Pesti Srácok

Civil összefogással a kommunista emlékezet ellen: Mecseknádasd megszabadult a Felszabadulás utcától (VIDEÓ)

A Baranya vármegyei Mecseknádasdon régóta küzdenek azért, hogy a kommunista időkben elnevezett Felszabadulás utcát átkeresztelhessék Patak utcává. Egy kitartó, helyi házaspárnak köszönhetően ez végre megtörtént, pedig időközben még azt is kitalálták egyesek, hogy a török alóli felszabadításnak állít emléket az utca, amit még a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is elhitt. Bár öt évbe telt, hogy új nevet kapjon a közterület, a Patrióták közössége reméli, hogy a történet másokat is arra sarkall majd, hogy az országszerte fellelhető önkényuralmi elnevezések ellen fellépjenek.

Annak ellenére vált meg nagyon nehezen Mecseknádasd önkormányzata a Felszabadulás utcától, hogy a sváb falu negyven százalékát kitelepítették a kommunista rendszer hajnalán. A Patrióták közössége azonban már öt éve egy kezdeményezést indított annak érdekében, hogy a magyar közterületek és közintézmények egyszer és mindenkorra megszabaduljanak az önkényuralmi elnevezésektől. Így történt ez most a Baranya vármegyei Mecseknádasdon, ahol a Gebhardt–Schneider házaspár kiharcolta az átnevezést, ami évekbe telt.

A Patrióták videójában Gebhardt Edit – aki tősgyökeres nádasdi család sarja – elmesélte, hogy egy tízéves kisfiú története késztetett arra, hogy ennek az utcanévnek nem szabad megmaradnia. Férje, Schneider Tamás pedig arról beszélt, hogy bár a törvényi háttér rendelkezésre állt, az önkormányzat mégsem volt hajlandó átnevezni a Felszabadulás utcát, noha 1945 után a falu 40 százalékát kitelepítették. Ekkor a törvényességi felügyelethez fordultak, ám nem várt fordulat következett: az önkormányzat elutasította a beadványt, és kitaláltak egy teóriát, miszerint az utca a török alóli felszabadulás emlékére kapta az elnevezést. Ezt a mesét senki sem hitte el, kivéve a Magyar Tudományos Akadémiát, amely jóváhagyta az önkormányzat légből kapott magyarázatát, így a törvényességi felügyelet nem indíthatott eljárást.

A házaspár nem hagyta annyiban a szégyenteljes ügyet, levéltári kutatást folytattak és rábukkantak az elvtársak jegyzőkönyvére, amely a napnál is világosabban kimondja, hogy az utcát a felszabadulásnak nevezett szovjet megszállás emlékére nevezték el, amelyet annak idején még Aczél György is megcsodált. A dokumentum bizonyító erejű volt, így az önkormányzat csaknem négy évig tartó huzavona után végül átnevezte a kommunista önkényuralom – aligha véletlenül – itt felejtett elnevezését.

PestiSracok facebook image

A mecseknádasdi Felszabadulás utcát idén májusban sikerült eltörölni, ma már Patak utcának hívják. A Patrióták kisfilmjéből kiderül: a kitartó és áldozatos munka meghozza gyümölcsét, van értelme küzdeni az önkényuralom lélekmérgező hagyatéka ellen. A Patrióták azt remélik, hogy a felvételt látva mások is követni fogják a mecseknádasdiak példáját, és a civil kurázsi ereje eltörli az országszerte még mindig nagy számban előforduló kommunista utcaneveket.

Forrás/Fotó: Patrióta

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.