházy János életének fontos mozzanataiba.

Európában hagyományosan még az ateisták is keresztények – Pódiumbeszélgetés a keresztény Európa jövőjéről

Susánszky Mátyás Magyar ugar 2023 július 19.

Európában hagyományosan még az ateisták is keresztények abban az értelemben, hogy mentalitásban, kulturális értelemben az európai ember része a keresztény gondolkodás, világszemlélet. Ha valaki európaiként megpróbál függetlenedni a keresztény kultúrától, az onnantól kezdve megszűnik európainak lenni – többek között erről beszélt Kiss-Rigó László megyéspüspök Tusnádfürdőn, az "Európa keresztény lesz, vagy nem lesz" című szerdai pódiumbeszélgetésen. Ugyanitt Molnár Imre történész azt fejtegette, hogy Európában beállt a gettókereszténység, amelyből nehéz lesz kitörni.

Történész a szakrális lengyel-magyar kapcsolatról: Nem vagyunk egyedül, nem is voltunk

Susánszky Mátyás Magyar ugar 2019 július 25.

Mélyrehatóan elemezte az ezeréves, szakrális mélységű lengyel-magyar barátság természetét tusnádfürdői előadásában Molnár Imre történész, diplomata, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, aki arra is kitért: a két nemzet lelki kapcsolatából olyan elképzelések is fogantak a történelem során, amelyek például az európai nemzetek egységének szükségességét is előrevetítették a kereszténység zászlaja alatt. Mint hozzátette, a római birodalom intézményrendszerének hagyományain felépülő nyugati országok számára a kereszténység csak "hab volt a tortán", a közép-európai nemzetek számára azonban ez egyet jelentett az identitással és a küldetéstudattal.

Ajánljuk még